Ukrajna térdre kényszerítené Magyarországot

Orbán Viktor szerint Brüsszel nem a tagállamait, hanem Ukrajnát védi, Szijjártó Péter politikai zsarolásról beszél, Robert Fico pedig leállította az Ukrajnának nyújtott sürgősségi áramellátást. A magyar kormány világossá tette: amíg nem indul újra az olajszállítás, nem támogatnak Ukrajnának kedvező uniós döntéseket-írja a Magyar Nemzet.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fotó: Nicolas Tucat Forrás: AFP

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján Orbán Viktor világossá tette: a diplomáciai kapcsolatok mélypontra jutottak Magyarország és Ukrajna között a Barátság vezeték lezárása miatt. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy Ukrajna 2014-ben társulási szerződést kötött az Európai Unióval, amelyben vállalta az energiaforgalom sérthetetlenségét. Mint fogalmazott: „ezt a megállapodást Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megszegte”.

Közölte: Brüsszelnek a sérelmet szenvedett tagállam oldalára kellene állnia, ám „nem teszi, ehelyett az unión kívüli Ukrajna oldalára állt”. Hozzátette: 

A kormányfő hangsúlyozta: „Nemet mondunk a háborúra és nem támogatjuk a tagságot.” Az olajvita ötven nappal a választások előtt „nyílt beavatkozás a választásba” – fogalmazott.

Orbán Viktor kiemelte: megnyitották a stratégiai olajtartalékokat, az ország energiaellátása biztosított. Ugyanakkor figyelmeztetett: „Most mindenki láthatja, mit jelentene a leválás az orosz energiáról: ezerforintos benzinár és kifizethetetlen rezsiszámlák.” Kijelentette: „Aki azt állítja, hogy a rezsicsökkentés orosz energia nélkül is fenntartható, vagy szamár, vagy hazudik.”

A kormányfő bejelentette: Magyarország megvétózta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel folyósítását, és hétfőn megvétózza a 20. szankciós csomagot is. 

 – mondta.

Szijjártó Péter: „Ez politikai zsarolás”

Brüsszelben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is határozott álláspontot képviselt. Elmondta: a tatárföldi szivattyúállomáson keletkezett károkat elhárították, így „a Barátság kőolajvezeték egésze üzemképes”.

„Ez azt jelenti, hogy kizárólag az ukrán állam döntésétől függ, hogy újraindul-e a kőolaj szállítása” – hangsúlyozta.

Szijjártó Péter egy ukrán újságíró kérdésére reagálva kijelentette: „Az orosz GDP 0,2 százaléka, ne legyenek komolytalanok”, utalva arra, hogy a magyar olajvásárlás nem „finanszírozza” a háborút.

A tárcavezető szerint frusztráló, hogy az Európai Bizottság „egy nem EU-tagállam mellé áll a tagországokkal szemben”. Mint fogalmazott: „Tehát az Európai Bizottság úgy viselkedik, mint egy ukrán bizottság.”

Robert Fico: „Teljesítettem, amit bejelentettem”

A szlovák miniszterelnök, Robert Fico szintén ellenlépéseket jelentett be. Közölte: leállítják az Ukrajnának nyújtott sürgősségi villamosenergia-ellátást.

„Teljesítettem, amit bejelentettem” – mondta videóüzenetében. Hangsúlyozta: „A döntést haladéktalanul visszavonjuk, amint az olajtranzit Szlovákiába helyreáll. Ellenkező esetben további lépések következnek.”

Fico szerint „az olajszállítás leállítása tisztán politikai döntés, amelynek célja Szlovákia nyomás alá helyezése”. Hozzátette: „Szlovákia szuverén ország, és nem lehet zsarolni.”

Brüsszel: Ukrajna dönt a helyreállításról

Az Európai Bizottság szóvivője, Paula Pinho szerint a vezeték leállását orosz támadás okozta, és a javítás ütemezése az ukrán hatóságok hatáskörébe tartozik. Brüsszel a „lojális együttműködés” elvére hivatkozva figyelmeztetett: a korábban vállalt uniós kötelezettségeket be kell tartani.

A magyar kormány azonban egyértelművé tette: amíg nem indul újra az olajszállítás, addig Magyarország minden Ukrajnának kedvező uniós döntést blokkolni fog.

A Barátság vezeték ügye így nem csupán energetikai, hanem súlyos politikai kérdéssé vált, amely egyszerre érinti az uniós egységet, a háborúhoz való viszonyt és a közelgő választások tétjét is.

