POLITIK
Csak dolgozzanak végre.
Friedrich Merz német kancellár szerint Németországnak a jövőben több százezer, sőt több millió, dolgozni és integrálódni akaró bevándorlóra lesz szüksége. Alexander Dobrindt belügyminiszter eközben már egy olyan azonnali foglalkoztatási tervet is készített, amely lehetővé tenné, hogy a menedékkérők már három hónap után munkába álljanak Németországban-írja a hirado.hu.
Merz a Kereszténydemokrata Unió (CDU) hamvazószerdai rendezvényén, Trierben beszélt a Németországot érintő bevándorlásról, munkaerőhiányról, valamint a migráció és az integráció politikai kérdéseiről.
„Több százezer, sőt több millió migrációs hátterű emberre van szükségünk, és a jövőben még többre is szükség lesz. Olyanokra, akik Németországba érkeznek, itt szeretnének dolgozni, és integrálódni akarnak ebbe az országba. Ezért a szövetségi kormányban egyértelmű döntést hoztunk”
– fogalmazott a közösségi médiában is megjelent videórészleten Merz, aki szerint politikai versenytársaik külföldiekkel kapcsolatos hozzáállása unalmas.
Kijelentette:
„Mi most és a jövőben is nyitott és szabad ország szeretnénk lenni.”
„Ugyanakkor világosan különbséget kívánunk tenni azok között, akik azért jönnek ide, hogy a munkaerőpiacon helytálljanak és hozzájáruljanak a társadalomhoz, illetve azok között, akik csupán a szociális ellátórendszertől akarnak függeni” – tette hozzá.
Tettek is követik a szavakat
Alexander Dobrindt német belügyminiszter azt mondta, fel szeretné gyorsítani a menedékkérők munkaerőpiaci integrációját. A Bildnek adott interjújában pedig ki is jelentette, hogy már kidolgozott egy „azonnali foglalkoztatási tervet”, amely lehetővé tenné, hogy a menedékkérők már három hónap után munkát vállaljanak Németországban.
„Aki ide jön, annak képesnek kell lennie dolgozni – és gyorsan” – mondta Dobrindt, majd hozzátette:
„Az integráció legjobb formája a munka világába való beilleszkedés.”
A beszámoló szerint a migránsok akkor is elkezdhetnének dolgozni, ha menedékkérelmük elbírálása még folyamatban van.
Dobrindt szóvivője a Bildnek azt mondta, hogy az, hogy egy menedékkérő dolgozik-e vagy sem, nem lenne hatással a menedékkérelem elbírálásának eredményére. Hozzátette, hogy akik dolgoznak, általában megtarthatnák a keresetüket, és a jövedelmet beszámítanák a kapott szociális juttatásokba.
A tervből kizárnák azokat a menedékkérőket, akiket már elutasítottak, vagy akik nem működnek együtt a hatóságokkal, például hamis információk megadásával.
Merz elképzelései azonban egy friss felmérés szerint komoly akadályokba ütközhetnek ugyanis Németországban egy friss felmérés szerint már minden ötödik ember fontolgatja az elvándorlást a politikai légkör, a gazdasági bizonytalanság és a társadalmi feszültségek miatt, ráadásul éppen a képzett, jól integrált migránsok körében a legerősebb ez a szándék.
Egy friss felmérés szerint Németországban minden ötödik ember fontolgatja az elvándorlást a politikai légkör, a gazdasági bizonytalanság és a társadalmi feszültségek miatt. A kivándorláson ráadásul éppen a képzett, jól integrált migránsok gondolkodnak a leginkább, miközben a német nyugdíjasok sem érzik már biztonságban és otthonosan magukat a hazájukban.
Németországban minden ötödik ember gondolkodik el azon, hogy elhagyja az országot – írja a Die Welt.
Julija Koszjakova szociológus, a nürnbergi munkaügyi hivatal Foglalkozáskutató Kutatóintézetének professzora szerint a 2024 nyara és 2025 nyara közötti időszakban készült felmérésben a válaszadók 21 százalék válaszolt úgy, hogy elhagyná Németországot.
A német szociológus hozzátette, hogy az elvándorláson gondolkodók között többen szerepelnek azok, akiknek már eleve van migrációs tapasztalatuk. A korábbi költözések, a nemzetközi kapcsolatok és a nyelvtudás csökkentik a továbblépés akadályait. Emellett ezek az emberek gyakran több országhoz tudják viszonyítani saját helyzetüket.
Az elvándorlási okok között visszatérően jelenik meg a német politikai légkör, a bürokrácia terheltsége, a gazdasági bizonytalanság és a magas adóteher.
Amikor azonban a célországokról esik szó, világos különbségek rajzolódnak ki. A származási országba való visszatérést többnyire családi okok motiválják, míg a harmadik országba történő továbblépést inkább szakmai és gazdasági megfontolások.
Szíriai bevándorlók egy Németország feliratú útjelző tábla mellett mennek el a dél-németországi Julbachban, az osztrák határ közelében 2015. október 6-án (Fotó: MTI/EPA/Armin Weigel)
Julija Koszjakova szerint 2025 elején – a szövetségi választási kampánnyal egy időben – enyhe növekedés volt tapasztalható az elvándorláson gondolkodók arányában. A kampányt erősen meghatározó migrációs diskurzus aligha hagyta érintetlenül a bevándorlási háttérrel rendelkező emberek biztonságérzetét.
