
Mennyi ideig tarthat a Tisza-kormány szavatossága?
Milyen gyorsan cserélődnek majd a miniszterek?
Az elemző szerint a Tisza-kormányra egyszerre vár komoly szerkezeti átalakítás, politikai bizonyítási kényszer és személyzeti építkezés. A Tisza Párt által bejelentett miniszterjelöltek többsége politikán kívülről érkezik, ezért gyenge pártbázissal kezdhetik meg munkájukat – jelentette ki Kiszelly Zoltán.

Az alakuló Tisza-kormány eddig bejelentett miniszterjelöltjeinek jelentős része nem pártpolitikai háttérrel érkezik, hanem külső szakemberként kerülhet a kabinetbe – értékelt Kiszelly Zoltán az Origónak. A Századvéd politikai elemzési igazgatója szerint ez egyszerre jelenthet előnyt és kockázatot.

A legtöbb új miniszterjelöltnek van valamilyen szakmai vagy kormányzati tapasztalata, de a többségük a politikán és a Tiszán kívülről jön.
Ez azt jelenti, hogy csekély politikai hátországuk van, ezért könnyebben cserélhetők
– fogalmazott.
Az elemző szerint azok a miniszterek, akik nem épültek be a Tisza Párt belső struktúrájába, könnyen elveszíthetik a pozíciójukat, ha az adott ágazat működése nem a pártelnök elképzelései szerint alakul vagy botrányt okoz. Úgy látja, több tárcavezető akár már a ciklus közben is lecserélhetővé válhat.
Kockázatos átalakítások várnak az új kabinetre
Kiszelly Zoltán szerint legalább ekkora kihívás lesz az államszervezet újjászervezése is, mivel Magyar Péter korábban többször jelezte, hogy nem akar csúcsminisztériumokat. Ez azt jelenti, hogy ki kell szervezni például az oktatást és az egészségügyet, új minisztériumokat kell létrehozni, új működési rendet kell kialakítani. Ha ezt a Tisza jól rakja össze, akkor működhet, ha viszont rosszul, akkor négy évig cipelhetik magukkal a hibákat – tette hozzá.
Az elemző szerint az új kormány magas elvárásokat állított fel magával szemben is, mert
korábban Magyar Péter és párttársai is bírálták a túlbürokratizált államot.
Kérdés, hogy a tizenegy helyett tizenhat minisztériummal működő kormány képes lesz-e olcsóbban és hatékonyabban működni.
Több a kritika, mint a program
Kiszelly Zoltán úgy látja, a Tisza kommunikációja főként az előző 16 év, azaz a Fidesz kormányzati rendszerével szembeni kontrasztra épül, miközben a konkrét szakpolitikai programokból egyelőre keveset látni.
Most még inkább azt halljuk, mit akarnak megváltoztatni. Azt kevesebbet, hogy pontosan mit akarnak helyette
– mutatott rá a politológus. Szerinte az olyan üzenetek, mint a külön egészségügyi vagy oktatási minisztérium létrehozása politikailag érthetők, de ennél részletesebb tervekre lesz szükség a kormányzás során.
A színészből lett politikus, Nagy Ervin lehetséges szerepéről szólva az elemző azt mondta: elképzelhetőnek tartja, hogy később Nagy Ervin parlamenti vagy kulturális területen kaphat szerepet, például egy bizottsági pozícióban.
Káderhiánnyal is küzd a Tisza
Az elemző szerint az új kormány egyik legnagyobb gondja az lehet, hogy rövid idő alatt kell feltölteni a minisztériumokat és a háttérintézményeket megfelelő emberekkel.
Ilyen kis országban nem lehet csak úgy leakasztani több ezer új szakembert.
Valószínűleg a meglévő állomány jelentős részét átveszik majd. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy a rendszer részben új politikai vezetéssel, de sok helyen régi apparátussal indulhat el.
Kik lesznek az új kormányban?
A két nyitott poszt a belügyminiszteri és az igazságügyi miniszteri szék, amelyeknek jelöltjeit még ezen a héten bejelenthetik.
Az eddig bejelentett tárcavezetők:
- Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszerügyi miniszter
- Gajdos László élő környezetért felelős miniszter
- Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter
- Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter
- Kármán András pénzügyminiszter
- Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter
- Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter
- Lőrincz Viktória terület- és vidékfejlesztési miniszter
- Orbán Anita külügyminiszter
- Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter
- Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter
- Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter
- Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter
- Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter
Európának most „bizalmi tőkét” kell befektetnie az új magyar kormányba – jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke kedden strasbourgi sajtótájékoztatóján.
