Zelenszkij szankciókat jelentett be Kína és arab országok ellen

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap bejelentette, hogy Ukrajna szankciókat vezet be egyes külföldi gyártók ellen, akik az Ukrajna ellen bevetett orosz drónok és rakéták alkatrészeit készítik.

„Ezeknek a fegyvereknek a gyártása lehetetlen lenne a kritikus külföldi alkatrészek nélkül, amelyeket az oroszok a szankciók kijátszásával továbbra is be tudnak szerezni” – közölte Zelenszkij az X-en.

„Pontosan az ilyen vállalatok ellen vezetünk be új szankciókat” – szögezte le az elnök.

Az ukrán elnöki hivatal által közzétett két rendelet szerint a szankciók célpontjai között több kínai vállalat, valamint a volt Szovjetunióból, az Egyesült Arab Emírségekből és Panamából származó vállalatok is szerepelnek.

A négy éve tartó háború befejezésére irányuló tárgyalások ellenére Oroszország az elmúlt hónapokban jelentősen növelte az Ukrajna elleni rakétatámadások és dróncsapások mértékét és számát, támadásait az energia- és logisztikai szektorra összpontosítva.

Zelenszkij beszámolt arról, hogy

az elmúlt héten Oroszország több mint kétezer támadó drónt, 1200 irányított légibombát és 116 különböző típusú rakétával támadt Ukrajna városaira és falvaira.

Az erőművek és alállomások elleni támadások egész régiókat áram és fűtés nélkül hagytak, a fővárosban, Kijevben akár 20 órás áramszünetek is voltak.

Elmondta azt is, hogy szankciókat vezetett be az orosz pénzügyi szektor és az orosz kriptopiacot és bányászati tevékenységeket is támogató szervezetek ellen is.

Az Egyesült Államok júniusig szabott határidőt Ukrajnának és Oroszországnak arra, hogy megállapodásra jussanak a közel négyéves háború lezárásáról – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újságírókkal pénteken, azzal, hogy szavait csak szombat reggel lehet nyilvánosságra hozni.

Hozzátette: ha a felek nem tartják be a júniusi határidőt, a Trump-adminisztráció valószínűleg nyomást fog gyakorolni mindkettőjükre. Megfogalmazása szerint „az amerikaiak azt javasolják, hogy a felek a nyár elejére vessenek véget a háborúnak, és valószínűleg pontosan ennek az ütemtervnek megfelelően fognak nyomást gyakorolni a felekre.”

Volodimir Zelenszkij elmondta:

az Egyesült Államok azt javasolta, hogy a következő háromoldalú tárgyalási fordulót a jövő héten tartsák meg, valószínűleg Miamiban. „Mi megerősítettük részvételünket”

– tette hozzá.

Az ukrán elnök azután beszélt, hogy az Egyesült Államok közvetítésével csütörtökön Abu-Dzabiban folytatott háromoldalú tárgyalások érdemi eredmény nélkül értek véget, a területi kérdésben egyik fél sem engedett.

Oroszország azt akarja, hogy Ukrajna vonuljon ki a Donyec-medencéből, ahol továbbra is heves harcok zajlanak, erről azonban a kijevi vezetés hallani sem akar.

A NATO nem tekintené a szövetség elleni támadásnak, ha orosz csapás érné a NATO-csapatokat Ukrajna területén – erről Kijevben beszélt a NATO főtitkára az ukrán parlament képviselőivel folytatott találkozón.

Mark Rutte NATO-főtitkár kijelentette: amennyiben Oroszország NATO-csapatokat támadna Ukrajna területén, azt a szövetség nem minősítené a NATO elleni támadásnak. Erről Egor Csernyev, a Verhovna Rada nemzetbiztonsági bizottságának helyettes vezetője számolt be – írja az EurAsia Daily.

Csernyev elmondása szerint Rutte egy, az ukrán parlamenti képviselőkkel tartott közelmúltbeli találkozón beszélt erről. A főtitkár hangsúlyozta:

egy ilyen támadás nem váltaná ki automatikusan a NATO alapokmányának 4. vagy 5. cikkelyét.

„Ha Oroszország NATO-csapatokat támad Ukrajna területén, akkor a NATO ezt nem tekinti a saját országai elleni támadásnak. Ez nem aktiválja sem a 4., sem az 5. cikkelyt” – idézte Rutte szavait Csernyev.

A NATO-főtitkár magyarázata szerint az ilyen eseteket a szövetségen kívüli területen szolgálatot teljesítő NATO-erők elleni támadásként kezelnék, így a kollektív konzultációt vagy a kollektív védelmet rögzítő cikkelyek nem lépnének automatikusan életbe.

NATO-elrettentés az orosz határon

Peter Suciu, a The National Interest szerzője szerint 105 német harckocsi jelent meg az orosz határ közelében az OPLAN DEU nevű német terv részeként, amely Oroszország elrettentését célozza. A beszámoló szerint két harci zászlóaljat már Litvániába telepítettek, és a tervek alapján 2027-re több mint 5000 katona állomásozhat a balti országban, tovább erősítve a Bundeswehr központi szerepét.

Az OPLAN DEU egy mintegy 1200 oldalas stratégiai dokumentum, amely Németországot 2029-re a NATO logisztikai központjává alakítaná, és akár 800 000 katona gyors keleti átcsoportosítására is képessé tenné az országot.

