Szijjártó: Nem Donald Trumpon múlik a béke Ukrajnában

Ha csak Donald Trump amerikai elnökön múlna, akkor már béke lenne Ukrajnában, amit jól tanúsítanak a béke irányába mutató friss megállapodások is – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön.

A minisztérium közlése szerint a tárcavezető az orosz-ukrán fogolycsere-megállapodás és az amerikai–orosz katonai egyeztetések újraindításának hírére reagálva arról számolt be, hogy ha csak Donald Trumpon és ha csak az amerikai kormányon múlna, akkor már béke lenne Ukrajnában.

„Sajnos Brüsszel és a nyugat-európaiak ássák alá a béketörekvéseket, azonban történt két jó dolog is a mai napon. Amerikai közvetítéssel és amerikai segítséggel egy orosz-ukrán megállapodás született a hadifoglyok cseréjéről. Több száz ember térhet haza újra a családjaihoz, a szeretteihez. Ez jó hír” – tudatta.

„És fantasztikusan jó hír az, hogy az Egyesült Államok és Oroszország úgy döntött, hogy helyreállítják a magas szintű katonai párbeszédet”

– fűzte hozzá.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy Közép-Európában világos, hogy ha az amerikaiak és az oroszok jó viszonyban vannak egymással, akkor a térség is biztonságban van.

„És hogyha az amerikaiak és az oroszok újraindítják a katonai párbeszédet, akkor az azt jelenti, hogy a világ biztonsága is jobb helyzetbe került, mint volt azt megelőzően. Ez mindenképpen egy remek lépés az oroszok és az amerikaiak részéről, mi ezt üdvözöljük, és ebből is világosan látszik, hogy ha csak az amerikaiakon múlt volna, akkor már béke lenne Ukrajnában, még pontosabban, ha csak Donald Trumpon és az ő amerikai kormánya múlt volna, akkor már béke lenne Ukrajnában” – mondta.

„Felszólítjuk az európaiakat, felszólítjuk Brüsszelt, hogy ne akadályozzák a béketörekvéseket, és semmilyen módon ne ássák alá az orosz-amerikai katonai párbeszéd helyreállítását”

– tette hozzá a tárcavezető, aki korábban Mark Rutténak is üzent.

Az orosz-ukrán fogolycsere mellett az Egyesült Államok és Oroszország csütörtökön megállapodott a magas szintű katonai kapcsolattartás újraindításáról, amelyet a 2022-ben kirobbant ukrajnai háború miatt szakítottak meg.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy videóban szólította fel Mark Rutte NATO-főtitkárt arra, hogy ne tegyen „háborúpárti nyilatkozatokat”, reagálva ezzel Rutte Kijevben mondott beszédére.

„Felszólítjuk a NATO főtitkárát arra, hogy ne tegyen háborúpárti nyilatkozatokat!” – kezdte felszólalását a külügyminiszter, majd felidézte: amikor a háború elkezdődött, akkor a NATO országai döntöttek arról, hogy nem részesei a konfliktusnak, és mindent meg kell tenni azért, hogy a szövetség a jövőben se legyen az.

„A NATO-főtitkár kijevi felszólalása ellentétes a NATO érvényben lévő döntéseivel. Ez felháborító és botrányos”

– közölte Szijjártó.

„Ezért felszólítjuk a NATO főtitkárát arra, hogy ne tegyen háborúpárti nyilatkozatokat, és kösse magát azokhoz a döntéseket, amelyeket a NATO legfőbb döntéshozatali szerve, az Észak Atlanti Tanács meghozott. Úgyhogy azt kérjük Mark Rutte-től, hogy tartsa tiszteletben a NATO korábbi döntését, ne képviseljen háborúpárti álláspontot, ne mélyítse a feszültséget.”

„Szerintem a legfontosabb az, hogy az amerikaiak béketörekvését kell támogatni, mert ez az egyetlen remény arra, hogy Ukrajnában minél előbb béke lesz”

– tette hozzá a külügyminiszter.

