
Megérkezett Budapestre az amerikai alelnök
Leszállt a gép a Liszt Ferenc repülőtéren.
Az Egyesült Államok alelnökét Szijjártó Péter fogadta a Liszt Ferenc repülőtéren. J. D. Vance két napos hivatalos látogatásra érkezett Magyarországra. Progamja során tárgyal Orbán Viktorral és közös sajtótájékoztatót is tartanak a kormányfővel, valamint részt vesz a „Magyar-Amerikai Barátság Napja" címmel meghirdetett nagygyűlésen, az MTK Sportparkban.

Az amerikai alelnök történelmi budapesti látogatásán stratégiai partnerként kezeli Magyarországot.
J. D. Vance többször is pozitívan nyilatkozott a magyar családpolitikáról és szuverenista modellről, miközben véget vetne Ukrajna feltétlen finanszírozásának, sürgeti a béketárgyalásokat, és keményen bírálja Zelenszkij korrupt kormányát valamint Európa elhibázott migrációs politikáját.
Vance kifejezetten pozitívan nyilatkozik Magyarországról és a magyar modellről.
Stratégiai partnerként kezeli hazánkat, méltatja a magyar családpolitikát, és úgy látja, hogy a nemzeti szuverenitásra, keresztény értékekre és hagyományos társadalmi normákra épülő magyar példa követendő lehet Európa számára.
Szerinte Brüsszel elhibázott politikája helyett éppen egy ilyen nemzeti alapú, értékeken nyugvó irányváltás adhat esélyt a kontinensnek arra, hogy megőrizze identitását, versenyképességét és emberi méltóságra épülő hagyományait.
J. D. Vance kemény kritikája Ukrajna felé
Ukrajnával és Zelenszkijjel kapcsolatban Vance határozottan kritikus álláspontot képvisel. Véget vetett Kijev feltétlen és korlátlan amerikai finanszírozásának, hangsúlyozva, hogy ez nem az amerikai adófizetők háborúja.
Folyamatosan sürgeti a béketárgyalásokat, amelyek szerinte mindkét féltől kompromisszumokat követelnek.
Emellett keményen bírálja az ukrán kormányt korrupció miatt, valamint azért, mert Zelenszkij és csapata a 2024-es amerikai elnökválasztásba próbált beavatkozni: több száz millió dollár amerikai támogatást terveztek a demokraták kampányába visszacsatornázni. Vance vezetésével külön csalásellenes munkacsoport vizsgálja ezeket az ügyeket és az ukrán kormány washingtoni korrupciós szálait.
Vance aggódik Európáért
Európa belső problémáit illetően Vance különösen aggasztónak tartja az illegális migrációt, amelyet a kontinens egyik legnagyobb kulturális, biztonsági és politikai fenyegetésének nevez. Szerinte az európai demokráciák válságát jól mutatja, hogy a politikusok egy évtizedes elhibázott migrációs politika és számos terrortámadás után sem képesek érdemi lépéseket tenni.
Kritizálja, hogy Brüsszel és a mainstream erők cenzúrázzák a szuverenista hangokat, kizárják őket a hatalomból, és gyengítik a szólásszabadságot, miközben a választók akarata ellenére próbálják fenntartani a jelenlegi irányvonalat.
Vance szerint a valódi beavatkozás az európai demokratikus folyamatokba nem külső hatalmaktól, hanem maguktól az európai intézményektől érkezik.
Vance budapesti látogatása erős politikai üzenet:
a Trump-adminisztráció nyíltan kiáll Magyarország és a szuverenista politika mellett,
és egyértelműen jelzi, hogy a magyar modell kínálhat kiutat Európa jelenlegi válságaiból.
A látogatás időzítése különösen jelentős, hiszen közvetlenül az április 12-i magyarországi választások előttre esik.
A vizit politikai jelzésként is értelmezhető, mivel az amerikai jobboldal, különösen Donald Trump és köre korábban többször is kifejezte támogatását Orbán Viktor iránt, elsősorban a konzervatív értékek képviselete és a bevándorlási politika miatt.