A politikus üdvözölte, hogy Magyar Péter leendő miniszterelnök szerdán Brüsszelbe látogat. Hangsúlyozta, Európa részéről a fő üzenet az kell legyen, hogy látják az új kormány felkészültségét és szándékát a változtatásokra.
Weber rámutatott: az új magyar vezetés kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik, ami erős politikai felhatalmazást jelent. Kiemelte, hogy a brüsszeli látogatás is azt mutatja, hogy „nincs vesztegetni való idő”, és az új magyar vezetés azonnal fel kívánja venni a kapcsolatot az uniós intézményekkel.
Az EPP elnöke szerint a bizalom megadására nem azért van szükség, mert azt az Európai Unió elvárja, hanem azért, mert „a magyar állampolgárok kérték a változásokat”.
Hozzátette: az új kormány világos felhatalmazással rendelkezik, és képes lesz beteljesíteni a várakozásokat. „Valószínűleg még túl is fogják teljesíteni azt, amire ebben a pillanatban szükség van” – mondta Weber, hozzátéve, hogy mindez „nagyon jó üzenet” Európa számára.
Weber európai szinten „nagyon pozitív politikai fejleményként” értékelte a magyarországi változásokat. „Nagyon jó, mindenki számára kedvező eredmény született” – fogalmazott. Felidézte: az európai parlamenti választások után Budapestre látogatott, ahol a Tisza Párt képviselőivel együtt fogadta Magyar Pétert az EPP családjába. Mint mondta, az elmúlt két évben jó együttműködésen alapuló közös utat jártak be.
„Ami most Magyarországon történt, az ennek a bizalmi befektetésnek a visszaigazolása” – mondta, hozzátéve: az EPP számára különösen fontos, hogy egy jelentős európai ország élén ismét néppárti miniszterelnök áll.
Weber szerint a fejlemények politikai fordulópontot jelentenek, és azt igazolják, hogy a populista politikai megközelítés nem vezet eredményre. Példaként említette az életszínvonal és az egészségügyi rendszer romlását, valamint azt, hogy Magyarország lemaradt a bérek és megélhetési költségek alakulása terén Lengyelországhoz és Romániához képest.
Hangsúlyozta: a sikerhez egyrészt teljesítmény, másrészt jövőkép szükséges, amit szerinte az új magyar vezetés és az EPP európai szinten is képvisel. „Folytatjuk ezt az utat, ez politikai megközelítésünk sikere” – fogalmazott.
Az EPP elnöke üdvözölte, hogy felszabadították a mintegy 90 milliárd eurós forrást Ukrajna támogatására.
Kiemelte: ez is azt erősíti, hogy bizalmat kell adni az új magyar kormánynak, amely – mint mondta – elkötelezett a változtatások mellett, különösen a jogállamiság területén. Weber szerint az Európai Parlamentnek kulcsszerepe van a Brüsszel és Budapest közötti bizalom újjáépítésében. Ennek részeként szükségesnek nevezte a Magyarországgal szemben indított 7. cikk szerinti eljárás megszüntetését.
A témában feltett kérdésre válaszolva közölte: ezzel kapcsolatban vita várható, de személyes álláspontja szerint „itt idő a változtatásra”. Hozzátette: a budapesti utcákon látott, európai zászlókat lengető fiatalok demonstrációi azt mutatják, hogy erős európai elköteleződés van a magyar társadalomban.
„Most az a feladatunk, hogy segítsük az új kormányt” – hangsúlyozta. Mint mondta, nem kritikára, „túlságosan részletebe menő tárgyalásokra” hanem támogatásra van szükség, hogy a kormány teljesíteni tudja a választók elvárásait. „Európának most az új kormány oldalán álló barátnak kell lennie, amely segít teljesíteni az állampolgárok konkrét elvárásait. Ezért a fő üzenet a bizalmi tőke megadása” – fogalmazott Manfred Weber.
Terry Reintke a Zöldek EP-frakciójának elnöke üdvözölte a magyarországi politikai változást,
ugyanakkor figyelmeztetett: az új kormánynak végre kell hajtania a szükséges jogállamisági reformokat, mivel az alkotmányos és jogi környezet nem változik meg automatikusan. Kiemelte, hogy ez elsősorban a magyar állampolgárok érdeke.
Reintke hangsúlyozta, hogy az uniós források mielőbbi kifizetése fontos, ugyanakkor a kifizetések feltételeként szabott úgynevezett szupermérföldkövek teljesítése elengedhetetlen. A politikus szerint az Európai Parlament feladata, hogy továbbra is nyomást gyakoroljon a reformok végrehajtása érdekében. Ami az uniós szerződés 7-es cikke szerint eljárást illeti, Reintke azt mondta: amint a reformokat végrehajtották, örömmel lezárják, de jelenleg a jogi helyzet pontosan ugyanaz, mint korábban, ezért szorosan figyelemmel kísérik a folyamatot, és vizsgálják hogyan haladnak a reformok.
