Tovább növekszik az ukrajnai menekültek száma

Az előző hónaphoz képest februárban 0,5 százalékkal emelkedett azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeznek az Európai Unió valamely tagországában, az illetékes hatóságok a vizsgált hónapban további 22 415 ilyen jogállást biztosítottak ukrajnai menekültek számára - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kedden közreadott jelentéséből.

A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyermekeik pedig állami iskolába járhatnak - közölte a hivatal.

Az Eurostat jelentése szerint február végén 4 398 400 menedékes státusszal rendelkező ukrán állampolgár élt az Európai Unió valamely tagországában.

Az átmeneti védelmet biztosító legtöbb jogállást ukrajnai menekültek számára ez idáig - a tagállamoktól beérkezett adatok szerint - Németország (1 267 475) biztosította, ami a vonatkozó uniós határozatok 28,8 százalékát teszik ki. Németországot Lengyelország (966 595; 22 százalék) és Csehország (399 630; 9,1 százalék) követi.

A rendelkezésre álló adatok szerint az uniós tagállam közül az ideiglenes védelemben részesülők száma 24 országban nőtt decemberben. A legnagyobb növekedést Németországban (+7245; +0,6 százalék), Csehországban (+2445; +0,6 százalék), valamint Spanyolországban (+2425; +0,9 százalék) jegyezték fel. A többi tagállam közül a legjelentősebb csökkenést Észtországban (-710; -2,1 százalék) és Franciaországban (-465; -0,9 százalék) és mérték.

Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva december végén Csehországban (36,6), Lengyelországban (26,5), valamint Szlovákiában (26) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten az átlag ezer főre vetítve 9,8 volt.

A jelentés szerint Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 43 830 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára. A vizsgált hónap, december folyamán pedig 530-at.

Az Európai Unió tagországaiban mintegy 1 millió 177 ezer ember szerzett állampolgárságot 2024-ben, 122 700-zal többen, mint a megelőző évben, ami 11,6 százalékos növekedést jelent - derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken kiadott jelentéséből.

A 2024-es adatokat rögzítő jelentés szerint az állampolgárságot megszerzők száma 54,5 százalékkal nőtt 2014-hez képest, amikor a tagállami hatóságok összesen 762 100 kérelmezőnek kedveztek.

A vizsgált évben legtöbben, mintegy 288 700-an Németországban szereztek állampolgárságot, ami az unióban biztosított összes állampolgárság 24,5 százalékát teszi ki. Majd Spanyolországban (252 500; 21,4 százalék) és Olaszországban (217 400; 18,5 százalék). A kérvényezők legtöbbje (88 százalék) unión kívüli ország állampolgára volt.

A jelentésből kiderült, hogy 2024-ben - a megelőző évvel megegyezően - a szíriaiak alkották az uniós állampolgárságot szerzők legnagyobb csoportját. Tavalyelőtt 110 100 szíriai kapott uniós állampolgárságot. A friss uniós állampolgárok második legnagyobb, 97 100-as csoportját a marokkóiak alkották, majd az albánok (48 ezer).

Az adott országban élő, százezer nem helyi állampolgárságú lakosra vetítve biztosított honosítási arány Svédország volt a legmagasabb, ahol ezer főre 7,5 új állampolgársági státusz jutott. Majd Olaszország, ahol ez az arány 4,1 volt, majd Spanyolország és Hollandia (mindkettő 3,9). A legalacsonyabb honosítási arányt Litvániában (0,1), Bulgáriában és Észtországban (mindkettő 0,3) jegyezték fel.

A jelentés Magyarországgal kapcsolatban azt közölte, hogy az állampolgárságot szerzők száma mintegy 1700 volt 2024-ben, amíg a megelőző évben valamivel több mint 2400. Magyarországon az új állampolgárok többségét, mintegy 60,5 százalékát egy másik uniós tagállam állampolgárai alkották. A magyar állampolgárságot megszerző uniós állampolgárok legnagyobb számban romániaiak (71,4 százalék), szlovákiaiak (20 százalék), németek (3,2 százalék) és olaszok (0,8 százalék) voltak. A magyar állampolgárságot megszerző nem uniós polgárok legnagyobb számban oroszok (13,7 százalék), ukrajnaiak (12,2 százalék), venezuelaiak (9,3 százalék), vietnámiak (7,1 százalék) és szerbek (6,4 százalék) voltak.