A látogatás jelentőségéről Deák Dániel politikai elemző az Origónak nyilatkozva úgy fogalmazott: a vizit „történelmi jelentőségű”, mivel mintegy húsz éve nem járt ilyen magas rangú amerikai politikus Magyarországon, és az George W. Bush 2006-os látogatásához hasonlítható.
Hangsúlyozta, hogy J.D. Vance kétnapos budapesti útja az esemény súlyát és az amerikai–magyar kapcsolatok szorosságát is jelzi.
Az elemző szerint a látogatás azt mutatja, hogy az Egyesült Államok támogatásáról biztosítja a magyar miniszterelnököt, ami a választási időszakban külön jelentőséggel bír. Hozzátette:
a magyar külpolitika lényege, hogy az ország több nagyhatalommal is kapcsolatot tart fenn, és a mostani vizit ezt erősíti.
Az Euronews ehhez kapcsolódóan arról ír, hogy a Fehér Ház közlése szerint Vance a látogatás során beszédet mond az Egyesült Államok és Magyarország közötti szoros partnerségről.
A médium felidézi, hogy a Trump-adminisztráció korábban támogatta Orbán Viktor bevándorlásellenes politikáját, és Donald Trump februárban nyilvánosan is a támogatásáról biztosította a magyar miniszterelnököt. Trump akkor úgy fogalmazott: „Büszkén támogattam Viktort a 2022-es választásokon, és megtiszteltetés számomra, hogy ezt most újra megtehetem.”
A The Kyiv Independent beszámolója szintén kiemeli, hogy Trump nemrég nyilvánosan is a támogatásáról biztosította Orbán Viktort, erős és sikeres vezetőnek nevezve őt.
Az ukránok cikke hangsúlyozza, hogy a magyar miniszterelnököt az Európai Unión belül gyakran bírálják Oroszországhoz fűződő kapcsolatai miatt, valamint azért, mert Magyarország többször is akadályozta az Ukrajnának nyújtott uniós támogatásokat és szankciókat.
A Newsmax hangsúlyozza, hogy a választás kimenetele az Európai Unióval fenntartott kapcsolatokra is hatással lehet. A cikk arra is kitér, hogy Orbán Viktor kormányzása alatt Magyarország többször élt a vétójogával uniós döntések esetében, többek között az Oroszországgal szembeni szankciók és az Ukrajnának nyújtott támogatások ügyében.
A The European Conservative arról ír, hogy Vance látogatása a Trump vezette amerikai adminisztráció támogatásának újabb jele lehet Orbán Viktor felé.
A lap szerint az út megerősítheti azt a politikai üzenetet, amelyet Trump korábban is hangsúlyozott, amikor erős és sikeres vezetőként méltatta a magyar miniszterelnököt. A cikk kitér arra is, hogy a látogatás Marco Rubio februári budapesti útját követné, aki akkor úgy fogalmazott, hogy
az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata a lehető legszorosabb, amit csak el tud képzelni.
A The Brussels Times beszámolója szerint az alelnököt az útra elkíséri felesége, Usha Vance is. A lap szintén kiemeli: a látogatás időzítése a választások előtti napokra esik, és egyes értelmezések szerint politikai támogatásként is felfogható. A cikk kitér arra is, hogy Orbán Viktor kormányzását az Európai Unióban gyakran bírálják, valamint több európai szereplő is aggodalmát fejezte ki a kampány hangnemével kapcsolatban.
Az TASZSZ szerint az út célja, hogy Washington a támogatását jelezze Orbán Viktor felé.
Egyesült Államok alelnöke, aki saját életútjával bizonyította, hogy a felemelkedés nem csupán kivétel. J. D. Vance története ma már az amerikai kitartás és önérvényesítés egyik markáns példája.
James David Vance Middletownban született 1984. augusztus másodikán. Amerikai befektető, író és republikánus politikus. 2023 és 2025 között az Egyesült Államok szenátora volt. Először az Ohiói Állami Egyetemen tanult politikatudományt és filozófiát, majd a Yale Egyetemen szerzett jogi diplomát. Emlékirata, ami middletowni gyermekkoráról és családjának értékeiről szól, New York Times-bestseller lett és a 2016-os elnökválasztás idején nagyon népszerű volt. Vance 2021-ben indította el kampányát Ohio szenátusi székéért, és meg is nyerte a republikánus jelölést.