Iratxe García Pérez, a szociáldemokrata EP-frakció elnöke szerint támogatni kell az új magyar kormányt abban, hogy visszatérjen az európai döntéshozatal főáramába. Hangsúlyozta, hogy az új kabinet előtt komoly kihívások és jogállamisági reformok állnak, amelyek megvalósítását az Európa-párti erők együttműködéssel segítik az átmeneti, jelenleg még előkészítési szakaszban lévő folyamatban.
A helyreállítási pénzek feloldásának első lépése 27 úgynevezett „szuper mérföldkő” teljesítése, amelyek közbeszerzési, igazságügyi függetlenségi és akadémiai szabadsággal kapcsolatos követelményeket fednek le. Mivel a Tisza kétharmados parlamenti többséget szerzett, ezek elfogadása várhatóan gyors lesz.
A nehezebb feladat a részletes reformok és projektek végrehajtása a források lehívásához a határidő lejárta előtt.
Ha Magyarország nem tudja lehívni a teljes összeget, megpróbálhatja meghosszabbítani a határidőt azzal, hogy a pénzt egy nemzeti fejlesztési bankba irányítja át.Egy másik lehetséges megoldás szerint a covid utáni forrásokat már regionális alapokból finanszírozott projektek befejezésére használnák.
Más megoldandó kérdések is vannak
A Poltico emlékeztetett arra is, hogy Magyar szélesebb körű újrakezdést keres Brüsszellel több másik témában is:
- enyhítést a migrációs vita miatt kiszabott napi bírságok alól,
- jóváhagyást Magyarország több milliárd eurós hitelkérelmére az EU SAFE programjából,
- valamint lehetőséget arra, hogy a magyar egyetemek visszatérhessenek az Erasmus programba, miután az akadémiai szabadsággal kapcsolatos aggályok miatt kizárták őket.
Az, hogy a bizottság még beiktatása előtt fogadja Magyart, szokatlan, de nem példa nélküli. Von der Leyen 2023 októberében Brüsszelben fogadta Donald Tuskot is, tíz nappal az után, hogy megnyerte a lengyel választásokat, de még hivatalba lépése előtt – tette hozzá a lap. A helyzet hasonló: Tusk és Magyar is áttörést ígért a demokratikus visszalépésekkel kapcsolatos vitákban. Az EU azonban most valamivel óvatosabb.
A Bizottság 2024-ben forrásokat szabadított fel a Lengyelországnak járó összegekből Tusk reformígéretei után, de ezek közül sok elakadt. Februárban pedig egy uniós bírósági főtanácsnok arra figyelmeztetett, hogy a pénzek nem folyósíthatók addig, amíg az összes szükséges reform hatályba nem lép.
Nem mellékes az sem, hogy bár a Manfred Weber szerint az Európai Parlamentnek fel kellene függesztenie a Magyarország ellen 2018-ban indított, a demokratikus visszalépések miatt zajló, akár szavazati jog megvonásához is vezető 7. cikk szerinti eljárást, más politikai csoportok egyelőre nem támogatják a nyomás enyhítését. „Egyáltalán nem érdekük most szabad kezet adni” – mondta Terry Reintke, a Zöldek társelnöke, hozzátéve:. „A szupermérföldkövek még mindig nem teljesültek – ez nem történik meg varázsütésre attól, hogy Orbán Viktor már nincs hatalmon.”
A jelentéstevő közölte, hogy
az új kormány reformjait szorosan figyelemmel kísérik, különös tekintettel a korrupció elleni fellépésre, az igazságszolgáltatás függetlenségére, az uniós jog elsőbbségének biztosítására.
Tájékoztatása szerint a június 16-i tanácsi meghallgatás kulcsfontosságú lesz, ahol az új magyar kormány konkrét reformjavaslatokat és ütemtervet ismertethet. Hozzátette: az eljárás hangneme is megváltozhat, és lehetőség nyílhat konstruktív együttműködésre az Európai Unió és az új kormány között.
Az augusztus végi határidővel kapcsolatban – amely a helyreállítási források szempontjából meghatározó – úgy fogalmazott: nagyon szorít az idő, ugyanakkor reméli, hogy az Európai Bizottság ezt figyelembe veszi, és elegendő időt biztosít a kormány számára, hogy ne veszítse el a forrásokat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a reformfolyamat nem húzódhat évekig.