A kutatások szerint különösen gyakran gondolkodnak a kivándorláson a jól képzett, jól integrált és gazdaságilag sikeres bevándorlók. Az említett csoport ráadásul éppen a német munkaerőpiacot lenne hivatott szolgálni, amely az innováció és a hosszú távú növekedés szempontjából nélkülözhetetlen lenne.
A 2024-es OECD-tanulmány szerint a bevándorlók jelentős része öt éven belül elhagyja Németországot. Tavaly a német Ifo Gazdaságkutató Intézet elemzése szintén kimutatta, hogy a migránsok egyre kevésbé érzik jól magukat Németországban, továbbá a társadalmi légkör miatt is egyre többen aggódnak.
Az integrációs nehézségekkel küzdő, bevándorló hátterű diákok sokszor rossz eredményeik miatt is hátrányos helyzetbe kerülnek. Németországban 74 százalékuk az érettségit sem szerzi meg, a felnőttek közel felének pedig szakképesítése sincs. A migráns fiatalok így nemcsak kisebb eséllyel találnak munkát, hanem hosszú távon az egész társadalom versenyképességét veszélyeztetik.
A bevándorló hátterű tanulók az országos felméréseken is gyengébben teljesítenek, különösen matematikából és a természettudományokban.
A német oktatásban a nyelvi akadályok is problémát jelentenek. A migrációs hátterű gyerekek csaknem 14 százaléka egyáltalán nem beszél németül a családjában.
Vannak, akik az óvodai ellátásban sem vesznek rész: a három- és hatéves, migrációs háttérrel rendelkező gyerekeknek csupán 77 százaléka járt óvodába, szemben a német gyerekek 99 százalékával.
A nyugdíjasok közül is sokan elhagynák Németországot
A migrációs válság és a társadalmi feszültségek nemcsak a bevándorlókat érintik: egyre több német állampolgár érzi úgy, hogy otthonukban nem találják meg a számításaikat. Különösen a nyugdíjasok körében nő azok aránya, akik a biztonság, az alacsonyabb megélhetési költségek és a nyugodtabb élet reményében külföldre költöznének.
Magyarország egyre gyakrabban válik célországgá, hiszen a német nyugdíjasok számára nemcsak megfizethetőbb az élet, de közbiztonság, és a társadalmi és politikai légkör is vonzóbbnak tűnik – számolt be korábbi tudósításában a Reuters.
„Az Angela Merkel 2015-ös menekültválságra adott politikája miatt évről évre romlott a helyzet” – mesélte a lapnak az 55 éves Iwan, aki Kelet-Németországból költözött Szőlősgyőrökre.
A német köztévé egyes csatornájának hírműsora, a Tagesschau riportjában szintén azzal foglalkoztak, hogy
a Németországban élő nyugdíjasok már nem érzik otthonosan magukat a hazájukban.
Egy német családfő a riportban arról is beszélt, hogy Magyarországon biztonságban érzi családját, és otthon nem merte volna egyedül elengedni feleségét és gyerekét a városba a migráció miatt, valamint dicsérte a magyar kormány külpolitikáját is. „Amit Orbán Viktor csinál, az egyszerűen jónak tűnik. Itt a magyar az első, és ez így helyes” – tette hozzá.
A Tihanyi Bencés Apátság tornyai és a Balaton látképe napfelkeltekor 2020. május 16-án. György László kormánybiztos szerint egyre több olyan nyugat-európai érkezhet Magyarországra, akik a keresztény értékrendeket, a magas közbiztonságát és élhetőségét helyezik előtérbe (Fotó: MTI/Mohai Balázs)
Magyarország a nyugat-európaiaknak is vonzó célpont
A magyar kormány részéről is egyre hangsúlyosabb a külföldi, keresztény értékeket valló bevándorlók vonzása. György László, a Tanítsunk Magyarországért program kormánybiztosa hétfőn a Facebook-oldalán ismertette a magabíró Magyarország stratégiáját, amely szerint az ország 2030-ra az EU Top 5, 2040-re pedig a Top 3 legélhetőbb állama közé kerülhet.
A terv egyik kulcsa, hogy a hasonló értékrendű, kulturálisan azonos családok hazánkba költözése erősíti a helyi közösségeket – például a múltban betelepülő svábok esetében.
György László kiemelte Magyarország természeti adottságait, és rámutatott, hogy a biztonság szempontjából is kiemelkedő az ország: 2023-ban 100 ezer főre vetítve mindössze 5,5 rablást regisztráltak, szemben Spanyolország 135 és Franciaország 92 esetével. „Bármelyik nyugati vezető szívesen odaadná a fél karját, ha náluk is ilyen közbiztonság lenne” – tette hozzá.
A német nyugdíjasok Magyarországra költözése tehát egyszerre a gazdasági megfontolásokról, a biztonság és a társadalmi stabilitás kereséséről, valamint az értékrendjük szerinti életvitel iránti igényről szól.
Ripost hírek