JD Vance az Egyesült Államok alelnöke Forrás: AFP
Ohio államban töltött gyerekkorát egy olyan környezet határozta meg, ahol az ipari állások eltűnése, a közösségek felbomlása és a komoly családi problémák egymást erősítették.

Anyja drogproblémái, az állandó bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság olyan élethelyzetet eredményeztek, amelyből sokan nem tudnak kitörni. Ebben az életszakaszában kiemelkedő szerepet játszottak a nagyszülei, akik nemcsak biztonságot, hanem iránymutatást is adtak számára.
Vance életútjában ez jelentette az első komoly fordulópontot: a széthulló családi háttér mellett megjelent egy stabil közeg, amely fegyelmet, munkaszemléletet és kapaszkodót nyújtott. Későbbi politikai gondolkodásának is ez lett az egyik alapja: az a hit, hogy az emberi életutakat nem csupán gazdasági tényezők, hanem erős családi kötelékek, közösségek és az egyéni felelősség alakítják.
Fiatal felnőttként a hadsereg jelentette számára az első komoly kitörési lehetőséget
– idézte fel írásában a Híradó.hu, hangsúlyozva, hogy Vance életében az amerikai tengerészgyalogságnál eltöltött idő nemcsak fegyelmet és önbizalmat adott, hanem azt a tapasztalatot is, hogy a társadalom pereméről indulva is van esély a felemelkedésre. Ez az időszak nem csupán egy életrajzi epizód volt számára, hanem olyan élmény, amely későbbi politikai nézeteit is formálta: a hazafiság, az állam szerepe és a társadalmi feszültségek értelmezése nála mindig konkrét tapasztalatokon alapult.
Vance az Ohio State Universityn tanult, majd felvételt nyert a Yale jogi karára, az Egyesült Államok egyik legelismertebb elit intézményébe.
Ez a kettős tapasztalat végigkísérte pályáját: egyszerre látta belülről a lecsúszó rétegek világát és azt az elitet is, amely a nagyvárosok gazdasági központjaiból irányítja az országot. Ebből eredt későbbi hitelessége is, hiszen úgy tudott beszélni az átlagos amerikaiak frusztrációiról, hogy közben közvetlen rálátása volt a társadalmi hierarchia mindkét végére.
Országos ismertségét azonban nem politikai szerepvállalással, hanem íróként érte el.
Vance könyve életútját kíséri végig
Önéletrajzi ihletésű könyve, a Vidéki ballada az amerikai álomról (Hillbilly Elegy) nemcsak személyes történetként, hanem egy teljes társadalmi csoport állapotának bemutatásaként is értelmezhető.
Ez a könyv nem azért született, mert valami különleges dolgot tettem. Azért írtam meg, mert valami teljesen hétköznapi dolgot tettem, ami a hasonló származású gyerekek többségének sosem adatik meg
– írta, hozzátéve:
Könyvem nem csupán önéletrajz, egyben családom krónikája is – a kitörési esélyek és a társadalmi felemelkedés története, egy csapat Appalache-hegylakó sorsán keresztül.
Vance a családjáról így vallott könyvében:
Finoman szólva ellentmondásos kapcsolatom van a szüleimmel, egyikük alkohol- és drogfüggő jóformán születésem óta. Gyakorlatilag a nagyszüleim neveltek fel, akik soha nem jutottak el az érettségiig, és a teljes rokonságból is csak néhányan
– fogalmazott.
A mára már sikeressé vált republikánus politikus gyerekkora és gyermekkori körülményei – saját bevallása szerint – nem ahhoz a jövőképhez teremtettek alapot, amelyet végül megvalósított.
A statisztikák szerint a magamfajta gyerekek meglehetősen zord jövő elé néznek: ha mázlijuk van, talán nem segélyből élik le az életüket, ha pechjük, idő előtt herointúladagolásban végzik – mint több tucat ismerősöm tavaly a szülővárosomban.
