Ukrajnában már a 60 éven felülieket is besorozzák

Az ukrán hadsereg súlyos létszámhiánnyal küzd. Volodimir Zelenszkij elnök ezért olyan törvényt írt alá, amely lehetővé teszi a 60 év felettiek csatlakozását a fegyveres erőkhöz. Az idősebbek egyéves szerződést köthetnek, de harci bevetéseken nem vesznek részt.

Zelenszkij nem válogat, már az idősek is jók a hadseregbe (Fotó: AFP)

Ukrajna drasztikus lépésre szánta el magát a hadseregben tapasztalható súlyos emberhiány miatt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírt egy törvényt, amely lehetővé teszi a 60 év felettiek önkéntes csatlakozását a fegyveres erőkhöz.

Fontos megjegyezni, hogy az idősebb önkénteseket nem tervezik harci bevetésekre küldeni egyelőre. A jelentkezés feltétele egy orvosi vizsgálat, amely megerősíti az alkalmasságot.

Zelenszkij csapatai összeomlóban

Ez a lépés jól mutatja, mennyire feszült a helyzet az ukrán fronton. Az orosz invázió 2022. februári kezdete óta Ukrajnának minden elérhető katonára szüksége van. Emiatt egyre durvul a kényszersorozás is a háborúban álló országba. 

Zelenszkij elnök már korábban is hozott hasonló intézkedéseket:

Már 2024 áprilisában 27-ről 25 évre csökkentették a besorozási korhatárt. Sőt, az Egyesült Államok korábban még ennél is radikálisabb lépést sürgetett.

Vészhelyzeti közleményt adott ki az ukrán energiaügyi tárca, amelyben az ukrán energetikai infrastruktúra nehéz helyzetére hívták fel a figyelmet – erről ír az EurAsia Daily. A közleményben kiemelték a kijevi és a fővárosi régió helyzetét, ahol csak másfél-két óráig tartható fenn az áramszolgáltatás.

A tárca emlékeztet az elmúlt időszak energia-létesítmények elleni orosz támadásaira országszerte, ezért, mint írták:

„a nagyfeszültségű állomások megrongálódása miatt kénytelenek voltunk leállítani az atomerőműveket.”

Jelenleg a legtöbb régióban továbbra is vészleállások vannak érvényben – közölte az ukrán energiaügyi minisztérium. A minisztérium figyelmeztet, hogy „az éjszakai támadás következtében bekövetkezett teljesítményvesztés további jelentős áramhiányt okozott, amelyet rendkívül nehéz pótolni, ezért a következő napok nehéznek ígérkeznek”.

„Jelenleg a főváros lakói csak rövid ideig, másfél-két órára kapnak áramot”

– áll a közleményben.

Kijevben még az év elején alakult ki a legsúlyosabb energiaválság a háború 2022-es kezdete óta, amikor az újév után a Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni ukrán merényletkísérlet megtorlásaként nagy szabású rakétatámadással válaszoltak az oroszok. A támadás során súlyosan megsérültek a főváros és annak környékén található energetikai létesítmények, emiatt Vitalij Klicsko kijevi polgármester a főváros evakuációjára szólított fel.

A háború kezdete óta eltelt első három tél viszonylag enyhe időjárást hozott Ukrajnába, a hőmérséklet az évszakhoz képest pedig tartósan magas maradt. A negyedik télen azonban beköszöntött a rossz idő: az országot – különösen Kijevet – súlyos fagyok sújtják. Mindeközben Ukrajna energetikai helyzete az ismétlődő orosz tömeges támadások nyomán tovább romlott, miután az áramellátást biztosító infrastruktúrát vették célba. Az ukrán tisztviselők Kijev jelenlegi energetikai állapotát rendkívül súlyosnak minősítették.

A kijevi áramszünet és a súlyos fagyok miatt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elrendelte egyúttal az ukrán energiaimport – amelynek jelentős részét, az ukrán villamosenergia-import 42 százalékát az a Magyarország biztosítja, ahol most kormányváltást szeretnének előidézni – lehető legnagyobb mértékű felgyorsítását.

Halottnak nyilvánítottak egy ukrán katonát, ezért a családja 15 millió hrivnya kártérítést kapott. A férfi azonban nemrég előkerült, az egyik fogolycsere során hazatérhetett, és a családnak most vissza kell fizetnie a kártérítés összegét – írja a Strana. Ukrajnában durva kényszersorozás zajlik, nemrégiben már a külföldiek besorozása is felvetődött. Emiatt sok esetben a sorozásra irányuló kísérletek erőszakba fulladnak.

