
Trump felfüggesztette az orosz olajra kivetett szankciót
Fontos a világpiac szempontjából.
Az Egyesült Államok csütörtökön ideiglenesen feloldotta az orosz olajra kivetett szankciókat, lehetővé téve annak világméretű szállítását, amivel mintegy százmillió hordó orosz kőolaj szabadult fel az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezetője, Kirill Dmitrijev szerint. Ezzel az április 11-ig érvényes mentességgel a Trump-adminisztráció igyekszik megfékezni az iráni háború miatt megemelkedett energiaárakat, és csökkenteni a globális ellátási kockázatokat.
Péntek este Scott Bessent, az Egyesült Államok pénzügyminisztere bejelentette, hogy április 11-ig engedélyezik a március 12-től hajókra rakodott orosz nyersolaj és kőolajtermékek szállítását és értékesítését – írja a Ria.ru. A bejelentés után péntek reggel Ázsiában már csökkenésnek indult a Brent olaj hordónkénti ára.
A Fox News jelentése szerint csütörtökön világszerte 30 különböző helyszínen körülbelül 124 millió hordó orosz eredetű olaj volt a vízen, hozzátéve, hogy
az amerikai engedély a szorosból származó napi olajveszteséget figyelembe véve körülbelül öt-hat napra elegendő ellátást biztosít.
A döntés nem sokkal azután született, hogy Donald Trump amerikai elnök szerdán közölte, a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását a világ tartalékaiból az iráni konfliktus nyomán felszökött olajárak stabilizálása érdekében.
„Az Egyesült Államok pénzügyminisztere, Scott Bessent nemcsak az indiai orosz olajvásárlásra vonatkozó korlátozások enyhítését jelentette be, hanem az összes korlátozás feloldását is körülbelül százmillió hordó, tranzitban lévő orosz kőolaj esetében” – írta Dmitrijev a Telegram-csatornáján. Hozzátette: a fokozódó energiaválság miatt egyre elkerülhetetlenebbnek tűnik a szankciók további enyhítése, annak ellenére, hogy az Európai Unió bürokráciájának egy része ellenzi ezt.
Dmitrijev szerint az amerikai hatóságok gyakorlatilag elismerték, hogy az orosz energiahordozók nélkül a globális piac nem tud stabil maradni.
A múlt héten Bessent bejelentette, hogy India újraindíthatja a szállításokat annak érdekében, hogy biztosítsa a dél-ázsiai finomítók működését. Ugyanakkor egy magas rangú újdelhi tisztségviselő hangsúlyozta, hogy országa ebben a kérdésben soha nem függött mások akaratától. Mint fogalmazott, az amerikai szankciók közelmúltbeli feloldása csupán a súrlódásokat szünteti meg, és nem alakítja India energiapolitikáját.
Az Izrael és az Egyesült Államok konfliktusa Iránnal gyakorlatilag megbénította a hajóforgalmat a Hormuzi-szoroson keresztül, amely a Perzsa-öböl térségéből a világpiacra irányuló energiaszállítások egyik kulcsfontosságú útvonala.
Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent szerint „ez a lépés azért kell, hogy az iráni háború miatt megingott globális energiapiacokat stabilizálják.” Az engedély lehetővé teszi, hogy a március 12-ig hajókra berakodott orosz olajat kiszállítsák és értékesítsék, legkésőbb április 11-éig, washingtoni idő szerint éjfélig – közölte a Mandiner.
A döntés hátterében az olajárak jelentős emelkedése áll. A Brent típusú kőolaj ára csütörtökön ismét 100 dollár hordónkénti szint fölé emelkedett, ugyanakkor a bejelentést követően péntek reggel az ázsiai piacokon már csökkenésnek indult.
Donald Trump amerikai elnök célja a lépéssel az energiaárak mérséklése, mivel a drágulás komoly terhet jelenthet az amerikai vállalkozások és fogyasztók számára, különösen a novemberi félidős választások közeledtével.
