POLITIK
Megvédeni Magyarország békéjét és biztonságát, gazdasági és politikai szuverenitását.
Tizenkettedik alkalommal rendeznek Békemenetet, az elsőt 2012. január 21-én tartották meg Budapesten, amely jelentős mértékben megerősítette az Orbán-kormány tárgyalási pozícióját Brüsszellel és az IMF-fel szemben. 14 évvel később a szervezők ugyanúgy a magyar béke és szuverenitás védelmére szólítják fel a résztvevőket.
Az elmúlt években eddig tizenegyszer szervezték meg a Békemenetet, kifejezésre juttatva ezzel a magyar emberek béke melletti kiállását, a nemzeti összetartozást és a szuverenitás védelme iránti szándékot.
- 2012. január 21., Budapest
- 2012. március 15., Budapest
- 2012. október 23., Budapest
- 2013. február 5., Gyula
- 2013. október 23., Budapest
- 2014. március 29., Budapest
- 2018. március 15., Budapest
- 2021. október 23., Budapest
- 2022. március 15., Budapest
- 2024. június 1., Budapest
- 2025. október 23., Budapest
Összefogás Közhasznú Alapítvány előzőleg a Nyilatkozat a nemzetért közzétett felhívással bátorított minél többeket a részvételre. Az első menet a Hősök teréről indult, majd végigvonult az Andrássy úton és az Országház előtti Kossuth téren ért véget. A Belügyminisztérium közleménye szerint
az első Békemeneten négyszázezren demonstráltak Budapesten.
Giró-Szász András akkori kormányszóvivő az M1-nek arról beszélt: a Békemenet nyomatékot adott a kormány mondandójának.
A Hősök teréről induló tömeg élén a demonstráció szervezői, mások mellett Bayer Zsolt közíró, Bencsik András, a Magyar Demokrata című lap főszerkesztője és Széles Gábor nagyvállalkozó haladt egy kifeszített molinót tartva, amelyen magyarul és angolul az első Békemenet mottója szerepelt:
„Nem leszünk gyarmat.”
Az első Békemenet jelentőségére Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója is felhívta a figyelmet, aki tavaly, az október 23-ai Békemenet előtt adott interjút a Demokratának.
„Az első Békemenet 2012-ben megmentette a forintot, és erős felhatalmazást adott Orbán Viktornak a brüsszeli tárgyalásokhoz, valamint világossá tette, hogy a kormány mögött tömegek állnak”
– fejtette ki az interjúban a politológus, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány politikáját támogató tömeg hatására a második Orbán-kormány tárgyalási pozíciója megváltozott Brüsszellel és az IMF-fel szemben.
„A Békemenet azt üzente, ha megpróbálják bedönteni a forintot vagy megbuktatni a kormányt, ugyanazt a kormányt választják majd újra, kétharmaddal”
– nyomatékosította szavait Kiszelly Zoltán.
A tavaly október 23-ai Békemeneten Orbán Viktor – amelyen meghirdette a Digitális Polgári Körök háborúellenes országjárását, amely múlt héten ért véget – arról beszélt: Magyarország a béke oldalára állt.
„Az orosz–ukrán háború nem a mi háborúnk. (…) Megint két választásunk maradt. Ötvenhatban szabadság vagy szolgasors. Ma háború vagy béke”
– hangsúlyozta Orbán Viktor.
A tavaly októberi Békemenet után Kiszelly Zoltán úgy értékelt, a minden idők legnagyobb Békemenete nemcsak a kormánypárti szavazók támogatását erősítette meg, hanem a közvéleményt is a békepárti politika irányába mozdította. A szakértő szerint a több százezres tömeg egyértelmű üzenetet küldött:
a békepárti politika mögött továbbra is széles társadalmi támogatás áll.
A Századvég igazgatója szerint a Békemeneten látott tömeg egyben az ellenzéki közvélemény-kutatások hitelességét is próbára tette.
A mostani Békemenet tehát kulcsfontosságúnak ígérkezik a kormányzati politika támogatása szempontjából, különösen az áprilisi választások előtt. A szervezők szerint Európának is példát mutathat.
A Békemenet résztvevői 9 órától gyülekeznek az Elvis Presley téren, ahonnan 11 órakor indulnak a résztvevők a Szent István körút, Nyugati tér, Alkotmány utca vonalán a Kossuth térre, ahol meghallgatják Orbán Viktor kormányfő ünnepi beszédét.
„Nagyon nagy létszámra, soha nem látott menetre számítunk, amely Európának is példát tud mutatni” – hangsúlyozta Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) elnöke a március 15-i Békemenet részleteit bemutató sajtótájékoztatóján hétfőn Budapesten. A Békemenet résztvevői 9 órától gyülekeznek az Elvis Presley téren, ahonnan 11 órakor indul a menet a Szent István körút, Nyugati tér, Alkotmány utca vonalán a Kossuth térre, ahol meghallgatják Orbán Viktor kormányfő ünnepi beszédét.
Csizmadia László elmondta, hogy az idei menet a korábban megszokott útvonalon halad: a résztvevők 9 órától gyülekeznek az Elvis Presley téren, ahonnan 11 órakor indul a menet a Szent István körút, Nyugati tér, Alkotmány utca vonalán a Kossuth térre, ahol meghallgatják Orbán Viktor kormányfő ünnepi beszédét. Az elnök kiemelte: Magyarország szuverenitását külső és belső támadások érik.
„Innen is üzenjük a legitim kormányunk leváltására készülő összeesküvőknek, hogy Orbán Viktor miniszterelnökünket – aki ötvözi Deák Ferenc és Kossuth Lajos erényeit – megvédjük.”
