A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban, és kiállunk egymásért - hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.

"Te benned egy a nemzet! Föltünésed egész nemzetté tette a magyart" - idézte Jókai Mórnak a kokárdáról írt sorait az erdélyi politikus. Megállapította: ahogyan 1848-ban, úgy ma is igaz, hogy egy közösség akkor erős, amikor tagjai az összetartozást választják. Felelősséget vállalnak egymásért, mert tudják: nem állnak egyedül.

Kelemen Hunor szerint Erdély története különösen jól mutatja:

a magyar közösség mindig talpra tudott állni, akkor is, amikor ez nehéz volt. Intézményeket épített, iskolákat működtetett, közösségeket szervezett, családokat tartott meg. Március 15-e ugyanakkor arra figyelmeztet: a szabadságot nem elég kivívni, azt minden időben meg is kell őrizni. Ez a mai és a következő nemzedékek feladata is

- tette hozzá.

"Amikor egy nemzet, egy közösség összezár, képes a legnehezebb helyzeteken is felülkerekedni. Amikor azonban hagyja, hogy megosszák, a saját erejét gyengíti. Ezért mondjuk ma is: bennünk egy a nemzet. Isten éltesse a magyar szabadságot, és Isten éltesse a magyar közösséget!" - zárta március 15-i üzenetét az RMDSZ elnöke.

Nicusor Dan államfő és Ilie Bolojan miniszterelnök is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.

"A magyarság napja különleges ünnep azon honfitársaink számára, akik egy közös történelmi, nyelvi és kulturális térhez való tartozásukat ünneplik. Ugyanakkor jó alkalom arra, hogy értékeljük a romániai magyarok hozzájárulását nemzetünk fejlődéséhez interetnikai és interkulturális párbeszéden keresztül" - fogalmazott a román államelnök.

Nicusor Dan hangsúlyozta a romániai magyarságnak a rendszerváltás óta eltelt időszakban játszott pozitív szerepét.

"Idézzük fel ezen az ünnepnapon, mennyire fontos volt ennek a közösségnek az aktív támogatása Románia demokráciához való visszatérésében a kommunizmus éveit követően, később pedig az európai és euroatlanti értékek feltétel nélküli felvállalásában. A többség és a kisebbség közötti folyamatos partnerség egyik erőssége volt országunk modernizációjának és az Európai Unióhoz való teljes csatlakozásnak"

- olvasható az államfő optimizmusra és egységre való felszólítással záruló üzenetében.

Ilie Bolojan is a romániai magyar közösség érdemeit hangsúlyozta ünnepi üzenetében: "március 15. alkalmából a tisztelet és a megbecsülés üzenetét küldöm a romániai magyar közösségnek a Románia fejlődéséért generációk óta hozott hozzájárulásáért."

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a magyar közösség fontos része a román társadalomnak.

"A román kormány szilárdan elkötelezett marad minden etnikai közösség jogainak és identitásának tiszteletben tartása, az állampolgárok közötti bizalom légkörének erősítése mellett" - szögezte le a román miniszterelnök.

Minden magyarnak - éljen akár a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában - joga van beleszólni a nemzet közös nagy ügyeibe, a nemzetáruló pártoknak pedig innen üzenjük: el a kezekkel a külhoni magyaroktól! - jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton a székelyföldi Bodvajon, ahol az 1848-49-es szabadságharc idején Gábor Áron az első ágyúit öntötte.

Március 15. - Ünnepi megemlékezés a bodvaji kohónál

Magyarhermány, 2026. március 14. Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédet mond a március 15-i ünnepi megemlékezésen a bodvaji kohónál 2026. március 14-én. Gábor Áron székely ezermester a bodvaji kohónál öntötte az önvédelmi harc első ágyúit. MTI/Kátai Edit

A történelmi vashámornál rendezett ünnepségen Nacsa Lőrinc rámutatott: március 15-e bebizonyította, hogy a nemzet ereje a közös akaratban és az egymás iránti felelősségvállalásban rejlik.

"Az elmúlt másfél évben bejártam a Kárpát-medencét, sőt számos közösséggel találkoztam a diaszpórában is. Tapasztalataim alapján büszkén kijelenthetem, hogy a magyar közösségek - szerte a világon, itt, Erdővidéken is - megőrizték 1848 szellemiségét. S bár mindenütt más és más kihívásokkal kell megküzdenünk, a hazaszeretet és a nemzet iránti hűség ott van bennünk is, ahogy 1848 hőseiben volt annak idején" - fogalmazott a nemzetpolitikai államtitkár.

Szerinte mindez az elmúlt 16 év nemzetépítő munkájának is köszönhető, amelynek révén a külhoni, így az erdélyi magyarság is, nemcsak a megmaradásra, hanem sok helyen a gyarapodásra, nagy álmok és tervek megvalósítására volt képes.

"Közös erővel megerősítettük a magyar intézményrendszert. 480 óvodát, 953 templomot és gyülekezeti termet építettünk vagy újítottunk meg Erdély-szerte. Minden magyar gyermek és fiatal számára elérhetővé tettük a magyar nyelvű oktatást az óvodától egészen a felsőoktatásig. Elértük, hogy magyarnak lenni ne hátrányt, hanem egyre inkább előnyt jelentsen mindenütt a Kárpát-medencében. Megvédtük az épített örökségünket, és közjogi értelemben is újraegyesítettük nemzetünket. Ezek mind olyan közös eredmények, amelyeket 16 évnyi kemény munka árán értünk el. Azonban amennyire nehéz volt felépíteni, olyannyira könnyű lerombolni is mindezt" - figyelmeztetett Nacsa Lőrinc.

Azt mondta: az április 12-i választáson dől el, hogy folytatódhat-e az utóbbi 16 év nemzetépítő munkája.

Magyarhermány, 2026. március 14. Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára koszorúz a március 15-i ünnepi megemlékezésen a bodvaji kohónál 2026. március 14-én. Gábor Áron székely ezermester a bodvaji kohónál öntötte az önvédelmi harc első ágyúit. MTI/Kátai Edit

"Ma, amikor a magyarországi ellenzéki pártok ismét a külhoni magyarság ellen uszítanak, rendkívül fontos, hogy kiálljunk nemzetünk egysége mellett. Nemet kell mondanunk az uszításra és arra, hogy a baloldal ismét magyart a magyar ellen fordítson"

- hangoztatta az államtitkár a székelyföldi ünnepségen.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó bástyája Háromszék volt. Amikor már mindenhol letették a fegyvert, ott továbbra is ellenálltak a császári seregeknek. Ennek az önvédelmi harcnak biztosított tüzérségi fegyvert az a - bodvaji vashámorban, majd a kézdivásárhelyi Turóczi-műhelyben öntött - 93 ágyú, amelyet közadakozásból, illetve a székely templomok harangjaiból öntött Gábor Áron, a székelyek legendás tüzértisztje.

Ezt üzenik az erdélyi magyarok március 15-én