POLITIK
Hennagyij Kuznyecov, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egykori tábornoka kísérte az ukrán aranykonvojt, aki korábban a terrorizmus elleni különleges műveletek központját vezette az ukrán szervezetnél – közölte Vitalij Glagola kárpátaljai ukrán újságíró.
Azt már korábban tudni lehetett, hogy egy egykori ukrán titkosszolgálati tábornokot is elfogtak a pénzszállítók közt. A személyazonossága azonban eddig nem volt ismert.
A kárpátaljai újságíró a Telegram-csatornáján péntek este közölte, hogy információi szerint ez az illető nem más, mint a terrorizmus elleni különleges műveletek központjának korábbi vezetője, Hennagyij Kuznyecov.
„A magyar biztonsági erők által Budapesten letartóztatott pénzszállító őrök között, páncélozott járművekkel, nagy összegű készpénzzel és arannyal együtt, az ukrán biztonsági szolgálat egykori tábornoka is van. Ő Hennagyij Kuznyecov, az SZBU vezérőrnagya és az SBZU terrorizmus elleni különleges műveleti központjának egykori vezetője” – írta Glagola.
Az ukrán Sztrana hírportál szerint
Kuznyecov hivatásos hírszerző tisztként vezető pozíciókat töltött be az SZBU terrorizmusellenes központjában, és az ukrán Alfa kommandós elitegységgel is dolgozott együtt.
Glagola emlékeztetett arra, hogy a NAV szerint pénzmosási ügyben vették őrizetbe az ukránokat. „Az ő verziójuk szerint az év folyamán több mint 900 millió dollárt, 420 millió eurót és 146 kg arany szállíthattak Ukrajnába Magyarország területén keresztül. Az ukrán fél, különösen az Oschadbank és a Külügyminisztérium állítása szerint az értékes tárgyak szállítása törvényes volt, és a nemzetközi banki eljárások keretében történt”– foglalta össze.
Korrupciós ügybe is keveredett már korábban, „Kutyás” néven ismerik Ukrajnában
Vitalij Glagola később egy másik posztot is közzétett, amelyben további részleteket osztott meg Kuznyevoc történetéről. A Tűzfalcsoport blog szintén írt egy posztot erről.
Mint összefoglalták, egy román oknyomozó újságíró, Iosefina Pascal arra hívta fel a figyelmet, hogy
Kuznyecovot 2011. február 24-én a kijevi Pecserszkij Kerületi Bíróság elítélte a katonai szolgálat alatti „hanyag magatartásért”, amely valójában egy korrupcióval kapcsolatos bűncselekményhez köthető.
Az egykori tábornokot korrupciós ügyek miatt kétszer is elbocsátották az SZBU-ból – tették hozzá.
A 2019-2020-ban írt ukrán oknyomozóásokból kiderült, hogy
Kuznyecov a szintén korrupciós ügyek miatt elmozdított Andrij Jermaknak, az ukrán elnöki hivatal korábbi vezetőjének a közeli munkatársa volt.
A cikkekben azzal vádolták őket, hogy a fogolycseréket jövedelmező „üzletté” alakították, amelyben váltságdíjak, kenőpénzek vagy személyes gazdagodási tervek is szerepeltek. Emellett Kuznyecovot még további súlyos vádakkal is meggyanúsították, miszerint együttműködött az orosz titkosszolgálattal, az FSZB-vel, és hogy a terrorellenes központ egy részét az FSZB előőrsévé alakította.
A volt tábornokot Ukrajnában „Szobacsnyik”, vagyis „Kutyás” néven is emlegetik, mivel közismert a vadászkutyák iránti érdeklődése.
A legújabb ukrán korrupciós botrány során „a magyarok valójában nem csak néhány, pénzt szállító autót állítottak meg, hanem egy komplett, illegális pénzügyi folyosó létezését tették nyilvánossá” az EurAsia Daily szerint. A Magyarországon elfogott illegális arany és pénzszállítmány szálai Kijevtől egészen Brüsszelig vezetnek, ahol agy ukrán youtuber szerint „tudják, kinek a pénzéről van szó”.
Ukrán call centerek pénztárosait tartóztatták le a magyarok – így értelmezte a Terrorelhárítási Központ munkatársai által lefülelt hét ukrán állampolgár (köztük egy volt titkoszsolgálati tábornok) zavaros pénzmosási, dollár-és aranycsempészési ügyét az EurAsia Daily katonai tudósítója. Alexander Kots a Telegram csatornán azt állítja:
évek óta működő, „jól kiépített csatorna” szolgált „a fekete pénz exportjára Ausztria és Magyarországon keresztül”.
A tudósító szerint a kiépített csatornákat „elsősorban csaló ukrán call centerek és más szürke ügyletek bevételei, amelyek többek között az EU polgárai számára” működtették.
Szigorú magyar szabályozás
A tudósító szerint 2024-2025-től működtek az úgynevezett „irodák” hálózatai, amelyek call centerei „bankok nevében” hívták fel az EU polgárait, majd álbefektetések és kriptovaluta-befektetések” révén (illegálisan) szivárogtatták ki a pénzeket” – írja Kots.
