POLITIK
Mit hozhat a jövő?
Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai különmegbízott áprilisban Kijevbe látogathat – közölte szombaton Kirilo Budanov, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke-írta a hirado.hu.
„Kushner, Witkoff, Lindsey Graham – ők azok, akik várhatóan eljönnek. Meglátjuk, hogy ki lesz még itt” – mondta Budanov a Bloombergnek, hozzátéve, hogy a találkozóra röviddel az ortodox húsvétot követően, április 12-én kerülhet sor.
Witkoff és Kushner számára ez lenne az első hivatalos kijevi látogatás.
A különmegbízottak korábban már találkoztak ukrán tisztviselőkkel az Egyesült Államokban, és Moszkvába is utaztak tárgyalásokra Oroszországgal. A Washington közvetítésével Ukrajna és Oroszország között a háború lezárásáról folytatott tárgyalások megakadtak, miután az Egyesült Államok és Izrael légicsapásokat mért Iránra, amely erre válaszul számos közel-keleti államban megtorló támadásokat hajtott végre.
Az amerikai delegáció kijevi látogatásával összefüggésben érdemes felidézni, hogy a 2027-es tárgyévről szóló amerikai költségvetési tervezetben egyetlen szóval sem említik az Ukrajnának szánt támogatásokat. Hasonló volt a helyzet a 2025-ös tárgyévről szóló költségvetés esetében is, bár ekkor Ukrajnát egyetlen szempontból mégis említették:
az ukrán civil szervezetekre fordított kiadások csökkentése szempontjából, a mostani tervezetben még ennyi sem szerepel.
Azonban az amerikai törvényhozás később önállóan hozzáadott támogatást Ukrajna számára a védelmi jogra hivatkozva– 400 millió dollárt az Ukrajna Biztonsági Segélyezési Kezdeményezés keretében, valamint bizonyos katonai és hírszerző támogatási rendelkezéseket.
Ukrajnát egyszer sem említik az Egyesült Államok 2027-es költségvetési tervezetében – erről ír a Strana ukrán hírportál. Donald Trump korábban arról beszélt, Joe Biden miatt az Egyesült Államok 350 milliárd dollárt költött Ukrajnára.
A portál megjegyezte, a Fehér Ház honlapjáról elérhető 92 oldalas tervezet szövegében egyszer sem említik Ukrajnát, sem a finanszírozás, sem a fegyverszállítás szempontjából sem. A tervezetben
Ukrajna még a 2027-re tervezett humanitárius költségeket részletező tételeknél sem kerül említésre.
Ugyanakkor a Strana szerint az kiderül a szövegből, hogy az Egyesült Államok meg akarja duplázni a katonai költségvetést, összesen 1,5 milliárd dollárra szeretnék emelni. Az ukrán hírportál szerint hasonló volt a helyzet a 2025-ös tárgyévről szóló költségvetés esetében is, bár ekkor Ukrajnát egyetlen szempontból mégis említették:
az ukrán civil szervezetekre fordított kiadások csökkentése szempontjából, a mostani tervezetben még ennyi sem szerepel.
Azonban a Strana szerint az amerikai törvényhozás ekkor később önállóan hozzáadott támogatást Ukrajna számára a védelmi jogra hivatkozva– 400 millió dollárt az Ukrajna Biztonsági Segélyezési Kezdeményezés keretében, valamint bizonyos katonai és hírszerző támogatási rendelkezéseket. Donald Trump amerikai elnök arról beszélt egy nagyhéten tartott díszvacsorán, hogy a „bolond” Joe Biden elnök miatt az Egyesült Államok 350 milliárd dollárt adott Ukrajnának, amiért Washington cserébe semmit sem kapott.
„Volt egy elnökünk, aki egyszerűen bolond volt, és 350 milliárd dollárt adott nekik anélkül, hogy ezért cserébe bármit is kapott volna. Rengeteg pénzt és lőszert adott át nekik”
– mondta Donald Trump.
A washingtoni Fehér Ház 1500 milliárd dolláros védelmi költségvetést javasol az Egyesült Államok számára 2027-re - derül ki az elnöki hivatal által pénteken kiadott tervezetből.