J. D. Vance, Donald Trump második elnöki ciklusának alelnöke, úgy fogalmazott:
Az egyike voltam ezeknek a zord jövőre ítélt gyerekeknek. Majdnem kibuktam a középiskolából. Kis híján engedtem a mélységes haragnak és sértettségnek, amely ott égett a körülöttem élőkben. Manapság az emberek rám néznek, látják a munkámat, a borostyánligás végzettségemet, és valami zseninek tartanak – elvégre csakis egy kivételes tehetségű ember juthatott fel odalentről idáig. Minden tiszteletem dacára azt kell mondanom, ez az elképzelés úgy baromság, ahogy van. Ha volt is bennem némi tehetség, jóformán teljesen eltékozoltam, mire néhány melegszívű ember végre a segítségemre sietett.

Családjáról így vallott Vance:
Családom, akik Kelet-Kentucky hegyei között élnek, „hillbilly”-nek, hegylakóknak tartják magukat, de Hank Williams Jr. – aki louisianai születésű és Alabamában él – ugyanígy nevezi magát egyik hegyvidéki fehér balladája, a Vidéki kölyök a jég hátán is megél szövegében. Az Appalache-vidék politikai szemléletváltása demokratáról republikánusra rajzolta át a nemzet politikai térképét Nixon után. És az Appalache-vidék az, ahol a fehér kétkezi munkások jövője a legsötétebb. Legyen szó szociális röghöz kötöttségről, szegénységről, válásokról vagy drogfüggőségről, szülőföldem a gyötrelmek melegágya.
J. D. Vance története igazi sikersztori
Az Egyesült Államok alelnöke nehéz körülmények között nőtt fel, de sikeres politikussá emelkedett.
Két nemzedékkel ezelőtt a nagyszüleim koldusszegények voltak, de fülig szerelmesek. Összeházasodtak és északra költöztek, hogy elmeneküljenek a körülöttük lévő nyomorból. Unokájuk (én) a világ egyik legkiválóbb felsőoktatási intézményében szerzett diplomát.
Vance nagyszülei a 40-es évek végén hagyták el Jacksont és az ohiói Middeltownban nevelték fel gyerekeiket. Tizenkét éves koráig a politikus minden nyarat és a szabadideje nagy részét is Jacksonban töltötte.
A szívem mélyén Jackson volt az a hely, amely kizárólag hozzám, a nővéremhez és Mamóhoz tartozott. Szerettem Middletownt, de tele volt fájdalmas élményekkel. Jacksonban a környék legkeményebb asszonyának és a város legjobb autószerelőjének az unokája voltam; Ohióban egy férfi magára hagyott fia, akit alig ismertem, és egy nőé, akit látni sem akartam. Anyám csak az éves családi találkozóra vagy nagy ritkán temetésre jött Kentuckyba, és Mamó gondoskodott róla, hogy olyankor se hozza magával a hisztériáit. Jacksonban sosem volt üvöltözés vagy veszekedés, nem üthette a nővéremet, és nem volt »fiúzás«, ahogy Mamó nevezte. Szívből gyűlölte anyám szerelmi ügyeit, szó sem lehetett róluk Kentuckyban
– vallotta.
Arról, hogy miért írta meg önéletrajzi ihletésű könyvét, azt írta:
Szeretném, ha az emberek tudnák, milyen érzés kis híján lemondani magunkról, és hogyan jutunk el odáig. Szeretném, ha az emberek megismernék, mi zajlik a szegények életében, és milyen lelki hatást gyakorol az anyagi és szellemi nyomor a gyerekeikre. Szeretném, ha az emberek látnák, hogyan éltük meg az Amerikai Álmot, én és a családom. Szeretném, ha megértenék, milyen is az a bizonyos társadalmi felemelkedés. És nagyon szeretném, ha megértenének valamit, amire én is csak nemrég jöttem rá: mi, akik elég szerencsések voltunk ahhoz, hogy elérjük az Amerikai Álmot, ettől még nem szabadultunk meg hátrahagyott életünk démonaitól.







