POLITIK
Mi lesz ebből?
Életbe lépett az Egyesült Államok által az iráni kikötők ellen meghirdetett blokád hétfőn - közölte Donald Trump.
Az amerikai elnök washingtoni idő szerint a délelőtti órákban internetes közösségi oldalán arra figyelmeztette Irán vezetőit, hogy amennyiben az ország haditengerészetének megmaradt kisméretű gyorsmozgású motorhajói megközelítik a blokád vonalát, az amerikai erők megsemmisítik azokat.
Az elnök megjegyezte, hogy ugyanazokat a fegyverrendszereket használhatják, mint amelyeket az amerikai katonaság a Karib-tenger térségében alkalmazott a feltételezett kábítószercsempész motorcsónakok ellen.
Trump elnök vasárnap azt jelentette be, hogy az Egyesült Államok hadereje ellenőrzés alá veszi a Hormuzi-szorost, valamint blokádot hoz létre Irán kikötői körül.
Keir Starmer brit miniszterelnök közölte hétfőn, hogy nem támogatja a Hormuzi-szoros amerikai blokádjáról szóló terveket.
A munkáspárti brit kormányfő nyilatkozatának előzményeként Donald Trump amerikai elnök a hétvégén bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet blokád alá helyezi az iráni kikötőket és a Perzsa-öböl délkeleti végén lévő szűk tengeri átjárót, miután eredmény nélkül zárultak a teheráni rezsimmel tartott hétvégi rendezési tárgyalások.
A Hormuzi-szoros a világ legforgalmasabb tengeri kereskedelmi útvonala, amelyen a globális nyersolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányok 20 százaléka halad át. A víziutat az Irán elleni amerikai és izraeli hadműveletek kezdete óta a teheráni rezsim gyakorlatilag zárva tartja, és emiatt a korábbi 73 dollár körüli szintekről jóval 100 dollár fölé emelkedett a globális alaptípusnak tekintett Brent nyersolaj hordónkénti világpiaci ára.
Keir Starmer a BBC brit közszolgálati rádió hétfői hírmagazinjának nyilatkozva úgy fogalmazott:
Nagy-Britannia diplomáciai törekvései nem a Hormuzi-szoros zárva tartására, hanem teljes megnyitására irányulnak, mivel ha az átjáró zárva van, az olaj- és földgázszállítmányok nem jutnak el a piacokra, és az ebből eredő áremelkedéseket mindenki megérzi.
A brit miniszterelnök szerint London éppen ezért nem támogatja a blokádot, mert ennek árát az iráni háborúban semmiféle szerepet nem játszó brit lakosság is kénytelen lenne megfizetni.
Starmer megerősítette azt az álláspontját is, hogy Nagy-Britanniát "nem fogják belerángatni" az iráni háborúba.
Kijelentette: bármilyen nyomás nehezedjen is rá, ezen a döntésén nem változtat, "márpedig a rám nehezedő nyomás meglehetősen erőteljes".
Nagy-Britannia nemzeti érdekeit nem szolgálná a részvétel az Irán elleni háborúban - tette hozzá.
Megismételte azt a véleményét is, hogy bármilyen háborús részvételhez egyértelmű jogi megalapozottságra és jól átgondolt tervekre van szükség.
Starmer ezt az álláspontját az iráni háború kezdete óta többször is kifejtette. Emiatt Nagy-Britannia komoly diplomáciai konfliktusba keveredett az Egyesült Államokkal, és Donald Trump amerikai elnök többször is éles hangú, személyre szóló bírálatokkal illette a brit miniszterelnököt. Nemrégiben, a Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva Trump úgy fogalmazott, hogy Keir Starmer "nem egy Winston Churchill".
Churchill kétszer állt a brit kormány élén, és a második világháború idején is ő töltötte be a brit miniszterelnöki tisztséget.
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint egy teljes nemzedéknyi időre meghatározó következményei lesznek az iráni konfliktusnak.
Starmer, aki a héten háromnapos körutat tett a Perzsa-öböl mentén fekvő, rendszeres iráni támadásoknak kitett arab országokban, péntek este, látogatásának végén a BBC televíziónak kijelentette: az Egyesült Államok és Irán tűzszüneti megállapodása "törékeny", és a konfliktus végleges rendezésének tartalmaznia kell a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóforgalom szabadságának garantálását is.
A Hormuzi-szoros a világ legforgalmasabb tengeri kereskedelmi útvonala, amelyen a globális nyersolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányok 20 százaléka halad át. A vízi utat az Irán elleni amerikai és izraeli hadműveletek kezdete után a teheráni rezsim gyakorlatilag lezárta, és emiatt a korábbi 73 dollár körüli szintekről jóval 100 dollár fölé emelkedett a globális alaptípusnak tekintett Brent nyersolaj hordónkénti világpiaci ára.