Két napja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadta Kijevben a NATO főtitkárát, aki az ukrán parlamentben is mondott egy beszédet. Hangsúlyozta, hogy a katonai szövetség támogatja Ukrajnát, az európai haderők pedig ott lesznek földön, vízen, levegőben Ukrajnában. Beszédét a Szlava Ukrajini, vagyis Dicsőség Ukrajnának felszólalással zárta. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem ír alá semmilyen dokumentumot a megszállt ukrán területek státuszának megváltoztatásáról, és Ukrajna nem ismer el egyetlen ilyen területet sem Oroszország részének.

Zelenszkijt Kijevben, a Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján kérdezték meg arról: valóban gyakorolnak-e nyomást Ukrajnára, hogy előbb Kijev egyezzen bele a tűzszünetbe, és az Egyesült Államok csak ezután nyújtson neki biztonsági garanciákat.

„Mi már készen állunk a tűzszünetre, ebbe Oroszországnak kellene beleegyeznie” – válaszolta erre Zelenszkij.

Az államfő egyúttal kiemelte, hogy most már a tűzszünet minden feltétele teljesen egyértelmű, miután a húsz pontból álló béketerv tartalmazza őket. Külön hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak még a békemegállapodás aláírása előtt meg kell teremtenie a biztonsági garanciákat.

Az elnök kiemelte, hogy Ukrajna a neki nyújtott biztonsági garanciák mellett fejleszteni fogja sajátjait is. Konkrétan a 800 ezres ukrán hadsereg létszámának fenntartásáról van szó – fűzte hozzá. Előrebocsátotta, hogy a háború lezárását vagy a tűzszünetet követően az ukrán hadseregben csak szerződéssel rendelkezők fognak szolgálni, nem lesznek tartalékosok.

Zelenszkij hangsúlyozta: azon katonáknak, akik a tűzszünet ideje alatt is még a fronton szolgálnak, a jelenleginek a sokszorosát kell keresniük. „Ehhez Ukrajnának pénzbeli támogatásra van szüksége elsősorban az európai országoktól, mert az ukrán hadsereg Európa biztonságának része, ezt még egyszer hangsúlyozom”  – mondta az ukrán elnök.

Ukrajna megállapodott nyugati partnereivel, hogy amennyiben Oroszország megsértene egy tűzszüneti megállapodást a jövőben, akkor arra Európa és az Egyesült Államok összehangolt katonai válaszlépéssel fog reagálni – állítják a tárgyalásokat ismerő források, akik a Financial Timesnak nyilatkoztak. Az egyezség értelmében európai csapatok települnének Ukrajnába, amihez az Egyesült Államok is háttértámogatást adna.

A lap szerint a javaslatot ukrán, európai és amerikai tisztviselők több alkalommal is megvitatták decemberben és januárban.

A mostanra elfogadott változat egy Oroszország által megsértett fegyverszünet esetén többszintű válaszlépést irányoz elő.

A Financial Times három forrása azt mondta, hogy ennek értelmében:

• a fegyverszünet Oroszország általi megsértése egyrészt 24 órán belüli válaszlépéseket vonna maga után – kezdve a diplomáciai figyelmeztetésekkel és az ukrán hadsereg részéről a jogsértés leállításához szükséges intézkedésekkel;
• ha a harcok ezután is tovább folytatódnának, akkor a második fázisban már be is avatkoznának a harcokba az úgynevezett tettre készek koalíciójának erői;
• Ha pedig az incidens egy átfogó támadássá alakulna, akkor az első lövéstől számított 72 óra után egy újabb nyugati támogatású haderőt vetnének be összehangolt módon – ennek pedig már az amerikai hadsereg is része lenne a lap forrásai szerint.

A megállapodás számos részletét azonban még nem tisztázták,

és ami a legfontosabb: a biztonsági garanciákhoz előbb egy tartós tűzszünet kell, amely még nem valósult meg – jegyezte meg a Financial Times.

Emellett a tűzszünet fenntarthatóságának szempontjából döntő jelentőségű lesz, hogy azt hogyan fogják ellenőrizni és végrehajtani. Az Egyesült Államok felajánlotta, hogy csúcstechnológiás megfigyelő eszközöket biztosít az 1400 kilométer hosszú frontvonal mentén – tették hozzá.

