Európa megint 25 milliárd euróval többet fizet az energiáért

Az 54 napja tartó közel-keleti konfliktus már kézzelfogható gazdasági hatásokkal jár az Európai Unió számára - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken.

A ciprusi Nicosiában az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek informális találkozóját követő sajtótájékoztatóján a brüsszeli testület vezetője rámutatott: a konfliktus kezdete óta az EU importált fosszilis energiahordozókra fordított kiadásai több mint 25 milliárd euróval emelkedtek, miközben az energia mennyisége nem nőtt.

Von der Leyen hangsúlyozta: a helyzet egyértelművé teszi, hogy az uniónak csökkentenie kell a külső fosszilis energiaforrásoktól való függőségét, mivel ez sérülékennyé teszi a válságokkal szemben.

A bizottság elnöke szerint ezzel párhuzamosan fel kell gyorsítani a hazai, megfizethető és tiszta energiaforrások - mindenekelőtt a megújuló energia és az atomenergia - fejlesztését. Ezek az energiaforrások növelik az ellátásbiztonságot, stabilitást biztosítanak, az Európai Unión belül előállíthatók, és hosszú távon olcsóbbak.

Az azonnali uniós intézkedésekről szólva elmondta: az EU nem egységes megoldást kínál, hanem eszköztárat dolgozott ki, figyelembe véve, hogy a tagállamok energiamixe jelentősen eltér egymástól.

Hozzátette: a támogatásokat elsősorban a leginkább rászorulókhoz kell eljuttatni, Kiemelte, hogy az intézkedéseknek ideiglenesnek kell lenniük, világos kivezetési dátummal, és mindenekelőtt európai szinten összehangoltan kell megvalósulniuk a maximális hatás érdekében.

Elmondta: ezt a megközelítést kívánják alkalmazni az üzemanyagkészletek - különösen a kerozin és a dízel - esetében is, ahol a piacok szűkülése tapasztalható.

A bizottság elnöke szerint az EU teljes energiafelhasználásának mintegy háromnegyede jelenleg fosszilis energiahordozókból származik, míg a villamos energia aránya mindössze 25 százalék, ami elmarad az Egyesült Államok és Kína szintjétől. Ezért - mint mondta - fel kell gyorsítani az villamosítást, ennek érdekében a nyárig cselekvési tervet mutatnak be.

Az Európai Unió versenyképességével kapcsolatban közölte: az EU aláírta az "Egy Európa, egy piac" ütemtervet, amely a belső piac 2027 végéig történő kiteljesítését célozza. Az ütemterv öt fő pillére között említette a szabályozás egyszerűsítését, a határokon átnyúló üzleti akadályok lebontását, a szabadkereskedelem erősítését, az energiaárak csökkentését és a dekarbonizációt, valamint a digitális és mesterségesintelligencia-átállás felgyorsítását.

A következő többéves uniós költségvetéssel kapcsolatban elmondta: az kulcsszerepet játszik a versenyképesség erősítésében, mivel képes a beruházások kockázatának csökkentésére és a magántőke bevonására.

Kiemelte ugyanakkor: 2028-tól az EU-nak meg kell kezdenie a helyreállítási alapok forrásaira felvett hitel visszafizetését, miközben növelni kell a kiadásokat az új prioritások - például a versenyképesség, a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia, a védelem, a biztonság és az energia - területén, valamint fenn kell tartani a hagyományos politikák, így a közös agrárpolitika és a kohéziós politika finanszírozását is.

Mint mondta, ha mindezek teljesítését biztosítani kívánják, elengedhetetlen az új uniós saját források bevezetése. Ennek hiányában a tagállami befizetések növelése vagy a kiadások csökkentése között kell választani.

A védelmi együttműködésről szólva hangsúlyozta: megkezdődött a kölcsönös védelmi klauzula gyakorlati alkalmazásának részletes kidolgozása. Bár a szerződések egyértelműen rögzítik a tagállamok kötelezettségét egymás támogatására, a konkrét végrehajtási mechanizmusok még további tisztázásra szorulnak.

Hozzátette: a cél olyan rendszer kialakítása, amely hasonlóan hatékonyan működik, mint az uniós polgári védelmi mechanizmus, és képes kezelni a fegyveres konfliktusokat megelőző "szürkezónás" fenyegetéseket is, például a kibertámadásokat, a dezinformációt és a hibrid műveleteket.

Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva von der Leyen elmondta: a folyamat kétoldalú kötelezettségvállalás, a tagjelölt országoknak kemény reformokat kell végrehajtaniuk, és csak ezek teljesítése esetén léphetnek előre. Ugyanakkor, ha teljesítik a feltételeket, joggal számíthatnak az előrelépésre a folyamatban

– tette hozzá.

Kiemelte, hogy a csatlakozás végső soron politikai döntés, amelyet a tagállamok egyhangúlag hoznak meg, ugyanakkor az érdemalapú előrehaladás elvét mindkét félnek tiszteletben kell tartania. Az elnök szerint Ukrajna az elmúlt hónapban jelentős erőfeszítéseket tett, és fontos reformokat hajtott végre, amelyek lehetővé tették például európai uniós források felszabadítását. Hozzátette: ezeket az eredményeket az Európai Uniónak is el kell ismernie és jutalmaznia kell.