Ezzel összefüggésben Gerald Funke altábornagy nemrég közölte: Németország arra a lehetőségre készül, hogy Oroszország két–három éven belül támadást indíthat a NATO ellen.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében az ukrán hadseregben szolgáló külföldi zsoldosok tartózkodási engedélyt kaphatnak Ukrajnában. A törvény szövegét az elnök aláírásával a parlament honlapján tették közzé hétfőn.

„A törvény értelmében a külföldi katonák ideiglenes tartózkodási engedélyt kaphatnak a szerződésük teljes időtartamára, valamint a szerződés meghosszabbításának időtartamára. A jogszabály külön szociális garanciákat is biztosít számukra, egyebek mellett az egészségügyi ellátás területén” – olvasható az ukrán parlament által a Telegram üzenetküldő alkalmazásban közzétett szövegben.

A hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudtak törni az orosz fegyveres erők az elmúlt nap folyamán – közölte hétfőn a moszkvai védelmi minisztérium.

Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy az orosz erők tovább nyomultak előre Szlovjanszk és Dobropillja felé, valamint kedvezőbb állásokat foglaltak el Belicke, Novi Donbasz és Novi Sahove környékén.

A hétfői orosz hadijelentés szerint a „különleges hadművelet” övezetében mintegy 1075 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. Az orosz katonai tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egy katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint a hadsereget ellátó energetikai és közlekedési infrastrukturális objektumokat, egy német Leopard harckocsit és 14 egyéb páncélozott harcjárművet, három irányított légibombát, továbbá 72 repülőgép típusú drónt.

Az orosz statisztika szerint elérte a 650-et a háború kezdete óta megsemmisített ukrán légvédelmi rakétarendszerek száma.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. Herszon megyében hét sebesült civilt szállítottak kórházba, a határ menti Kurszk megyében pedig találat érte a Homutovkai járás önkormányzatának épületét.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos a moszkvai parlament alsóházában közölte, hogy ukrán hivatali partnerének és a Nemzetközi Vöröskeresztnek 90 olyan ember névsorát adta át, akiket oroszpárti nézeteik miatt tartóztattak le Ukrajnában.

Az orosz hadsereg tovább folytatja előrenyomulását Ukrajnában. A legújabb két elfoglalt települések Pridorozsnie és a harkivi Zeleneért vívott harcok során az ukrán erők egyebek mellett két szakasznyi élőerőt és öt Baba–Jaga típusú nehéz hexakoptert veszítettek.

Zelenszkij tavaly júniusban írta alá a többes állampolgárságot engedélyező törvényt, amely 2026. január 16-án lépett életbe. Az ukrán hatóságok szerint a kezdeményezés célja az állampolgárság megadása, illetve az attól való megfosztás rendjének aktualizálása. Ez vonatkozik mind a külföldön élő ukránokra, mind az ukrán hadseregben szolgálatot teljesítő külföldiekre és családtagjaikra. Az ilyen zsoldosok egy háború idején az ukrán hadsereggel kötött szerződés első évi szolgálata után kérhetik az ukrán állampolgárságot.

Tömegessé váltak Ukrajnában a területi hadkiegészítő központok (TCK) alkalmazottai által elkövetett jogsértések a mozgósítási intézkedések végrehajtása során – jelentette ki hétfőn Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa.

„Az utóbbi időben tömegesen tapasztaljuk, hogy a TCK-k munkatársai azonosító jelvények nélkül tevékenykednek. Sajnos 2025-ben azt láthattuk, hogy a TCK munkatársai tömegével takarják el szolgálati jelvényüket, ami a hatályos jogszabályok közvetlen megsértését, az állampolgárok jogait sértő személyek azonosításának megakadályozását jelenti” – közölte Lubinec az ukrán parlament korrupcióellenes vizsgáló bizottságának ülésén, amelyet Olekszij Honcsarenko ellenzéki képviselő YouTube-csatornáján közvetítettek a TASZSZ jelentése szerint.

Az ombudsman hangsúlyozta: a hadkiegészítő irodák alkalmazottainak nincs felhatalmazásuk arra, hogy feltartóztassanak, őrizetbe vegyenek vagy kényszerrel fogva tartsanak állampolgárokat.

Beszámolt egy olyan esetről is, amikor a hadkiegészítők súlyosan bántalmaztak egy állampolgárt, aki később belehalt ebbe. „Példaként egy eset Kijevből: egy fiatalembert feltartóztattak a TCK munkatársai, amiről ő értesítette a családját is. A család ügyvédet fogadott, de senki sem tudott kapcsolatba lépni ezzel az emberrel. Ehelyett a hozzátartozók telefonhívást kaptak a kórházból, hogy koponyalékelést hajtottak végre, és ez az ember meghalt” – ismertette.

Lubinec példákat hozott fel a mozgósítottaknak okozott sérülésekre és a katonai szolgálatra nyilvánvalóan alkalmatlan személyek mozgósítására is. „A harkivi régióban nemcsak hogy nem engedték be az ügyvédet a TCK-ba, hanem még a lábát is eltörték. (…) A volinyi régióban a TCK munkatársai egy órán át fogva tartották az ombudsman képviselőit, akik vizsgálat céljából érkeztek oda. Voltak esetek, amikor a polgárokat a katonai orvosi bizottság után beírták az egységekbe, bár gerincproblémáik vannak, és nem tudnak golyóálló mellényt viselni” – sorolta.

Az ombudsman kijelentése nem sokkal azután hangzott el, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter arról számolt be: újabb magyar áldozata van az ukrajnai háborúnak.

Egy ungvári járásból származó, alig több mint 40 éves magyar férfi vesztette életét, akit három gyermeke várt volna haza.