POLITIK
Ijesztő figyelmeztetés.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője szerint az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros blokádja miatt április akár „fekete hónappá” is válhat az olaj- és gázellátás szempontjából.
Energiaválság fenyeget, illusztráció (Fotó: AFP)
Energiaválság fenyeget. Fatih Birol egy interjúban úgy fogalmazott: bár március is rendkívül nehéz volt, a helyzet áprilisban tovább romolhat. Ennek oka, hogy a Perzsa-öböl térségében az olajkitermelés a háború előtti szint alig több mint felére esett vissza, miközben a földgázexport gyakorlatilag leállt.
Birol szerint amennyiben a Hormuzi-szoros egész áprilisban zárva marad, a világ kétszer akkora mennyiségű kőolajat és finomított terméket veszíthet, mint az előző hónapban.
„Egy fekete április előtt állunk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a konfliktus a világgazdaság egyik legfontosabb ütőerét bénítja meg.
Az energiaválság mindenre kihat
A válság nem csupán az energiahordozókat érinti. Az IEA vezetője szerint az olaj és a gáz mellett műtrágyák, petrolkémiai termékek, sőt még a hélium szállítása is akadozik, ami láncreakciót indíthat el a globális gazdaságban.
Birol úgy látja, a jelenlegi krízis súlyosabb lehet, mint a korábbi nagy energiaválságok együttvéve. Összehasonlítása szerint a mostani helyzet akár az 1973-as és 1979-es olajválságoknál, valamint a 2022-es energiakrízisnél is komolyabb következményekkel járhat. Mint mondta, a világ egy olyan komplex sokkal néz szembe, amely egyszerre jelent olaj-, gáz- és élelmiszerválságot.
Az IEA által kezdeményezett stratégiai készletfelszabadítás ugyan enyhítheti a helyzetet, de nem jelent végleges megoldást. A szakértő szerint a kulcs a Hormuzi-szoros mielőbbi újranyitása, enélkül a világgazdaság tartós nehézségekkel szembesülhet.
Európa veszélyben
Különösen nehéz helyzetbe kerülhet Európa ipara is. Az elemzések szerint Németország energiaellátása – különösen a földgáz és a stabil villamosenergia-források terén – sérülékenyebb, ami az ipar versenyképességére és az árak alakulására is komoly hatással lehet.
A szakértők szerint a jelenlegi válság rávilágít a fosszilis energiahordozóktól való függőség kockázataira.
Úgy vélik, rövid távon a kereslet csökkentése, hosszabb távon pedig az energiaforrások diverzifikálása és az alternatív megoldások erősítése jelenthet kiutat a kialakult helyzetből.
Brüsszel az üzemanyag védett árának kivezetését vagy korlátozását követeli
Az Európai Bizottság a védett energiaárak kivezetésére szólítja fel a tagállamokat, miközben egy újabb gazdasági válság van kialakulóban. Brüsszel szerint a túlzott költekezés és az általános támogatási intézkedések tovább növelhetik az inflációt és a költségvetési terheket. Több tagállam emellett, közös uniós szintű adó bevezetését sürgeti az energiacégek rendkívüli nyereségére. A védett árak helyett Brüsszel „technikai tanácsokkal” segítené a tagállamokat, hogy hogyan tudnak megküzdeni a nyakunkon lévő energiaválsággal.
Fotó: DURSUN AYDEMIR Forrás: ANADOLU
A Brüsszel és a nemzeti pénzügyminisztériumok közötti egyeztetésekről tájékoztatott tisztviselők közölték, hogy a bizottság „koordinációt és óvatosságot” sürgetett minden olyan intézkedéssel kapcsolatban, amelyek az energiaárak okozta nyomás enyhítésére irányulnak – számolt be cikkében a Financial Times. Az Európai Bizottság tehát az üzemanyagok védett árának kivezetését vagy korlátozását követeli a tagállamoktól.
A tisztviselők attól tartanak, hogy a konfliktus az Európai Unió számára hat éven belül a harmadik gazdasági válságot idézheti elő a Covid–19-járvány és Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója után, amelyek jelentős gazdaságélénkítő programokat váltottak ki, és növelték az államadósságot.
A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint az EU államháztartási bruttó adósságának GDP-arányos mutatója a 2019 végi 77,8 százalékról a tavalyi harmadik negyedévre 82,1 százalékra emelkedett.
A célzott kormányzati politikák segíthetnek tompítani a sokkot az energiaigény csökkentésével és az alacsonyabb jövedelmű háztartások kompenzálásával
– mondta múlt hónapban az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde.
Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a „széles körű és határozatlan idejű intézkedések” visszaüthetnek, mivel túlzottan élénkíthetik a keresletet és növelhetik az inflációt. Arra kérte a döntéshozókat, hogy „ideiglenes, célzott és testre szabott” intézkedésekre összpontosítsanak.