Szlovákia vizsgálatot sürget a Barátság kőolajvezetéket ért károk ügyében, és azt állítja, hogy Ukrajna nem engedi a szlovák szakértőket a támadás helyszínére – közölte az ország külügyminisztere az uniós külügyminiszterek zárt ülésén.

Juraj Blanár szlovák külügyminiszter szerint Pozsony nem kapott tájékoztatást Kijevtől arról, hogy az orosz hadsereg csapása milyen károkat okozott a Barátság vezetéken – közölte a ZN.UA ukrán hírportál. A tárcavezető hozzátette:

az ukrán fél nem teszi lehetővé, hogy a szlovák szakemberek a helyszínre utazzanak és megvizsgálják a történteket.

A miniszter úgy fogalmazott, Szlovákia számára érthetetlen az ukrán hozzáállás, mivel kérésük ellenére nem kaptak elegendő információt, és a helyszíni vizsgálatot sem engedélyezték.

Pozsony az Európai Bizottsághoz is fordult: az energiaügyi biztostól, Dan Jørgensentől azt kérték, küldjenek szakértői csoportot annak felmérésére, hogy a sérülések valóban megakadályozzák-e az olajszállítás helyreállítását.

Blanár hangsúlyozta, hogy Szlovákia energetikai segítséget nyújt Ukrajnának, és támogatja a civil lakosságot is. Elmondása szerint az Ukrajnában felhasznált dízel mintegy 15 százaléka a szlovák Slovnaft vállalattól származik, emellett Szlovákia fordított irányú gázszállítással és szükség esetén villamosenergia-ellátással is segít.

Korábban Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter arról beszélt, hogy Magyarország várható panaszát az orosz olajtranzit ügyében nem tartják meglepőnek, mivel a szállítás egy orosz támadás következtében akadozik. A szlovák külügyminiszter szerint fontos, hogy Ukrajna megfelelő tájékoztatást adjon a helyzetről, hogy elkerülhetők legyenek a további feszültségek az energiaellátás terén.

Leleplezték az ukránokat: hazudnak a kőolajvezeték állapota kapcsán

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentésével kapcsolatban arról, hogy Magyarország addig nem támogat újabb, Ukrajnával kapcsolatos európai uniós döntéseket, amíg nem áll helyre a kőolajszállítás Magyarország és Szlovákia irányába a Barátság vezetéken.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Budapest és Pozsony energiaellátásának biztonsága nem lehet politikai viták tárgya. Mint mondta, Magyarország álláspontja szerint az Európai Bizottságnak fel kell lépnie annak érdekében, hogy a szállítás mielőbb újrainduljon.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas javaslatot tett arra, hogy a tagállamok katonai szerepvállalását is megvizsgálják Ukrajna támogatásában, amit Magyarország elutasít.

Szijjártó Péter szerint Ukrajna nem adott kielégítő tájékoztatást a Barátság kőolajvezeték állapotáról, és akadályozza a helyszíni vizsgálatokat. Hozzátette: Magyarország a jövőben is minden olyan lépést megvétóz, amely veszélyezteti az ország energiaellátását.

Budapest álláspontja szerint a kérdés rendezéséig nem támogatják sem az újabb szankciós csomagot, sem az Ukrajnának szánt további pénzügyi segítséget.

Brüsszel összejátszik Kijevvel Magyarország és Szlovákia energiaellátásának veszélyeztetésében, s az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője ebben a helyzetben nem a két tagállam mellé áll, hanem magyar és szlovák katonák Ukrajnába küldését szorgalmazza – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a találkozón két „sokkoló” dolog is kiderült: az egyik, hogy az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas azt akarja, hogy Magyarország és Szlovákia katonákat küldjön Ukrajnába, a másik pedig hogy Kijev valóban összejátszik Brüsszellel a kőolajszállítás blokkolását illetően.

Rámutatott, hogy ez az ülés több tanulsággal is járt, így jól látható, hogy az európaiak hosszú háborúra rendezkednek be, hogy katonákat és még jóval több pénzt akarnak mielőbb küldeni Ukrajnába, és hogy az ország jövőbeli EU-csatlakozásáról megakadályozhatatlan, egyértelmű dologként beszélnek.

„Ami a hosszú háborúra való készülődést illeti, az ukrán külügyminiszter az idei évre, azaz az egész évre vonatkozó csatatéri célkitűzésekről beszélt. (…) Több európai uniós kolléga pedig megerősítette, hogy a megoldást a csatatéren kell keresni, és hogy hosszú távon kell berendezkednünk a háborúra” – mondta.