A nyugat-ukrajnai lvivi regionális tanács ülésén jelentette be az ukrán parlament emberi jogi biztosának képviselője, hogy a férfit azt követően nyilvánították halottá, hogy egy vizsgálat során a DNS-mintáját összekeverték egy másik elhunyt katona maradványaival, még 2023-ban. „A családnak vissza kell adnia azt a pénzösszeget, amelyet az állam egyszeri pénzügyi támogatásként fizetett egy katona haláláért. Ez a jogi precedens fel fog oldódni.

Azokat keresik, akik felelősek, akik hibáztak, mert tudjuk, hogy a DNS-vizsgálat rendkívül pontos. Úgy gondolom, a család legnagyobb boldogsága, hogy a katona hazatért, nem pedig azok az összegek, amiket az állam kifizetett”

– közölte az ukrán törvényhozás emberi jogi biztosának képviselője.

Az ukrán parlament tisztviselője szerint ugyan pontosak a hasonló vizsgálatok, de a fejlemények nem tekinthetők megalapozatlannak annak fényében, hogy – ahogy ezt az Európa Tanács emberi jogi képviselője is megerősítette – durva kényszersorozás zajlik Ukrajnában, rendszeresen visznek el és bántalmaznak civileket, köztük magyar embereket is. Michael O’Flaherty – aki nem először szólít fel az ukrajnai lakosság megkímélésére –, az Európa Tanács emberi jogi biztosa jelentésében arról írt, a tanácsnak tudomása van az ukrán toborzótisztek rendszerszintű és széles körű abúzusairól a mozgósítással kapcsolatban. Mindeközben egyre súlyosabb méreteket ölt az ukrajnai kényszersorozás,

újabban már a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek besorozása is felvetődött, ha kell, akár erőszakkal is.

Emiatt sok esetben a sorozásra irányuló kísérletek erőszakba fulladnak, a hirado.hu-n számoltunk be például annak a férfinak az esetéről, aki Ukrajna középső részén

gránátot dobott a helyi toborzóiroda munkatársaira.

A bántalmazások ritkán, de törvényes retorziókkal járnak, nemrégiben például a dnyipropetrovszki régióban őrizetbe vettek három, a területi toborzóközpontnál (TCK) szolgáló katonát, akik a gyanú szerint halálra vertek egy civil férfit. Korábban már nyilvánosságra kerültek felvételek arról, hogy Dnyipro közelében hadkiegészítők és rendőrök bántalmaztak és elhurcoltak egy helyi újságírót. A történtek kapcsán az ukrán nemzeti rendőrségen belül is elismerték, hogy az együttműködés a TCK-val negatívan hat a rendvédelmi szervek megítélésére.

A Donyecki területen fekvő Szlovjanszk városát ért ellenséges légitámadások következtében legalább két ember életét vesztette, további heten pedig megsérültek – közölte Vadim Filaskin, a donyecki területi katonai közigazgatás vezetője. Az áldozatok között szerepel egy 11 éves kislány és édesanyja, továbbá egy 7 éves gyermek sérüléséről is érkezett információ. Hétfő éjjel egy hatalmas támadás is érte az odesszai régió egyik fontos létesítményét, ahol azonnali tűz ütött ki, közben az ukrán elnök aláírt egy törvényt, amely alapján a külföldi zsoldosok tartózkodási engedélyt kaphatnak Ukrajnában. Cserkasziban egy férfit őrizetbe vettek az ukrán hatóságok, mivel gránátot dobott az őt besorozni akaró toborzók felé, míg Dnyipróban már a harmadik olyan sorozótisztet vett őrizetbe a bíróság, aki kényszersorozás közben olyan súlyosan bántalmazott egy férfit, hogy az életét vesztette.

Ukrajnában a jövőben 60 év feletti férfiak is teljesíthetnek katonai szolgálatot

Az ukrán elnök honlapján közzétett dokumentum szerint olyan kiegészítés kerül a katonai szolgálatról szóló törvénybe, miszerint „60 év feletti személyeket a hadiállapot ideje alatt egyéves szerződéssel katonai szolgálatra vehetnek fel”.

