Szlovákia az uniós bírósághoz fordul az orosz gáz ügyében

Szlovákia panasszal fordul az Európai Unió bíróságához az orosz gáz importját tiltó, idén januárban meghozott uniós döntés miatt - jelentette be Robert Fico pozsonyi sajtótájékoztatóján pénteken.

A szlovák miniszterelnök közlése szerint a vonatkozó uniós döntést arra alapozva támadják meg, hogy azt nézetük szerint egyhangú, nem pedig minősített többséggel kellett volna elfogadni. A panaszt várhatóan már a jövő héten benyújtják az uniós bíróságra.

"Azt kifogásoljuk, hogy ott használták a minősített többséget, ahol az nem lett volna lehetséges, és így megkerülték egy szuverén uniós tagállam vétójogát"

- jelentette ki Robert Fico, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség is idézte.

Boris Susko igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta: az importtilalomról szóló határozatot az Európai Bizottság (EB) javaslata alapján úgy fogadták el, mint egy, az EU kereskedelempolitikája körébe tartozó döntést, vagyis minősített többséggel.

Hozzátette: a határozat korlátozó jellege és annak összefüggései viszont arra mutatnak, hogy egy olyan döntésről van szó, amely az EU kül- és biztonságpolitikája végrehajtásának körébe tartozik. Megjegyezte: más nyersanyagok behozatalának tilalma ügyében is egyhangú döntéssel született határozat.

Az igazságügyi miniszter szerint a panaszt várhatóan már a jövő héten benyújtják, jelenleg a szöveg előkészítésének utolsó fázisában vannak. Fico javaslata alapján a beadványban előzetes intézkedésként kérni fogják az orosz gáz tilalmára vonatkozó határozat érvényének felfüggesztését is, tekintettel arra, hogy az ügyben induló bírósági eljárás akár három évig is eltarthat, és ezalatt a döntés meghozataláig nem lenne lehetséges az orosz gáz importja.

Fico a döntéssel kapcsolatban elmondta: bár az orosz gáz importját tiltó uniós határozattal szemben már Magyarország is panasszal élt, és a beadványhoz Szlovákia is csatlakozott, úgy ítélték meg, hogy ez nem elégséges.

A szlovák miniszterelnök rámutatott: országának nincs tengeri kapcsolata, így alternatív lehetőségei sem a gáz behozatalára, ezért ellátásuk ezen a téren rendkívül érzékeny, és a vonatkozó uniós határozat jelentős károkat okoz számukra.

Juraj Blanár szlovák külügyminiszter szerint Pozsony kész megakadályozni az Oroszország elleni új szankciócsomagot, de nem fogja ellenezni egy 90 milliárd eurós kölcsön Ukrajna számára történő kiadását – írja a Denník N szlovák hírportál.

A hiteltervezetet Orbán Viktor, immár leköszönő miniszterelnök még blokkolta korábban, azonban elveszítette az április 12-ei választásokat – írták. Robert Fico szlovák miniszterelnök azonban korábban arról beszélt, hogy „át akarja venni tőle a stafétát”, azonban ezt a kijelentést Juraj Blanár szerint félremagyarázták – tették hozzá.

Blanár szerint Szlovákia addig kívánja blokkolni a 20. szankciós csomagot Oroszország ellen, amíg nem kap garanciákat a Barátság kőolajvezeték működésének helyreállításával kapcsolatban. A szlovák parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottsága előtt a szlovák külügyi tárca vezetője kijelentette:

Szlovákia egyértelmű, átlátható és ellenőrizhető nyilatkozatot szeretne arról, hogy a Barátság vezetéket újraindítják.

A parlamenti kérdések órájában Blanár ezt az álláspontját nyomatékosította.

„Ha a Barátság kőolajvezeték nem lesz üzembe helyezve és napirendre kerül a 20. csomag jóváhagyása, akkor nem fogjuk megszavazni, mert nincs más eszközünk arra, hogy rákényszerítsük Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és az Európai Bizottságot a vezeték működésének helyreállítására”

– mondta Juraj Blanár.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban arról beszélt, hogy a Barátság kővezeték az orosz támadást követően akár április végéig újraindulhat, Robert Fico miniszterelnök azonban megkérdőjelezte az ukrán államfő szavait – írták. Azzal folytatták: Blanár szerint a formálódó új magyar kormány tagjainak álláspontja arra utal, hogy készen állnak támogatni a hitel folyósítását Ukrajna számára.

A Barátság kőolajvezeték működésének felújítása nemcsak Szlovákia és Magyarország, hanem egész Európa számára létfontosságú – jelentette ki a szlovák miniszterelnök korábban az észak-morvaországi Studénkában, ahol a helyi Nová Horka kastélyban három év után újra közös ülést tartott a cseh és a szlovák kormány.

Robert Fico a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón úgy vélte, hogy a kőolajvezeték újbóli megnyitása stabilizálná a kőolajellátást Közép-Európában.

A Barátság vezeték, amelyen keresztül Szlovákia és Magyarország kőolajat kap Oroszországból, január végén egy orosz támadás után állt le. Az ukránok szerint a vezeték megsérült, és kijavítása időbe telik.

A szlovák miniszterelnök kijelentette: meggyőződése, hogy az Európai Bizottság ebben az ügyben, tehát a Szlovákia, Magyarország, illetve Ukrajna között kialakult vitában nem részesítheti előnyben egy nem EU-tagállam érdekeit két tagállam érdekeinek kárára.

Leszögezte:

számára érthetetlen, hogy az Európai Bizottság nem tudja rábírni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az olajvezeték azonnali újbóli megnyitására.

Fico köszönetet mondott Csehországnak, amely felajánlotta, hogy kész szakértőket küldeni Ukrajnába, akik megvizsgálnák a Barátság vezeték állapotát. Ukrajna azonban egyelőre nem enged semmiféle külföldi delegációt a rongálás helyszínére.

Andrej Babis cseh miniszterelnök a Barátság olajvezetékkel kapcsolatban konkrétan nem nyilatkozott, de kijelentette: meggyőződése, hogy Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Ausztria megállapodása energiaügyben kedvező hatással lenne az egész régióra.

Babis és Fico is ismételten kiállt a visegrádi csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) működésének felújítása mellett, és mindkét politikus úgy vélte, hogy rendkívül fontos együttműködésről van szó. Fico kijelentette: Szlovákia – miután az év második felében átveszi a visegrádi csoport soros elnökségét – mindent megtesz annak érdekében, hogy az együttműködésnek újra legyen értelme.

Babis kijelentette, hogy előző kormánya idején a visegrádi négyek nagyon jól együttműködtek. A politikus bízik abban, hogy Magyarország és Lengyelország viszonya mihamarabb visszatér a normális mederbe.

A találkozó alkalmával a két ország kormányfője emlékeztetőt írt alá Csehország és Szlovákia együttműködésének elmélyítéséről.