Zelenszkij a minap azt mondta, hogy kétoldalú garanciákat kapnak az Egyesült Államoktól

A Financial Times emlékeztetett arra, hogy Ukrajna számos tűzszüneti megállapodás megsértését tapasztalta, amióta az orosz erők 2014-ben megszállták Donyeck és Luhanszk régióit egy szeparatista felkelés leple alatt. A 2014-ben és 2015-ben aláírt minszki megállapodások célja a harcok leállítása és a tartós béke felé vezető út kijelölése lett volna, de ezeknek semmilyen biztosítéka nem volt (az EBESZ ugyanis csak megfigyelő missziót küldött a helyszínre).

Az ukrán elnök hétfőn azt állította, hogy kész a megállapodás az Egyesült Államokkal a kétoldalú biztonsági garanciákról. Volodimir Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy a háborúnak véget kell vetni, és azt írta, hogy véleménye szerint reális esély van egy tisztességes és tartós béke elérésére.

Zelenszkij – még januárban – azt is mondta, hogy az Egyesült Államokkal megtárgyalt biztonsági garanciák és az európai partnerek hozzájárulása száz százalékban készen áll, és hogy Kijev „arra vár, hogy partnereink megerősítsék a megállapodás aláírásának dátumát és helyszínét”. Állítása szerint ennek része az is, hogy az ukrán hadsereg létszáma 800 ezer fő marad, és fegyverekkel, illetve  kiképzéssel is támogatják Ukrajnát a külföldi partnerek.

Donald Trump amerikai elnök pedig korábbi hírek szerint „NATO-szerű”, a szövetség 5. cikkében foglalt kötelezettségvállaláshoz hasonló garanciákat ajánlott Ukrajnának, amelyek kollektív válaszlépést eredményeznének.  Zelenszkij szerint Trump 15 éves garanciát ajánlott, az ukrán tisztviselők azonban 50 évre szeretnék meghosszabbítani azt.

Oroszország viszont többször is elutasította, hogy nyugati csapatok települjenek Ukrajnába bármilyen formában.

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz biztonsági tanács helyettes vezetője hétfőn közzétett nyilatkozatában azt mondta, hogy ezek a garanciák nem lehetnek egyoldalúak. „Ezek nem Ukrajna számára szóló garanciák. Ezek mindkét fél számára szóló garanciák: Oroszország és Ukrajna számára. Ellenkező esetben a garanciák nem működnek” – fogalmazott. Az orosz vezetés előzőleg azt is kijelentette, hogy nem fog beleegyezni semmiféle tűzszünetbe, amíg nem születik átfogó megállapodás a háború befejezéséről.

Kijev, Moszkva és Washington küldöttségei szerdán és csütörtökön ismét találkoznak Abu-Dzabiban, hogy a háború befejezéséről tárgyaljanak – a találkozón vélhetően szóba kerülnek a biztonsági kérdések is.

Az amerikai külügyminiszter korábban annyit mondott, hogy háttértámogatást biztosítanak az ukrajnai csapattelepítésekhez

Az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio január végén azt mondta: az Ukrajnának adott garanciák magukban foglalhatják brit és francia katonák Ukrajnába küldését, amerikai logisztikai támogatással.

Arról nem ejtett szót, hogy az amerikaiak is részt vennének a válaszlépésben, bár megjegyezte: az amerikai biztonsági mechanizmus nélkül az Ukrajnának adott garanciák nem érnek semmit. Elmondása szerint általános egyetértés van abban, hogy Ukrajna jövőbeli biztonságát csak úgy lehet garantálni, ha európai katonák (például brit és francia egységek) vannak jelen a terepen, miközben az Egyesült Államok háttértámogatást nyújt (logisztika, védelem, elrettentés). Továbbá kifejtette: erős amerikai szerepvállalásra van szükség Ukrajnában, mert a NATO európai tagjai az elmúlt 20–30 évben nem fektettek eleget saját védelmi képességeikbe.