A háború 2022. februári kitörésekor Ukrajnában általános mozgósítást rendeltek el, amelyet azóta többször is meghosszabbítottak. Eredetileg a 27 és 60 év közötti férfiak voltak azok, akiket behívtak, de 2024 áprilisában a mozgósítási korhatárt 25 évre csökkentették. 2025 februárjában az ukrán védelmi minisztérium bejelentette, hogy szerződéses katonai szolgálatra fogadják a 18 és 24 év közötti férfiakat is, vagyis olyanokat, akik még nem érik el a mozgósítás alsó korhatárát.

Súlyos károkat szenvedett egy energetikai létesítmény Odesszában

A hadijelentés szerint az orosz fegyvereres erők a hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudtak törni, és a „különleges hadművelet” övezetében közel 1250 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. A moszkvai katonai tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel az ukrán fűtőanyag- és energiaipari komplexum, valamint a közlekedési infrastruktúra több, katonai célokra használatos létesítményét – írta az MTI.

Megsérült odesszai épület egy orosz dróntámadás után, ukrán források szerint egy ember életét vesztette 2026. február 9-én (Fotó: MTI/EPA/Igor Maszlov)

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy őrizetbe vett egy harmadik gyanúsítottat a Vlagyimir Alekszejev tábornok elleni múlt heti moszkvai merénylet ügyében.

A 45 éves, orosz állampolgárságú Pavel Vaszin a korábban őrizetbe vett Viktor Vaszin fia. A sikertelen orgyilkosság kísérletével Ljubomir Korbát vádolták meg, a két Vaszin az FSZB szerint a bűntársa volt.

A TASZSZ hírügynökség közölte, hogy Alekszejev tábornoknak, az orosz katonai hírszerzés parancsnokhelyettesének állapota stabil.

A zaporizzsjai Zaliznicsne elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és oroszországi régiók településeiről is jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást – közölte az MTI.

Pilóta nélküli ukrán repülőszerkezet csapása következtében a Zaporizzsja megyei Vasziljevszkiji járásban egy éppen gyászszertartást tartó pap, a Belgorod megyei Sebekinói járásban pedig egy furgon vezetője életét vesztette.

Meghalt egy 11 éves kislány és édesanyja

A Donyecki területen fekvő Szlovjanszk városát ért ellenséges légitámadások következtében legalább két ember életét vesztette, további heten pedig megsérültek – közölte Vadim Filaskin, a donyecki területi katonai közigazgatás vezetője. Az áldozatok között szerepel egy 11 éves kislány és édesanyja, továbbá egy 7 éves gyermek sérüléséről is érkezett információ.

A katonai vezető tájékoztatása szerint az illetékes szolgálatok már reagálnak a támadásra, a halálos áldozatok és az anyagi károk pontos mértékének felmérése pedig folyamatban van.

„Donyeck megyében minden egyes nap újabb és újabb orosz háborús bűncselekmények történnek. A békés városok, otthonok és gyermekek elleni csapások olyan terrorcselekmények, amelyeknek nincs semmiféle igazolásuk”

– hangsúlyozta Filaskin.

Február 8-án az orosz erők Kramatorszkot lőtték, melynek következtében egy ember meghalt, és további két személy megsebesült. A csapás a város egyik lakóövezetét érte, hét többlakásos épületet megrongálva – közölte az Unian.

Vissza kell fizetnie egy elesettnek hitt ukrán katona családjának a többmillió hrivnya kártérítést

Halottnak nyilvánítottak egy ukrán katonát, ezért a családja 15 millió hrivnya kártérítést kapott. A férfi azonban nemrég előkerült, az egyik fogolycsere során hazatérhetett, és a családnak most vissza kell fizetnie a kártérítés összegét – írja a Strana. Ukrajnában durva kényszersorozás zajlik, nemrégiben már a külföldiek besorozása is felvetődött. Emiatt sok esetben a sorozásra irányuló kísérletek erőszakba fulladnak.

Az ukránok pár év alatt megváltoztatták Csehország demográfiai összetételét

Az ott élő ukrán állampolgárok miatt 2025 végére Csehország minden tizedik lakosa külföldi volt – írta meg az EurAsia Daily, a cseh belügyminisztérium adataira hivatkozva, melyek szerint 2025 végén több mint 1 millió 130 ezer külföldi állampolgár élt legálisan Csehországban, közülük pedig mintegy 613 ezer fővel az ukránok állnak az élen, őket a 125 ezer fős szlovák, a hetvenezres vietnámi és a több mint 37 ezres orosz kolónia követi. A legálisan Csehországban élő külföldiek 80 százaléka EU-n kívüli országból származik.