Az engedély kiadásával párhuzamosan Trump utasította az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztésfinanszírozási Társaságát is, hogy biztosítson politikai kockázati biztosítást és pénzügyi garanciákat a Perzsa-öbölben zajló tengeri kereskedelemhez. Emellett az amerikai haditengerészet is kísérheti a térségben közlekedő hajókat.
A Fox News beszámolója szerint csütörtökön világszerte mintegy 124 millió hordó orosz olaj volt „a vízen,” és az amerikai engedély körülbelül öt-hat napnyi ellátást biztosíthat, figyelembe véve a Hormuzi-szoros miatt kieső napi mennyiséget. Bessent szerint az intézkedés rövid távú, és
„nem biztosít jelentős pénzügyi előnyt az orosz kormánynak, míg az Egyesült Államoknak annál inkább”.
Az amerikai pénzügyminiszter hangsúlyozta:
„Az olajárak átmeneti emelkedése rövid távú és átmeneti zavar, amely hosszabb távon hatalmas előnyt hoz majd a nemzetünknek és a gazdaságunknak.”
A döntés ugyanakkor újabb feszültséget okozhat a nyugati szövetségesek körében. Több európai vezető továbbra sem támogatná az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítését. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „most nem alkalmas az idő az Oroszország elleni szankciók enyhítésére.”
A Trump-kormányzat további intézkedéseket is mérlegel. Ezek között szerepel a Jones Act ideiglenes felfüggesztése is, amely lehetővé tenné az energia- és mezőgazdasági termékek szabadabb áramlását az amerikai kikötők között. Stephen Miller, a Fehér Ház kabinetfőnök-helyettese ezzel kapcsolatban kijelentette: „Az elnök minden lépést megtesz, amit csak tud az árak csökkentéséért… és a következő napokban egyre többet és többet fogunk látni.”
Százmillió hordó orosz olaj kikerült az amerikai szankciók alól
Az Egyesült Államok ideiglenesen feloldotta az orosz olaj egy részére vonatkozó szankciókat, így mintegy százmillió hordó kőolaj kerülhet ki a korlátozások alól. A Trump-adminisztráció az intézkedéssel az iráni konfliktus miatt megemelkedett energiaárakat próbálja mérsékelni, valamint csökkenteni a globális ellátási kockázatokat.
Kirill Dmitrijev, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap vezetője a Telegramon azt írta: „Az Egyesült Államok pénzügyminisztere, Scott Bessent nemcsak az indiai orosz olajvásárlásra vonatkozó korlátozások enyhítését jelentette be, hanem az összes korlátozás feloldását is körülbelül százmillió hordó, tranzitban lévő orosz kőolaj esetében.”
A döntés hátterében az is áll, hogy az Izrael és az Egyesült Államok Iránnal fennálló konfliktusa jelentősen megnehezítette a hajóforgalmat a Hormuzi-szoroson keresztül.
Szombaton Miamiba, az Egyesült Államokba látogat az orosz-ukrán háború lezárását célzó béketárgyalások koordinálásáért felelős orosz elnöki megbízott, Kirill Dmitrijev – írja a Mandiner a Reuters hírügynökségre hivatkozva. Korábban közel egy hónappal ezelőtt, a svájci Genfben találkozott az orosz és az amerikai fél a legutolsó háromoldalú – orosz–ukrán–amerikai – tárgyalás során.
A tervek szerint Kirill Dmitrijev várhatóan Donald Trump amerikai elnök kormányzatának tagjaival találkozhat, további részletek azonban egyelőre nem derültek ki a tervezett találkozóról.
Hozzáteszik, az erről szóló értesülés nem sokkal azután jelent meg, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette:
az iráni helyzet miatt elhalasztották az Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország közötti háromoldalú tárgyalást, amelyet a hétre terveztek Abu-Dzabiban.
Korábban közel egy hónappal ezelőtt , a svájci Genfben találkozott az orosz és az amerikai fél a legutolsó háromoldalú – orosz–ukrán–amerikai – tárgyalás során, akkor abban állapodtak meg a felek, hogy folytatni fogják az egyeztetéseket. Orosz oldalról a tárgyalásokat annak idején Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki főtanácsadó vezette.