Az Irán elleni uniós szankciók lehetséges enyhítéséről szólva hangsúlyozta: az Európai Unió álláspontja szerint ezt a "feszültség csökkentésének ellenőrizhető bizonyítékaihoz" kell kötni, különösen az iráni nukleáris program visszaszorítására irányuló nemzetközi erőfeszítések terén. Emellett változásra van szükség az iráni hatóságok belső elnyomó politikájában is.

Emlékeztetett arra, hogy a szankciós rezsimet éppen az iráni vezetés magatartása miatt vezették be. Hozzátette: nem szabad megfeledkezni arról, hogy az idei év első hónapjában 17 ezer fiatal vesztette életét. Von der Leyen hangsúlyozta: a szankciók feloldásáról csak akkor lehet szó, ha ezek az okok megszűnnek.

A Hormuzi-szoros lezárásának hatása már érződik a benzinkutaknál, a szupermarketekben és a háztartási számlákon, és ez megmutatja, hogy Európa nagyon magas árat fizet a fosszilis tüzelőanyagoktól való túlzott függősége miatt - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben hétfőn.

Az Európai Bizottság biztosi kollégiumának a közel-keleti helyzet Európai Unióra gyakorolt hatásáról folytatott előrehozott ülését követően Ursula von der Leyen hangoztatta, az európai kontinens számára a komor valóság az, hogy a fosszilis tüzelőanyag-energia a következő években is a legdrágább megoldás marad.

Az iráni konfliktus uniós gazdaságra gyakorolt hatásának orvoslására von der Leyen a tagállamok közötti hatékony koordinációt emelte ki, különös tekintettel a gáztárolókra, annak elkerülése érdekében, hogy több tagállam egyszerre jelenjen meg a piacon és emiatt versengjenek egymással.

Közölte:

az EU emellett össze fogja hangolni az olajkészletek felszabadítását is, biztosítva ezzel, hogy a tagállamok vészhelyzeti intézkedései ne befolyásolják az egységes piacot.

Kijelentette: a jelenlegi energiaválság tanulsága, hogy az intézkedéseknek a kiszolgáltatott csoportokra kell irányulniuk, gyorsaknak kell lenniük és átmenetieknek. Az Európai Bizottság a jövő héten intézkedéseket mutat be arra vonatkozóan, "hogyan kell jövedelemtámogatási rendszereket kialakítani" - tájékoztatott. Ennek részeként a brüsszeli testület egyeztetni fog a rugalmasabb állami támogatási szabályokról, hogy - mint kiemelte - több teret biztosítson az ideiglenes állami támogatásokra a leginkább kiszolgáltatott ágazatokban.

Közölte továbbá, hogy az unió egészének a kereslet csökkentésére kell összpontosítania, mert - szavai szerint - a legolcsóbb energia az az energia, amelyet nem használnak fel.

"Csökkentenünk kell a keresletet, miközben teljes mértékben tiszteletben tartjuk a fogyasztók szabad választását" - fogalmazott.

Von der Leyen az energiahatékonyság lehetőségei megvizsgálásának fontosságát hangsúlyozta egyebek mellett az épületek felújítása, vagy az ipari tevékenység során használt berendezések modernizálása által.

Véleménye szerint továbbá strukturális intézkedésre is szükség van az energiaárak csökkentése, valamint a háztartások és a vállalkozások megsegítése érdekében.

Von der Leyen az energiaszámlákba épített hálózati díjak, adók és illetékek megvizsgálásának szükségességét említette, valamint közölte, hogy az Európai Bizottság jó úton halad afelé, hogy júliusban bemutassa a 2005-ben bevezetett, az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a klímaváltozás megfékezését célzó uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS1) teljes felülvizsgálatát.

Az uniós bizottsági elnök emellett a megújuló és atomenergia által termelt villamosenergia elérhetővé tételének fontosságára hívta fel a figyelmet, majd kijelentette: növelni kell a hazai, megfizethető és megbízható energiatermelést. Ez függetlenséget, kiszámíthatóságot és energiabiztonságot jelent Európa számára - mondta.

A fosszilis tüzelőanyag-függőségtől való megszabadulás egyetlen tartós módja a modernizáció: az áramtermelés átállítása a megújuló energiaforrásokra és az atomenergiára, valamint a gazdaság mielőbbi villamosítása

- mondta.

"Az elmúlt hat hét arra emlékeztet bennünket, hogy a békét nem lehet természetesnek venni" - fogalmazott az uniós bizottság elnöke, majd leszögezte: bármilyen megállapodásnak kezelnie kell az Irán nukleáris és ballisztikus rakétaprogramja okozta aggályokat, valamint Teheránnak a Hormuzi-szoroson áthaladó hajózást akadályozó intézkedéseit.

Hangsúlyozta:

a Hormuzi-szoros folytatódó lezárása rendkívül káros, a Libanont érő folyamatos támadások pedig az egész folyamatot veszélyeztetik. Noha az EU mindent megtesz, hogy segítséget nyújtson a libanoni népnek, semmilyen segély nem pótolhatja a tartós béke biztonságát.

"Nem lehet stabilitás a Közel-Keleten, sem a Perzsa-öbölben, amíg Libanon lángokban áll. Ezért felszólítunk minden felet, hogy tartsák tiszteletben Libanon szuverenitását, és hajtsák végre a tűzszüneti megállapodást" - tette hozzá beszédében az Európai Bizottság elnöke.