„Ami a még több pénzt illeti, világossá tették a kollégák, hogy a korábban eldöntött, most Magyarország által blokkolt 90 milliárd euró az csak egy részét fedezi az ukránok pénzügyi szükségleteinek, s világossá tették, hogy még több forrás, még több pénz Ukrajnába küldéséről kell döntést hozni a közeli jövőben. Ezt megerősítette az ukrán külügyminiszter is, aki arról beszélt, hogy az idei évben 155 milliárd euró kell nekik kizárólag a hadsereg működtetésére”

– folytatta.

„Azután a kollégák, mind az uniósok, mind az ukrán külügyminiszter világosan elmondták, hogy Ukrajna természetesen teljesen felkészült a tagságra. És itt nem szakadt le a plafon, pedig reális sansz volt rá” – fogalmazott.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy az ukrán külügyminiszter videókapcsolaton keresztüli „követelőzését és vádaskodását” követően a luxemburgi kollégája megkérdezte, hogy Kijev hozzájárulna-e ahhoz, hogy magyar és szlovák szakértők a helyszínen vizsgálják meg a Barátság kőolajvezeték állapotát, mire Andrij Szibiha „zavarodott hümmögésbe” kezdett, és azt válaszolta, hogy utána fog nézni, egyeztetnie kell erről a témával valakikkel.

Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy ez a „zavarodottság” jól tanúsítja, hogy az ukrán fél nem mond igazat az olajvezetékről, hiszen máskülönben azt mondta volt hivatali partnere, hogy persze, bármikor jöhetnek a magyar és szlovák szakértők.

„Szegény luxemburgi kolléga, aki azt gondolta, hogy még egy jó nagyot nekifutásból belénk és a szlovákokba bele tud rúgni, gyakorlatilag leleplezte az ukránokat abban a tekintetben, hogy bizony hazudnak a kőolajvezeték állapota kapcsán, amikor azt állítják, hogy a vezeték károsult vagy fizikailag nem alkalmas a szállításra” – jegyezte meg.

„És erre tudott még rátenni egy lapáttal a külügyi főképviselő, Kaja Kallas volt észt miniszterelnök, aki azt mondta, hogy lehet, hogy nem is a szakértőket kéne küldeni, hanem a magyar és szlovák katonákat ebben a helyzetben” – tudatta.

„Ez sokkoló és döbbenetes, hogy az ukránok és Brüsszel összejátszanak annak érdekében, hogy két európai uniós tagállam, Magyarország és Szlovákia energiaellátását veszélyeztessék, és ebben a helyzetben ahelyett, hogy az Európai Bizottság a tagállamok oldalára állna, még az európai uniós főképviselő magyar és szlovák katonák Ukrajnába küldését kezdi el szorgalmazni”

– fűzte hozzá.

A miniszter leszögezte, hogy az ukrán vezetés hazudik a vezetékben keletkezett károkról, ugyanis az műszakilag teljes mértékben alkalmas a szállítások helyreállítására, ami megegyezik a szlovák kormány értesüléseivel is.

„Tehát mivel az ukránok jelenleg szórakoznak velünk, az ukránok jelenleg a szuverenitásunkat támadják, (…) miután az ukránok Magyarország energiaellátásának biztonságát kockáztatják, ezért Magyarország nem hajlandó hozzájárulni semmilyen olyan döntés meghozatalához itt Brüsszelben, amely az ukránok érdekét szolgálná, az ukránok számára fontos lenne” – figyelmeztetett.

Majd kifejtette, hogy ezért az ülésen világossá tette, hogy a magyar kormány nem járul hozzá a huszadik szankciós csomag elfogadásához és a 90 milliárd eurós hadikölcsönhöz sem.

„Nyilvánvalóan óriási támadásokat kaptunk ezután a szlovák kollégával, de álltunk a sarat, és világossá tettük, hogy nem változtatunk ezen az álláspontunkon mindaddig, amíg az ukránok nem indítják újra teljes egészében a kőolajszállítást Magyarország és Szlovákia irányába” – tájékoztatott.

Végül pedig kiemelte, hogy továbbra is napi erőfeszítésekre van szükség a háborúból való kimaradás, a rezsicsökkentés fenntartása, valamint annak az érdekében is, hogy megakadályozzák a magyar emberek pénzének Ukrajnába küldését.

„Hogy tudunk a legjobban fellépni ebben az esetben? Úgy, hogy a nemzeti petíciót átütő sikerre visszük. Mert a nemzeti petíció tudja megtámasztani a magyar érdeknek megfelelő kormányzati álláspontot itt Brüsszelben” – összegzett.