Tizenkettedik alkalommal rendeznek Békemenetet, az elsőt 2012. január 21-én tartották meg Budapesten, amely jelentős mértékben megerősítette az Orbán-kormány tárgyalási pozícióját Brüsszellel és az IMF-fel szemben. 14 évvel később a szervezők ugyanúgy a magyar béke és szuverenitás védelmére szólítják fel a résztvevőket.

Az elmúlt években eddig tizenegyszer szervezték meg a Békemenetet, kifejezésre juttatva ezzel a magyar emberek béke melletti kiállását, a nemzeti összetartozást és a szuverenitás védelme iránti szándékot.

2012. január 21., Budapest
2012. március 15., Budapest
2012. október 23., Budapest
2013. február 5., Gyula
2013. október 23., Budapest
2014. március 29., Budapest
2018. március 15., Budapest
2021. október 23., Budapest
2022. március 15., Budapest
2024. június 1., Budapest
2025. október 23., Budapest

Összefogás Közhasznú Alapítvány előzőleg a Nyilatkozat a nemzetért közzétett felhívással bátorított minél többeket a részvételre. Az első menet a Hősök teréről indult, majd végigvonult az Andrássy úton és az Országház előtti Kossuth téren ért véget. A Belügyminisztérium közleménye szerint

az első Békemeneten négyszázezren demonstráltak Budapesten.

Giró-Szász András akkori kormányszóvivő az M1-nek arról beszélt: a Békemenet nyomatékot adott a kormány mondandójának.

A Hősök teréről induló tömeg élén a demonstráció szervezői, mások mellett Bayer Zsolt közíró, Bencsik András, a Magyar Demokrata című lap főszerkesztője és Széles Gábor nagyvállalkozó haladt egy kifeszített molinót tartva, amelyen magyarul és angolul az első Békemenet mottója szerepelt:

„Nem leszünk gyarmat.”

Az első Békemenet jelentőségére Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója is felhívta a figyelmet, aki tavaly, az október 23-ai Békemenet előtt adott interjút a Demokratának.

„Az első Békemenet 2012-ben megmentette a forintot, és erős felhatalmazást adott Orbán Viktornak a brüsszeli tárgyalásokhoz, valamint világossá tette, hogy a kormány mögött tömegek állnak”

– fejtette ki az interjúban a politológus, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány politikáját támogató tömeg hatására a második Orbán-kormány tárgyalási pozíciója megváltozott Brüsszellel és az IMF-fel szemben.

„A Békemenet azt üzente, ha megpróbálják bedönteni a forintot vagy megbuktatni a kormányt, ugyanazt a kormányt választják majd újra, kétharmaddal”

– nyomatékosította szavait Kiszelly Zoltán.

A tavaly október 23-ai Békemeneten Orbán Viktor – amelyen meghirdette a Digitális Polgári Körök háborúellenes országjárását, amely múlt héten ért véget – arról beszélt: Magyarország a béke oldalára állt.

„Az orosz–ukrán háború nem a mi háborúnk. (…) Megint két választásunk maradt. Ötvenhatban szabadság vagy szolgasors. Ma háború vagy béke”

– hangsúlyozta Orbán Viktor.

A tavaly októberi Békemenet után Kiszelly Zoltán úgy értékelt, a minden idők legnagyobb Békemenete nemcsak a kormánypárti szavazók támogatását erősítette meg, hanem a közvéleményt is a békepárti politika irányába mozdította. A szakértő szerint a több százezres tömeg egyértelmű üzenetet küldött:

a békepárti politika mögött továbbra is széles társadalmi támogatás áll.

A Századvég igazgatója szerint a Békemeneten látott tömeg egyben az ellenzéki közvélemény-kutatások hitelességét is próbára tette.

A mostani Békemenet tehát kulcsfontosságúnak ígérkezik a kormányzati politika támogatása szempontjából, különösen az áprilisi választások előtt. A szervezők szerint Európának is példát mutathat.

A Békemenet résztvevői 9 órától gyülekeznek az Elvis Presley téren, ahonnan 11 órakor indulnak a résztvevők a Szent István körút, Nyugati tér, Alkotmány utca vonalán a Kossuth térre, ahol meghallgatják Orbán Viktor kormányfő ünnepi beszédét.

„Nagyon nagy létszámra, soha nem látott menetre számítunk, amely Európának is példát tud mutatni” – hangsúlyozta Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) elnöke a március 15-i Békemenet részleteit bemutató sajtótájékoztatóján hétfőn Budapesten. A Békemenet résztvevői 9 órától gyülekeznek az Elvis Presley téren, ahonnan 11 órakor indul a menet a Szent István körút, Nyugati tér, Alkotmány utca vonalán a Kossuth térre, ahol meghallgatják Orbán Viktor kormányfő ünnepi beszédét.

Csizmadia László elmondta, hogy az idei menet a korábban megszokott útvonalon halad: a résztvevők 9 órától gyülekeznek az Elvis Presley téren, ahonnan 11 órakor indul a menet a Szent István körút, Nyugati tér, Alkotmány utca vonalán a Kossuth térre, ahol meghallgatják Orbán Viktor kormányfő ünnepi beszédét. Az elnök kiemelte: Magyarország szuverenitását külső és belső támadások érik.

„Innen is üzenjük a legitim kormányunk leváltására készülő összeesküvőknek, hogy Orbán Viktor miniszterelnökünket – aki ötvözi Deák Ferenc és Kossuth Lajos erényeit – megvédjük.”

