Már egy külön európai hadseregről beszélnek

Nincs nézeteltérés az Európai Unió tagországai és a NATO között védelmi kérdésekben, hiszen az uniós országok védelmi kiadásaik növelésére törekednek – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Oslóban, egyúttal ellenzését kifejezve a közös európai hadseregről szóló elképzelésekre.

A főképviselő a skandináv ország miniszterelnökével, Jonas Gahr Störével tartott közös sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy

a 27 országból álló EU 23 tagállama a NATO tagja is, és ezen országok „kéz a kézben” igyekeznek az észak-atlanti szövetség keretében folytatott együttműködésük mélyítésére.

Mark Rutte NATO-főtitkár azon véleményével kapcsolatban, amely szerint Európa nem lehet meg az Egyesült Államok nélkül, Kallas azt felelte, „a helyzet jelenleg valóban ez”, azonban Európa nagyobb függetlenségre törekszik, egyebek között a biztonság terén is, és éppen ezért igyekszik növelni a védelmi kiadásokat, „mégpedig európai, nem pedig országos szinten”.

Kallas az egyesült európai hadseregről szóló elképzelésre kitérve úgy vélte, hogy azok, akik emellett kardoskodnak, „nem gondolták végig a dolgot”.

„A NATO részeként nem lehet egy külön hadsereget létrehozni a már meglévő mellé, mert egy válság esetén a a parancsnoki lánc a legfontosabb, azaz: ki utasít kit. Ha van egyrészt egy európai hadsereg, másrészt a NATO, a labda a senki földjén pattog, ez pedig rendkívül veszélyes” – fogalmazott a főképviselő.

„Európának ezért a saját védelmét a NATO-val összhangban kell erősítenie” – tette hozzá Kaja Kallas.

Störe – akinek országa nem tagja az EU-nak – szintén elvetette a közös hadseregről szóló elképzelést, leszögezve: „Nem ez az út, amelyen el kell indulnunk”. Korábban Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos úgy vélekedett, Európának alapjaiban kell átgondolnia védelmi politikáját, és ő nem zárkózott el egy esetleges közös haderő létrehozásától sem (valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is szorgalmazta egy hasonló hadsereg létrehozását).

Kallas az északi-sarkvidéki régió összefüggésben kiemelte, az EU közösen dolgozik a NATO-tagállamokkal a régió biztonságának erősítésén, amellyel kapcsolatban nemsokára új stratégiai irányelveket is közzétesznek, mert „a régi már elavult”.

„Az idei év szava a kiszámíthatatlanság lesz, úgyhogy mindenre fel kell készülnünk” – mondta a főképviselő.

Az Egyesült Államok és Európa közötti kapcsolatokra kitérve a főképviselő úgy vélte, az azokban beállt változás nem Donald Trump jelenlegi amerikai elnökkel kezdődött. „Ha vetünk egy pillantást a transzatlanti politikára, és megvizsgáljuk a döntéseket, amelyeket az egyes (amerikai) kormányzatok hoztak, ez nem Trumppal kezdődött; úgy gondolom, meglehetősen nagy hasonlóságok vannak a különböző kormányzatok által folytatott politikában” – mondta Kaja Kallas, aki hétfőn még Tromso városba is elutazott, hogy részt vegyen a sarkvidék jövőjével kapcsolatos konferencián.

Az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek az európai hadsereg létrehozására vonatkozó terve – amelyet a katonai függetlenség és Grönland védelmének ürügyével indokolnak – valójában Ukrajna érdekeit szolgálja – jelentette ki Florian Philippot, a francia jobboldali Hazafiak párt vezetője a YouTube-csatornáján.

„Amikor Ursula von der Leyen Grönlandot említi, valójában Ukrajnára utal, Grönlandot csak ürügyként használja a feltételezett orosz fenyegetéssel szembeni védekezés igazolására. Ez könnyen kiolvasható a sorok között, de egyértelműen nem vet véget a konfliktusnak” – mondta a politikus – közölte a RIA Novosztyi orosz hírportál.

Philippot szerint von der Leyen és az EU védelmi és űrügyi biztosa, Andrius Kubilius azon törekvései, hogy az Európai Uniót egy egységes hadsereg létrehozásával egyesítsék, semmit sem érnének egy esetleges közvetlen amerikai agresszió esetén.

„Nem marad más választásunk, mint a megfelelő szövetségek megkötése, és saját döntéseink átgondolása konfliktushelyzetekben, különben mindennek vége lesz” – foglalta össze.

Hétfőn Andrius Kubilius, az EU védelmi és űrügyi biztosa kijelentette:

az Európai Unióban támogatják egy 100 ezer fős állandó európai hadsereg létrehozását, mivel az Egyesült Államok Grönlanddal kapcsolatos legutóbbi nyilatkozatai világosan megmutatták, hogy Brüsszelnek biztosítania kell saját katonai függetlenségét.