Valdis Dombrovskis, az EU gazdasági biztosa azt mondta a nemzeti pénzügyminisztereknek, hogy csak koherens, rövid távú vészintézkedéseket szabad elfogadni.
Figyelmeztetett, hogy a túlzott költekezés „súlyos pénzügyi következményekkel” járna, tekintettel arra, hogy a Covid–19 és az ukrajnai válság, valamint a 2022 óta megugró védelmi kiadások miatt a kormányok mozgástere beszűkült.
Giancarlo Giorgetti olasz pénzügyminiszter a múlt héten azt mondta, elkerülhetetlen, hogy Brüsszel rugalmasabb legyen a költségvetési hiányt a GDP 3 százalékára korlátozó szabályok érvényesítésében. Erre azt követően került sor, hogy Róma május 1-jéig meghosszabbította az üzemanyagokra kivetett ideiglenes, 20 százalékos jövedéki adót, és az ország hivatalos statisztikai hivatala közölte, hogy a 2025-ös hiány a GDP 3,1 százaléka volt.
Németország, Spanyolország, Olaszország, Portugália és Ausztria pénzügyminiszterei pénteken arra szólították fel Brüsszelt, hogy vezessen be uniós szintű különadót az energiacégekre annak érdekében, hogy enyhítsék „az európai gazdaságra és az európai polgárokra nehezedő terheket”.
A spanyol pénzügyminiszter, Carlos Cuerpo által közzétett levél hivatkozott a 2022-ben bevezetett bevételi plafonra, amelyet az energiacégekre alkalmaztak az orosz invázió okozta gázáremelkedés idején. Lengyelország csökkentette az üzemanyagokra kivetett áfát és jövedéki adót, ami havi 1,6 milliárd zloty (370 millió euró) adóbevétel-kiesést jelent. A kormány ezt az energiacégek nyereségére kivetett különadóval tervezi ellensúlyozni. Az új adó részleteit még nem tették közzé.
A tisztviselők szerint az érintett ágazatok támogatását célzó egyéb állami támogatásokat mérlegelő kormányokat figyelmeztették, hogy továbbra is meg kell felelniük az EU gazdaság zöldítését és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentését célzó szabályainak.
Franciaországban már a benzinkutak tíz százaléka küzd részleges vagy teljes hiánnyal, három százalékuk pedig teljesen kifogyott. Az üzemanyag-ellátási káosz pedig feltehetőleg csak fokozódni a fog az elkövetkezendő időkben.
Fotó: MATHIEU THOMASSET Forrás: Hans Lucas
Franciaországban komoly problémák léptek fel az üzemanyag-ellátás terén. A beszámolók szerint a káosz ráadásul tovább fokozódik, miután a benzinkutak tíz százaléka hiánnyal küzd, ez a szám pedig csak nőni fog a következő hetekben – írja az Origo.
Fotó: ROMAIN COSTASECA / Hans Lucas
Interaktív térképek egész sorát indították el Franciaországban, miután Európát is kezdi megcsapni a közelgő történelmi válság. A hivatalos adatok szerint a benzinkutak tíz százalékánál valamely üzemanyagtípusból kevés van vagy teljesen kifogyott. A töltőállomások három százalékánál pedig abszolút semmilyen üzemanyag nem kapható.
A közel-keleti helyzet eszkalációja óriási csapást jelentett a globális üzemanyag-ellátásra, miután a kereskedelem nem csekély részét az Irán által a konfliktus kezdetén lezárt Hormuzi-szoroson keresztül bonyolítják. A probléma pedig oly annyira valós, hogy míg az év elején még csak körülbelül száz kutat érintett hasonló probléma Franciaországban, ma ez a szám meghaladja a 700-at.
A hét elején pedig a várakozások szerint csúcs születhet, miután addigra a becslések szerint a hiánnyal küzdő benzinkutak száma meghaladhatja az ezret.
A kutak kevesebb mint 10 százaléka tapasztal „teljes vagy részleges” hiányt – jelezte szerdán Maud Bregeon kormányszóvivő. Ezek többnyire a TotalEnergies csoporthoz tartozó kutak, amely árplafont vezetett be, ami a kereslet megugrását generálja számos benzinkútnál, és ezért ilyen típusú feszültséget okoz – magyarázta.
A helyzet azonban a közeljövőben még rosszabb lesz. Jelenleg ugyanis még úton vannak azok a szállítmányok, amelyek még a szoros lezárása előtt indultak el. Az utolsó szállítmány várhatóan április közepén érkezik majd meg, utána azonban Európa nem számíthat több olajra a térségből.
Ripost hírek