A büdzsé tervezetében szereplő védelmi kiadás csaknem 50 százalékkal haladja meg a 2026-os pénzügyi évre jóváhagyott összeget, és minden korábbinál nagyobb, katonai célokra fordítható költségvetési keretet jelentene.
A megnövelt összegből jutna a hadianyag-raktárak feltöltésére, a haditengerészeti flotta bővítésére, valamint a tervezett országos rakétavédelmi ernyő, az úgynevezett "Arany Pajzs" kiépítésére.
A csaknem százoldalas dokumentumból kiderül, hogy az amerikai szövetségi költségvetésben nem védelmi célokra szolgáló minden összeg csökkenne.
A Fehér Ház, azaz az elnöki adminisztráció által összeállított költségvetési elképzelés vitaalap a Kongresszus számára, amelynek feladata, hogy elfogadja az ország büdzséjét az elnöki hivatal kérése alapján, rendszerint módosítva azt a politikai alkufolyamatban.
A 2027-es pénzügyi évre tervezett költségvetés a jövő évre 5,2 százalékos nominális GDP-növekedéssel számol, 2,3 százalékos éves infláció mellett.
A kormányzati előrejelzés szerint a következő 10 évben fenntartható egy 5 százalék körüli éves gazdasági növekedés, miközben az infláció kevéssel 2 százalék felett alakul majd az Egyesült Államokban.
Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy Egyesült Államoknak nem kellett volna beavatkoznia az ukrajnai háborúba, valamint hivatali elődjét, Joe Bident „bolondnak” nevezte – írja a Strana ukrán hírportál. Az iráni rezsim elleni háború ugyanakkor kiélezte a konfliktust Washington és több NATO-tagország között, emiatt a minap Donald Trump már az Egyesült Államoknak a NATO-ból való távozását is felvetette. „”
Az amerikai elnök a washingtoni Fehér Házban tartott húsvét előtti ünnepi vacsorán arról beszélt, hogy az Egyesült Államok milliárdokat költött el Ukrajnára. Tudják, nem kellett volna beavatkoznunk Ukrajnában, több ezer mérföldre van tőlünk, az óceán túloldalán.
„De segítettünk nekik. Volt egy elnökünk, aki egyszerűen bolond volt, és 350 milliárd dollárt adott nekik anélkül, hogy ezért cserébe bármit is kapott volna. Rengeteg pénzt és lőszert adott át nekik”
– fogalmazott Donald Trump, utalva ezzel Joe Biden korábbi amerikai elnökre.
Az amerikai elnök kijelentéseivel kapcsolatban érdemes felidézni azt, amiről beszámoltunk a hirado.hu oldalán, hogy az Ukrajnának szánt hadianyagot is átirányíthat vagy azóta átirányíthatott az Egyesült Államok az iráni háborúra. Trump elnök ezzel kapcsolatban a minap további fontos bejelentéseket is megfogalmazott:
- elmondta, hogy két-három héten belül szeretnék lezárni a konfliktust,
- valamint a terrorállam immár nem jelent nukleáris fenyegetést.
Egyúttal közölte:
az iszlamista Irán lényegében elfogadta az amerikai követelések nagy részét.
Az iráni rezsim elleni háború ugyanakkor kiélezte a konfliktust Washington és több NATO-tagország között, emiatt a minap Donald Trump már az Egyesült Államoknak a NATO-ból való távozását is felvetette. Az amerikaiak és több európai ország közötti politikai szembenállást jól illusztrálja az, ahogy Donald Trump válaszolt Friedrich Merz kancellárnak, aki arról beszélt: Németország nem akar részt venni az iráni háborúban.
„Azt mondja a német kancellár, hogy az iráni rezsim elleni harc nem az övék? Az ukrajnai háború meg nem a miénk”
– jelentette ki Donald Trump, aki ekkor azt is hozzátette: ennek ellenére az ukrajnai támogatásokat – ami megmaradt belőlük, mivel Trump elnök 2025-ös hivatali visszatérése óta Washington az Kijevnek folyósított támogatások 90 százalékát leállította – továbbra is fenntartják.
Ripost hírek