A cseh minisztérium a külföldi népesség jelentős növekedését elsősorban az ellenségeskedés miatt hazájuk elhagyására kényszerült ukrán állampolgároknak nyújtott ideiglenes védelemmel magyarázza. Ez a migránskategória a Cseh Köztársaságban regisztrált összes külföldi több mint felét teszi ki. 2025 végén mintegy 393 ezer ember rendelkezett ideiglenes védelmi státusszal, ami a köztársaság teljes lakosságának körülbelül 3,6 százaléka – közölte a hírportál, emlékeztetve, hogy az orosz–ukrán háború kezdetét követő első évben Csehország több mint 470 ezer ideiglenes védelmi okmányt állított ki, amely az ukrán menekülteknek hozzáférést biztosít az állami egészségbiztosításhoz, az oktatáshoz és a munkaerőpiachoz.

2023 végére 375 ezer, 2024 végére pedig mintegy 389 ezer ukrán rendelkezett ezzel a státusszal Csehországban.

Újabb sorozótisztet vettek őrizetbe, aki halálra vert egy férfit

A Strana Today kedd kora délutáni beszámolója szerint az Ukrajna keleti felében fekvő nagyváros, Dnyipro egyik bírósága az óvadék lehetősége nélkül őrizetbe helyezte az ukrajnai Területi Toborzó Központ (TCK) egyik újabb alkalmazottját, akit azzal gyanúsítanak, hogy halálra vert egy kényszersorozott férfit.

A portál az orosz-ukrán háborúról tudósító, folyamatosan frissülő hírfolyamában felidézi, hogy korábban már két másik katonai biztos is az előzetes fogvatartási központba került, kényszersorozás közben elkövetett hasonlóan súlyos, halálos kimenetelű erőszakos bűncselekmény miatt.

A kényszersorozás során elkövetett gyilkossággal vádolt férfi a dnyiprói bíróság előtt (Fotó: Strana Today)

Az X (korábban Twitter) közösségi portálon elérhető videón jól látható, hogyan zajlanak Ukrajnában az egyre nagyobb felháborodást kiváltó kényszersorozások.

Gránátot dobott egy férfi az ukrán toborzóiroda munkatársai felé

A Strana Today az ukrán rendőrség országos főigazgatóságára hivatkozva számolt be arról, hogy az Ukrajna középső részén fekvő Cserkaszi városában egy férfi gránátot dobott az ukrajnai Területi Toborzó Központ (TCK) munkatársai, illetve a rendőrök felé, azt követően, hogy megtagadta dokumentumainak bemutatását. A robbanást követően a férfit őrizetbe vették.

Mint ismert, a TCK neve az elmúlt időszakban számos alkalommal került be a híradásokba amiatt, hogy munkatársaik különböző súlyos, erőszakos cselekményeket követtek el a kényszersorozások során, ezeknek már eddig is többen, köztük magyar állampolgársággal is rendelkező kárpátaljai magyarok is áldozatául estek.

Kényszersorozás a kijevi műszaki egyetemnél

Egy férfi egy járókelő tanácsára gyalog próbált elmenekülni a rendőrség és a TCC (sorozóiroda) elől, de gyorsan utolérték egy Telegramon közzétett videó tanúsága szerint.

A robbanás helyszínén készült fotó (Forrás: Strana Today)

Oroszországban fegyverzeti problémák vannak, Észak-Korea már nem tud segíteni rajtuk – véli egy ukrán elemző

Oroszországban nemcsak a gazdasági szektorban jelentkeznek problémák, hanem a fegyverzet terén is – erről beszélt a Radio NV adásában Konsztantyin Krivolap elemző, repülési szakértő.