A munkáspárti brit miniszterelnök a péntek esti BBC-interjúban kijelentette: tárgyalópartnerei egyöntetűen elvetették azt az iráni követelést, hogy a Hormuzi-szoroson áthaladó hajók fizessenek átkelési díjat a teheráni kormánynak.
Starmer kijelentette azt is, hogy az iráni konfliktus "nemzedéknyi időre meghatározó hatással lesz ránk", és erre a helyzetre az erő pozíciójából kell válaszolni.
Elmondta: előző este telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, akinek közvetítette az öbölmenti arab országok nézeteit, és azt az álláspontjukat is, hogy a tűzszüneti megállapodás végrehajtásába őket is be kell vonni.
A brit kormányfő ugyanakkor nem kívánt érdemben további kommentárokat fűzni ahhoz az előző napi kijelentetéséhez, amelyben Trumpot és Vlagyimir Putyin orosz elnököt egyszerre bírálta a nagy-britanniai megélhetési költségek emelkedéséért.
Keir Starmer csütörtökön az ITV brit kereskedelmi televízió hírműsorának nyilatkozva úgy fogalmazott: Nagy-Britanniának energiaellátási függetlenségre kell törekednie, mivel "elegem van abból, hogy Putyin vagy Trump akciói miatt a brit családok és az üzleti vállalkozások energiaszámlái emelkednek".
Olaszország legnagyobb gázimportőrének vezetője az orosz LNG-import (cseppfolyósított földgáz) tilalmának feloldását sürgette. Claudio Descalzi indoklásként hangsúlyozta, hogy Európában gyakorlatilag megszűnt a hazai termelés – az ideológiai okokból hozott döntések miatt – ami kiszolgáltatottá tette a kontinenst az importnak.
„Szükségesnek tartom a 20 milliárd köbméternyi, Oroszországból érkező LNG-re vonatkozó tilalom felfüggesztését” – mondta Claudio Descalzi, az Eni vezérigazgatója az il Giornale beszámolója szerint.
Descalzi az iráni háború okozta jelenlegi válságot az elmúlt 40 év legsúlyosabbjának nevezte. Mint mondta,
az iraki háború, a 2008-as pénzügyi válság, a Covid és az orosz–ukrán konfliktus napi 3–7 millió hordós kínálatcsökkenést okozott, míg most 11–12 millió hordóról van szó, ami meghaladja a globális fogyasztás 10 százalékát.
Descalzi azt is elmagyarázta, miért alakult ki ilyen gyorsan üzemanyagválság Európában.
„Probléma van a repülőgép-üzemanyaggal Európában. A kontinens évente körülbelül 60 millió tonnát fogyaszt, ennek 35 százalékát importálja, mivel az elmúlt húsz évben 36 olajfinomítót zártak be. Ami ideológiai okokból történt, az feldolgozókapacitás nélkül hagyta Európát.
Oda jutottunk, hogy vagy képesek vagyunk előállítani, amire szükségünk van, vagy kockázatot vállalunk”
– mondta az Eni vezetője.
Hozzátette, hogy Európában gyakorlatilag megszűnt a hazai termelés: „A nyersanyagok 95 százalékát importáljuk.
Az elmúlt öt évben pedig mindhárom stresszteszten elbuktunk: az új koronavírus-járványon, az ukrajnai konfliktuson és az iráni háborún.”
Az EADaily beszámolója szerint az iráni háború kezdete óta Európában közel 50 százalékkal emelkedett a gáz ára. Ennek ellenére Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy ez nem indok az orosz gáz teljes elutasítására vonatkozó uniós menetrend feladására. Az első lépés április végén lép életbe, amikor betiltják a rövid távú szerződések keretében történő LNG-vásárlásokat, míg Brüsszel tervei szerint 2027 végére teljesen megszüntetik az orosz gázimportot.
Mindeközben január óta – szintén az EADaily szerint – a Jamal LNG szállítmányai történetük során először kizárólag Európába irányulnak. Mint írták, nyilvánvalóan az uniós országok tovább is értékesítik a gázt a kínai projektpartnerek felé.
Hiába született döntés az Európai Unióban az orosz energia teljes kivezetéséről 2027-re, idén márciusban a szövetség minden korábbinál több orosz cseppfolyósított földgázt (LNG-t) importált, amit feltehetően az iráni konfliktus okozta helyzetre hivatkozva tettek meg.