Kots – felületességből vagy szándékos csúsztatással – azt írja: „2024-2025-ben Magyarország és partnerei megnyitották az ilyen „irodák” hálózatát, amelyek
hívásokat intéztek a polgárok felé”.
Ezzel szemben a valóság az, hogy Magyarország uniós szinten is kiemelkedő szigorral járt el a és kriptovaluta-befektetések terén. A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény („kriptotörvény”) és a Büntető Törvénykönyv módosítása is szigorúbb szabályozást, kötelező tranzakcióvalidálást és pénzmosás elleni (AML) megfelelőséget írnak elő a magyarországi kriptoeszköz-szolgáltatóknak.
A hazai szabályzás szigorúsága miatt egyébként
felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság.
Az ukrán pénzmosási botrány tükrében érdekesnek tűnő tény, hogy a (közismerten súlyosan korrumpált, sikkasztásos és pénzmosási ügyletek által többször is eljárás alá vont vezetők által irányított) brüsszeli csúcsszerv agresszív eszközökkel, sőt büntetést érvényestíve is nyomást gyakorolt Magyarországra a kriptovalutás ügyletek szigorú ellenőrzésének lazítása érdekében.
„Rendes banki művelet”
Kots szerint az illegális ukrán üzelmekből származó összegek több tízmillió euróra rúgtak. A készpénzre váltáshoz és a kivonáshoz stabil infrastruktúra volt szükséges. Ahhoz, hogy egy ilyen üzlet működőképes legyen, stabil pénzügyi háttérre van szükség: bankfiókokra, tranzitjogi személyekre és védelemre a különleges szolgálatok és a politikusok szintjén – jegyezte meg Kots.
E megjegyzés tükrében figyelemre méltó tény, hogy a Magyar Nemzeti Adó- és Vámhivatal a hét letartóztatott ukrán állampolgár ügyével kapcsolatban
egy ukrán különleges szolgálat volt tábornokának őrizetbe vételét is jelezte.
A magyarok valójában nem csak néhány pénzt szállító autót állítottak meg, hanem egy egész földalatti pénzügyi folyosó létezését hozták nyilvánosságra – amelyet Kijev most igyekszik „rendes banki műveletnek” álcázni, és a botrányt politikai nyomásgyakorlásnak beállítani – állítja Kots.
Minél hangosabb a hisztéria a „lopott pénzszállítók” és az „ellopott állami készlet” körül, annál nyilvánvalóbb, hogy nem egyszerű szállításról van szó, hanem
valakinek a nagyon érzékeny árnyékpénztáráról – teszi hozzá.
Kilenc kiló arany: kellett az új bidére?
Ismert: március 5-én a magyar hatóságok két páncélozott járművet állítottak meg, amelyek az ukrán „Oschadbank” értékeit szállították. A Magyar Nemzeti Adó- és Vámhivatal bejelentette hét ukrán állampolgár, köztük egy ukrán különleges szolgálat volt tábornokának őrizetbe vételét.
A magyar bűnüldöző szervek szerint
Ausztriából Ukrajnába szállítottak 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kg aranyat.
Pénzmosási ügyet indítottak ellenük. A NAV megjegyezte, hogy csak 2026-ban Magyarország területén keresztül több mint 900 millió dollárt, 420 millió eurót és 146 kg aranyat szállítottak Ukrajnába.
Március 6-án este kiderült, hogy a Budapesten őrizetbe vett Oschadbank gyűjtőit átszállították Ukrajnába, már átlépték a határt. (Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a magyar hatóságok Budapesten törvénytelenül vették őrizetbe a hét ukrán állampolgárt.)
A példátlan pénzmosási botrány és az ismét felbukkanó, illegális aranyszállítmányok ügye felidézi Zelenszklij közvetlen bizalmasainak tavaly novemberi botrányát. Amikor az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) és a Speciális Korrupcióellenes Ügyészség (SAP) nagyszabású akciót hajtott végre több,
Timur Mindics üzletemberhez köthető ingatlanokban, a hatóságok az egyik luxuslakásban arannyal bevont WC-t és bidét is találtak.
Az európai haveroké a pénz?
Az üggyel kapcsolatban megszólalt Anatolij Sharij ukrán youtuber is – írja a Magyar Nemzet.
Mint a lap által idézett, a X-en közzétett bejegyzésből kiderül: az ő forrásai szintén „azt állították, hogy a pénz finoman szólva sem volt éppen hétköznapi”. A youtuber rámutat: „Meg voltam győződve arról, hogy a pénz Zelenszkijé volt. Valamiféle visszaélés.
Ma azonban azt az információt kaptam, hogy a pénz nem Zelenszkijé, hanem európai társaié.
A történet teljesen fantasztikus, és tegnap még irreálisnak tűnt számomra. De ma számos forrás arról számol be, hogy Orbán nem Kijevben, hanem Brüsszelben csapott le. Körülbelül 80 millió euróról és nagyjából 10 kilogramm aranyról van szó. Brüsszelben tudják, kinek a pénzéről van szó. És ezért most, úgy tűnik nekem, mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a botrány kitörését. Orbán nagyon pontosan cselekedett, és ott ütött le, ahol fájt.”
Ripost hírek