„Ha az oroszok képesek lennének ennél erősebb csapást mérni ránk, azt már megtették volna. Azt teszik, amire jelenleg képesek. Amikor hajó elleni rakétákat kezdenek alkalmazni transzformátor-alállomások és elektromos távvezetékek ellen, az azt jelzi, hogy még megfelelő mennyiségű ballisztikus rakétával sem rendelkeznek. Nem látok orosz potenciált sem a repülőgépek, sem a rakéták, sem az új fejlesztések terén. Nem látom azt sem, hogy a polgári repülés vagy a hajtóműgyártás bármilyen irányba fejlődne, nem érzékelek olyan előrelépést, amely jövőbeli perspektívát mutatna” – fogalmazott Krivolap, az Unian beszámolójában.

Állítása szerint Észak-Korea aligha tud érdemben hozzájárulni Oroszország Ukrajna elleni mélységi csapásmérő képességeinek növeléséhez, mivel Phenjan már átadta Moszkvának azokat a készleteket, amelyeket korábban felhalmozott.

„Úgy gondolom, Észak-Korea mindent megtett, amire képes volt”

– tette hozzá az elemző.

Kilátástalan helyzetük miatt végeztek saját magukkal a hírhedt Azov egység katonái

Az orosz hírügynökség beszámolója szerint két, a hírhedt Azov-alakulathoz tartozó ukrán fegyveres végzett magával a Konsztantyinovka irányában zajló harcok során, miután két oldalról tűz alá kerültek. A RIA Novosztyinak a déli orosz haderőcsoporthoz tartozó 103. gépesített lövészezred egyik,  „Mozdok” hívójelet használó zászlóaljparancsnoka nyilatkozott. Elmondása szerint teljesen kilátástalan helyzetbe kerültek és a rádió lehallgatása során hallották, hogy előbb az egyik, majd a másik fegyveres végzett magával.

Tüntetni kezdtek Kijev lakói a tartós áramszünet miatt

2022 óta Oroszország szisztematikusan támadja Ukrajna villamosenergia-hálózatát, erőműveket, alállomásokat és távvezetékeket rongálva meg. A csapások következtében az országot széles körű áramszünetek sújtják, az energiarendszer többször kényszerült vészleállásra, miközben az orosz támadások egyik kiemelt célpontja a főváros. Az RBK Ukrajina hírügynökség egyik kormányzati forrása szerint Moszkva abból indul ki, hogy ha Kijevet élhetetlenné tudja tenni, akkor az általános csapást mér az ukrán társadalom moráljára.

Hétfőn a kijevi Winston Churchill utca és a Verhovna Rada körút lakói áram- és fűtéshiány miatti tiltakozásaik részeként lezárták az utat – írja az EurAsia Daily legfrissebb beszámolójában Rosztiszláv Kravec ügyvédre hivatkozva.

Hatalmas tűz tört ki Odessza régió déli részén, miután megsérült egy energetikai létesítmény

A Strana számolt be arról, hogy hétfő éjszaka megsérült egy energetikai létesítmény Odessza régió déli részén, amely miatt tűz ütött ki. A részletekről Oleg Kiper, a régió kormányzója számolt be részletesebben.

„Zelenszkij Kijevbe koncentrálta a fegyvergyártást, ezért érik orosz csapások a fővárost” – jelentette ki az orosz diplomata

Az orosz külügyminisztérium állítása szerint azért hajt végre csapásokat Kijev ellen az orosz hadsereg, mert az ukrán vezetés a fővárosba telepítette a hadiipari termelést, fegyverraktárakat és katonai koordinációs központokat.  

Erről Rodion Mirosnyik, az orosz külügyminisztérium különleges megbízottja beszélt a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek adott interjújában. Elmondása szerint ezek a létesítmények „legitim katonai célpontoknak” számítanak – közölte az Eurasia Daily.

„Meg kell érteni, hogy Ukrajna hatalmas mennyiségű katonai gyártást, raktárt és koordinációs központot vont össze Kijevben, ezek pedig teljes mértékben jogszerű katonai célpontok”

– fogalmazott a diplomata.

Zelenszkij aláírta a törvényt, amely alapján a külföldi zsoldosok tartózkodási engedélyt kaphatnak Ukrajnában

„A törvény értelmében a külföldi katonák ideiglenes tartózkodási engedélyt kaphatnak a szerződésük teljes időtartamára, valamint a szerződés meghosszabbításának időtartamára. A jogszabály külön szociális garanciákat is biztosít számukra, egyebek mellett az egészségügyi ellátás területén” – olvasható az ukrán parlament által a Telegram üzenetküldő alkalmazásban közzétett szövegben.