„Megvédjük szeretett hazánk függetlenségét, elutasítjuk az illegális bevándorlást, ellenállunk a genderőrületnek” – hangsúlyozta, hozzátéve: a rendezvénnyel kapcsolatos újdonság, hogy már szerzői jog is védi a Békemenetet. „Honfitársaim, gyertek mindnyájan március 15-én a sorskérdésünket, életünket hosszútávon befolyásoló Békemenetre” – szólított fel Csizmadia László, aki megjegyezte, hogy a rendezvényen civil önkéntesek képviselik a szellemi honvédelem erejét a „vis et virtus” azaz „erény és bátorság” jegyében.

Széles Gábor nagyvállalkozó a tájékoztatón elmondta: eddig mindegyik menet iránt nagy volt az érdeklődés, és reményeik szerint a mostanin is legalább annyian lesznek, mint a korábbi meneteken. Kitért arra, hogy a világban jelenleg zajló gazdasági folyamatokat nehéz dolog lenne kezelni, ha Magyarországon új kormány lenne. Hatalmas energiaár-robbanásnak vagyunk tanúi, a kiszámíthatatlan politikai lépések pedig a gazdaság számára csak rosszat hozhatnak – figyelmeztetett. Leszögezte: nem érdemes kockáztatni, hogy olyanokra bízzák az emberek a kormányzást, akiknek semmilyen tapasztalatuk nincsen.

Bayer Zsolt szerkesztő-publicista felidézte, hogy amikor 2012-ben megálmodták az első Békemenetet, nem gondolták, hogy a rendezvény „márkanév” lesz, azt meg pláne, hogy 14 év elteltével is megrendezik majd. „A világ ma valami szörnyűség szélén táncol” – jelentette ki, hozzátéve: ebben a rettenetes világban a normalitásnak egyetlen szigete van: Magyarország. De szavai szerint Magyarország is csak addig maradhat a normalitás szigete, ameddig Orbán Viktor a miniszterelnök, ezért érezték ismét szükségét, hogy összehívják a menetet.

„Bármelyik nap bekövetkezhet valami olyasmi, ami lángba borít mindent, ezért ebben a helyzetben józanságra, megfontoltságra, előrelátásra, józan ítélőképességre van szükség”

– fogalmazott.

Bayer Zsolt azt mondta: az európai emberek többsége vélhetően ugyanazt gondolja a világról, amit mi, de az Európai Unió vezetése másképpen, felelőtlenül gondolkodik. „Az ostobaság, aljasság és rövidlátás börtönébe vannak bezárva” – vélekedett.

A publicista hangsúlyozta: meg kell mutatni, hogy létezik még a normális világ, és hogy „nem vagyunk hajlandóak részt venni a vad kényszerképzetek világában”.

Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője közölte: az április 12-i választáson az fog eldőlni, hogy Európában háború legyen vagy béke. Ha a Tisza kerül hatalomra, gondolkodás nélkül belesodorják Magyarországot a háborúba – fűzte hozzá. Megjegyezte: Ukrajnában elfogyott a katona, a pénz és a hit, ezért nagy szüksége van Európának arra, hogy minél többeket bevonjon a háborúba. A főszerkesztő szavai szerint a nukleáris csapásoktól sem menekülünk meg, ha nem sikerül kimaradni a háborúból.

„Ha április 12-én győz a béke kormánya, a Fidesz–KDNP, akkor továbbra is lesz ereje Magyarországnak, hogy megfékezze ezt hisztériát, és megvédje a békét”

– magyarázta. Hozzátette: erőt, hitet és reménységet kell adni egymásnak ezen a meneten.

Fricz Tamás politológus, a CÖF-CÖKA kuratóriumának tagja rögzítette: az áprilisi választás tétje, hogy béke lesz vagy háború. Talán a mostani a legfontosabb az eddigi összes menet közül – mutatott rá.

A politológus azt mondta: világrendszerváltás előtt állunk, és választó pillanathoz érkeztünk el.

„Brüsszel hadigazdálkodást akar, ebbe pedig nem vagyunk hajlandóak beszállni” – jelentette ki. Fricz Tamás kiemelte: a békés, fejlett, polgári Magyarország megteremtéséhez megvan a saját magyar út, „ha tudjuk folytatni azt, amit eddig”.

Stefka István újságíró elmondta: ma is érvényes a 2012-es Békemenet jeligéje, a „nem leszünk gyarmat”, a jelenlegi helyzet azonban drámaibb, mert erőszakkal és fegyverrel fenyegetnek bennünket. Mint mondta, Ukrajna még mindig a szovjet világban él, az erőszakot, a megszállást, a lerohanást, a megsemmisítést követi. Stefka István rögzítette: szovjet típusú erőszak üzenete jön most Ukrajnából, az EU pedig „csalódás mindannyiunk számára, ezért mindent meg kell tenni, hogy utat mutassunk”.

„Csak egyetlen út van: a béke útja”

– szögezte le az újságíró, aki szerint áprilisban a béke és függetlenség, illetve a háború és rabszolgaság útja közül választhat Magyarország. Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője közölte, a március 15-i nemzeti ünnepen többek közt arról emlékezünk, hogy leverték ugyan a magyar forradalmat és szabadságharcot, de a hősök emléke tovább él, a tanulságok is tovább élnek.

„A legfőbb tanulság pedig az, hogy gyermekeinket, unokáinkat nem küldjük háborúba”

– rögzítette, a szóvivő. Kitért arra is: nem véletlenül helyezték jogi védelem alá a Békemenetet, mert az ellenzéki pártvezér, a „kis magyar Néró” ezt is el akarja lopni.

A 12. Békemenet célja lényegében ugyanaz