A Bruegel agytröszt – az európai energiapolitika egyik legbefolyásosabb szereplője – friss adatai szerint az EU márciusban mintegy 2,46 milliárd köbméter orosz LNG-t importált, ami havi rekordnak számít – írja a Berliner Zeitung. Január és március között az EU orosz LNG-importja 6,8 milliárd köbméterre nőtt, szemben az előző év azonos időszakának 5,7 milliárdjával. Emellett Európa teljes LNG-importja is csúcsot ért el márciusban, 14,1 milliárd köbméterrel. 2026 első negyedévében a szövetség LNG-vásárlásai mintegy 10 százalékkal, 39,2 milliárd köbméterre emelkedtek az előző évhez képest.
Az orosz LNG rekordmennyiségű vásárlása azért különösen érzékeny kérdés, mivel az EU már döntött arról, hogy 2027-től teljesen betiltja az orosz gáz importját. Az Európai Bizottság nem mellesleg az orosz olaj behozatalának végleges betiltását is tervezte elérni, azonban elhalasztotta ennek a javaslatnak az április 15-ére tervezett előterjesztését.
Bár léteznek adatok, melyek igazolják az EU orosz gázimportjának csökkenését. Ilyen például, hogy az idei első negyedévben a behozatal mintegy 11,52 milliárd köbméterre csökkent a 2021 azonos időszakában mért 41,12 milliárdhoz képest. Emellett ide sorolható még a tény, hogy az orosz–ukrán háború előtt az orosz részesedés az EU gázimportjában még körülbelül 45 százalék volt, 2025-re azonban ez mintegy 13 százalékra esett vissza.
Ugyanakkor az előző év azonos időszakához (10,02 milliárd köbméter) képest az EU ismét jelentősen növelte az orosz gáz behozatalát.
A 2027-es tilalom ellenére több EU-tagállam – köztük Franciaország, Spanyolország és Belgium – továbbra is vásárol orosz LNG-t. Különösen a Jamal LNG-üzemen keresztül érkezik még mindig nagy mennyiség Európába, márciusban az innen származó orosz szállítmányok 100 százalékát megvásárolta.
Az orosz gáz a Török Áramlat vezetéken keresztül is továbbra is eljut Európába. Összességében 2025-ben az orosz gázszállítások az EU-ba még körülbelül 38 milliárd köbmétert tettek ki. Ez ugyan kevesebb a 2021-es 150 milliárdnál, de továbbra is kérdéses, hogyan lehet ezeket a mennyiségeket a következő években teljesen kiváltani.
Az EU növekvő orosz gázimportjának fő oka a február vége óta zajló iráni háború, ami jelentős nyomás alá helyezte a globális LNG-piacot. Mivel a globális LNG-kínálat jelentős része emiatt kiesik a Közel-Keleten, a világ vásárlói – különösen Európa és Ázsia – versenyeznek a megmaradt mennyiségekért. Az elmúlt napok alapján pedig egyelőre ezt a versenyt nem Európa vezeti, tekintve, hogy számos tanker Európa helyett Ázsia felé vette az irányt, mivel ez gazdaságilag kedvezőbb számukra.
Ennek következtében Európában jelentősen emelkedtek a gázárak: legutóbb 60 euróba is került megawattóránként, ami a duplája az év elején, a TTF európai gáztőzsdén mért 30 euró alatti összeg után.
Az iráni válság fényében az EU számára nehéz lehet 2027-ig kiváltani az orosz gázmennyiségeket. „Az amerikai LNG-üzemek teljes kapacitással működnek, Katar pedig leállította a termelést” – figyelmeztetett Ana Maria Jaller-Makarewicz, az amerikai Energiagazdasági és Pénzügyi Elemző Intézet vezető szakértője. Bár egyes országok – például Mexikó, Brazília, Ausztrália, valamint néhány afrikai termelő – némileg növelhetik szállításaikat, „ez a növekedés a kieső orosz gázmennyiség kevesebb mint 10 százalékát fedezné”.
Összeomolhat Nyugat-Európa energiaellátása
Nemrég pedig a Nemzetközi Energiaügynökség is megkongatta a vészharangot a mostani válsághelyzettel kapcsolatban, arra figyelmeztettek: a jelenlegi energiaválság súlyossága felülmúlja az 1973-as, az 1979-es és a 2002-es válságokat.
Mindeközben tovább nehezíti a kontinens helyzetét, hogy az orosz vállalatok megkezdték átirányítani az Európának szánt cseppfolyós földgázt (LNG) baráti országokba, nem várják meg az Európai Unió következő szankcióit – mondta Alexander Novak miniszterelnök-helyettes újságíróknak.
A körülmények miatt az olaszországi gáztárolók például csupán 44 százalékos töltöttségi szinten állnak a környezetvédelmi minisztérium felelős szakbizottságának jelentése szerint – írja a Corriere della Sera olasz napilap.
Ripost hírek