Magyarországon száz külföldi állampolgárságú lakosra 0,69 honosítás jutott.

Az előző év azonos időszakához képest 2025 harmadik negyedévében közel 15 százalékkal emelkedett az Európai Unióban maradásra nem jogosult, hazájukba visszaküldött nem uniós állampolgárok száma - közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.

A jelentés szerint 2025 harmadik három hónapjában 115 440 nem uniós állampolgárt köteleztek az adott uniós tagállam területének elhagyására. Közülük 34 155 főt ténylegesen sikerült visszaküldeni származási országába a kiutasítási végzés meghozatalát követően.

2024 azonos negyedévéhez képest az adott tagállam területének elhagyására kötelezett nem uniós polgárok száma 2,7 százalékkal, míg hazájukba visszatértek száma 14,6 százalékkal emelkedett 2025 vizsgált időszakában.

Az év előző negyedévéhez képest a kiutasítások száma 0,9 százalékkal csökkent, míg a ténylegesen megvalósult visszatérések száma 5 százalékkal nőtt 2025 júliusa és szeptembere között.

A legtöbb kiutasító határozatról Franciaország (33 760), Németország (12 510) és Görögország (10 175) döntött. A kiutasítottak közül a legtöbben Németországból (7190), Franciaországból (3760) és Ciprusról (3000) tértek haza ténylegesen.

A vizsgált időszakban EU-tagállam területének elhagyására kötelezett nem uniós állampolgárok többsége algériai volt (12 325), akiket a marokkóiak (6670) és a törökök (6350) követtek.

A ténylegesen hazatérőket illetően a legtöbben Törökország (3625), majd Georgia (2835) és Albánia (2055) állampolgárai voltak.

Az uniós statisztikai hivatal jelentéséből az is kiderült, hogy 2025 harmadik negyedévében Magyarország 1850 nem uniós állampolgár esetében hozott kiutasítási határozatot, közülük 1060-an hagyták el az országot.

Aggodalmát fejezte ki a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa azon lengyel jogszabályok alkalmazása miatt, amelyek a menedékjoghoz való hozzáférés ideiglenes felfüggesztését írják elő minden olyan esetben, amikor a lengyel-fehéroroszországi határon a határőrök úgy ítélik meg, hogy valaki szabálytalanul lépte át a határt.

A lengyel belügyminiszternek címzett, és kedden az interneten is közzétett levelében Michael O’Flaherty kifogásolta, hogy a menedékjog iránti kérelmek beadásának lengyel határokon történő megtagadása olyanokra is vonatkozik, akik más uniós tagállamokba költöztek, vagy oda költözni próbálnak, megtagadva számukra a belépést.

Az emberi jogi biztos felhívta a figyelmet azon jelentésekre is, amelyek szerint afgán állampolgárokat küldtek vissza hazájukba anélkül, hogy az érintetteknek lehetősége lett volna menedékkérelmet benyújtani.

O’Flaherty megjegyezte, hogy minden menedékkérelmet az egyéni körülményekre tekintettel kell megvizsgálni, és kitoloncolás előtt szigorú és egyéni értékelést kell végezni a származási országban az érintettre esetlegesen leselkedő kockázatokról. Emellett mindenkinek lehetőséget kell biztosítani a kiutasítás elleni fellebbezésre, függetlenül migrációs státuszától vagy beutazása körülményeitől

- emlékeztetett.

Aggodalom vetődik fel azzal kapcsolatban is, hogy a jogi segítségnyújtáshoz való hozzáférés nehézségei, valamint a kitoloncolásról szóló nagyon késői értesítés megakadályozhatja az érintetteket abban, hogy jogorvoslattal éljenek - írta.

Az emberi jogi biztos végezetül felkérte a lengyel hatóságokat, hogy adjanak tájékoztatást azokról az intézkedésekről, melyeket annak biztosítására hoztak, hogy menedékjogi és migrációs politikájuk megfeleljen az Emberi Jogok Európai Egyezményének.