„Megvédjük szeretett hazánk függetlenségét, elutasítjuk az illegális bevándorlást, ellenállunk a genderőrületnek” – hangsúlyozta, hozzátéve: a rendezvénnyel kapcsolatos újdonság, hogy már szerzői jog is védi a Békemenetet. „Honfitársaim, gyertek mindnyájan március 15-én a sorskérdésünket, életünket hosszútávon befolyásoló Békemenetre” – szólított fel Csizmadia László, aki megjegyezte, hogy a rendezvényen civil önkéntesek képviselik a szellemi honvédelem erejét a „vis et virtus” azaz „erény és bátorság” jegyében.
Széles Gábor nagyvállalkozó a tájékoztatón elmondta: eddig mindegyik menet iránt nagy volt az érdeklődés, és reményeik szerint a mostanin is legalább annyian lesznek, mint a korábbi meneteken. Kitért arra, hogy a világban jelenleg zajló gazdasági folyamatokat nehéz dolog lenne kezelni, ha Magyarországon új kormány lenne. Hatalmas energiaár-robbanásnak vagyunk tanúi, a kiszámíthatatlan politikai lépések pedig a gazdaság számára csak rosszat hozhatnak – figyelmeztetett. Leszögezte: nem érdemes kockáztatni, hogy olyanokra bízzák az emberek a kormányzást, akiknek semmilyen tapasztalatuk nincsen.
Bayer Zsolt szerkesztő-publicista felidézte, hogy amikor 2012-ben megálmodták az első Békemenetet, nem gondolták, hogy a rendezvény „márkanév” lesz, azt meg pláne, hogy 14 év elteltével is megrendezik majd. „A világ ma valami szörnyűség szélén táncol” – jelentette ki, hozzátéve: ebben a rettenetes világban a normalitásnak egyetlen szigete van: Magyarország. De szavai szerint Magyarország is csak addig maradhat a normalitás szigete, ameddig Orbán Viktor a miniszterelnök, ezért érezték ismét szükségét, hogy összehívják a menetet.
„Bármelyik nap bekövetkezhet valami olyasmi, ami lángba borít mindent, ezért ebben a helyzetben józanságra, megfontoltságra, előrelátásra, józan ítélőképességre van szükség”
– fogalmazott.
Bayer Zsolt azt mondta: az európai emberek többsége vélhetően ugyanazt gondolja a világról, amit mi, de az Európai Unió vezetése másképpen, felelőtlenül gondolkodik. „Az ostobaság, aljasság és rövidlátás börtönébe vannak bezárva” – vélekedett.
A publicista hangsúlyozta: meg kell mutatni, hogy létezik még a normális világ, és hogy „nem vagyunk hajlandóak részt venni a vad kényszerképzetek világában”.
Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője közölte: az április 12-i választáson az fog eldőlni, hogy Európában háború legyen vagy béke. Ha a Tisza kerül hatalomra, gondolkodás nélkül belesodorják Magyarországot a háborúba – fűzte hozzá. Megjegyezte: Ukrajnában elfogyott a katona, a pénz és a hit, ezért nagy szüksége van Európának arra, hogy minél többeket bevonjon a háborúba. A főszerkesztő szavai szerint a nukleáris csapásoktól sem menekülünk meg, ha nem sikerül kimaradni a háborúból.
„Ha április 12-én győz a béke kormánya, a Fidesz–KDNP, akkor továbbra is lesz ereje Magyarországnak, hogy megfékezze ezt hisztériát, és megvédje a békét”
– magyarázta. Hozzátette: erőt, hitet és reménységet kell adni egymásnak ezen a meneten.
Fricz Tamás politológus, a CÖF-CÖKA kuratóriumának tagja rögzítette: az áprilisi választás tétje, hogy béke lesz vagy háború. Talán a mostani a legfontosabb az eddigi összes menet közül – mutatott rá.
A politológus azt mondta: világrendszerváltás előtt állunk, és választó pillanathoz érkeztünk el.
„Brüsszel hadigazdálkodást akar, ebbe pedig nem vagyunk hajlandóak beszállni” – jelentette ki. Fricz Tamás kiemelte: a békés, fejlett, polgári Magyarország megteremtéséhez megvan a saját magyar út, „ha tudjuk folytatni azt, amit eddig”.
Stefka István újságíró elmondta: ma is érvényes a 2012-es Békemenet jeligéje, a „nem leszünk gyarmat”, a jelenlegi helyzet azonban drámaibb, mert erőszakkal és fegyverrel fenyegetnek bennünket. Mint mondta, Ukrajna még mindig a szovjet világban él, az erőszakot, a megszállást, a lerohanást, a megsemmisítést követi. Stefka István rögzítette: szovjet típusú erőszak üzenete jön most Ukrajnából, az EU pedig „csalódás mindannyiunk számára, ezért mindent meg kell tenni, hogy utat mutassunk”.
„Csak egyetlen út van: a béke útja”
– szögezte le az újságíró, aki szerint áprilisban a béke és függetlenség, illetve a háború és rabszolgaság útja közül választhat Magyarország. Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője közölte, a március 15-i nemzeti ünnepen többek közt arról emlékezünk, hogy leverték ugyan a magyar forradalmat és szabadságharcot, de a hősök emléke tovább él, a tanulságok is tovább élnek.
„A legfőbb tanulság pedig az, hogy gyermekeinket, unokáinkat nem küldjük háborúba”
– rögzítette, a szóvivő. Kitért arra is: nem véletlenül helyezték jogi védelem alá a Békemenetet, mert az ellenzéki pártvezér, a „kis magyar Néró” ezt is el akarja lopni.
Ripost hírek