Az Európai Bizottság március 19-én mutatta be új védelmi stratégiáját, amelynek eredeti címe „Európa újrafelfegyverzése” volt. A dokumentum elnevezését később egy kevésbé agresszív hangzásúra, „Felkészültség 2030”-ra változtatták, mivel több európai uniós tagállam tiltakozott az eredeti cím ellen.

A stratégia szerint négy év alatt mintegy 800 milliárd eurót vonnának be védelmi célokra. Az összeg nagyobb részét, körülbelül 650 milliárd eurót, az európai országok nemzeti költségvetéseiből finanszíroznák. További 150 milliárd eurót hitel formájában biztosítanának.

Az Európai Bizottság emellett költségvetési könnyítéseket nyújtana a tagállamoknak, valamint átcsoportosítaná a régiófejlesztésre szánt források egy részét katonai kiadásokra. A „Felkészültség 2030” program azt is előirányozza, hogy az uniós tagországok védelmi kiadásai a GDP 1,5%-ával növekedjenek.

 Oroszország az elmúlt években többször is kijelentette, hogy a NATO példátlan aktivitást tanúsít nyugati határai mentén. A szövetség folyamatosan bővíti kezdeményezéseit, amelyeket „az orosz agresszió elrettentésének” nevez.

Az Oroszországi Föderáció vezetése többször is aggodalmát fejezte ki az európai térségben növekvő NATO-jelenlét miatt. A Kreml hangsúlyozta, hogy Moszkva senkit sem fenyeget, ugyanakkor nem hagyja figyelmen kívül azokat a lépéseket, amelyek potenciálisan veszélyeztethetik az ország érdekeit.

 Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője megerősítette, hogy az Európai Bizottság már dolgozik azon az Ukrajnának szánt jóléti tervnek nevezett előterjesztésen, amelynek értelmében több mint 800 milliárd, összesen 1500 milliárd dolláros támogatást adna Ukrajnának a Von der Leyen-adminisztráció. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter korábban arról tájékoztatott, csak az eredetileg tervezett 800 milliárd dolláros ukrán jóléti terv minden magyar család számára 1,3 millió forintot meghaladó adóterhet jelentene. Azóta ez az összeg tovább emelkedett egy 700 milliárd dollárról szóló hadi kiadási támogatással, ennek adóterhéről pedig még nem esett szó.

A sajtótájékoztatón Kaja Kallas újságírói kérdésre reagálva – amely Ukrajna jóléti tervére vonatkoztatva arról szólt, hogy milyen konkrét szerepe lehet ebben az Európai Bizottságnak és a tágabb értelemben vett Európai Uniónak – az uniós külügyi főképviselő megerősítette, hogy a bizottság már dolgozik a javaslaton, a részletekről pedig Marta Kos szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos fog majd tájékoztatni.

„Igen, az Európai Bizottság dolgozik a jóléti terven, és (Marta) Kos biztos ma tájékoztatni fogja erről a minisztereket is.”

„Természetesen Ukrajna jóléte szorosan összefügg Európával, hiszen földrajzilag Európában van. Egyértelműen van ebben szerepünk” – fogalmazott Kaja Kallas.

Ukrán jólét a magyarok rovására – immár 1500 milliárd dollárt adna Ukrajnának az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság csütörtök este mutatta be a tagállamok vezetőinek Ukrajna újjáépítésének finanszírozásáról szóló tervét. A tervezet szerint Brüsszel kifizetné a helyreállításhoz szükséges 800 milliárd dollár nagyobbik részét, mi több, minden eddig felmerült határidőnél korábban venné fel Kijevet az Európai Unióba, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban tudja ezeket a helyreállítási pénzeket célba juttatni. Bár a tervezet igyekszik a magánbefektetők jelenlétét hangsúlyozni, világosan kiderül, hogy mivel a magánbefektetések beindítására jelentős EU-s és tagállami támogatásokra lesz szükség,

elsősorban az adófizetőkre nehezedne a legnagyobb teher, főleg úgy, hogy Ukrajna szűk két éven belüli tagfelvételével intézményesülne és állandósulna Kijev uniós költségvetésből való támogatása.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a tervezet hivatalos brüsszeli előterjesztése előtt arról tájékoztatott közösségi oldalán:

csak a 800 milliárd dolláros ukrán jóléti terv minden magyar család számára 1,3 millió forintot meghaladó adóterhet jelentene.

A szükséges fedezet előteremtésére az Európai Bizottság az európai szemeszterben eddig megfogalmazott ajánlásai és megindított kötelezettségszegési eljárásai alapján egyértelmű elvárásokat fogalmaz meg:

„Az otthonteremtési támogatások, a csok, a kedvezményes lakáshitelek és az illetékmentesség megszüntetése, valamint a magasabb ingatlanadók bevezetése; a 13. havi nyugdíj csökkentése vagy eltörlése; adóemelés, a progresszív személyi jövedelemadó bevezetése, amely magasabb adóterhet róna a dolgozókra; a családoknak, fiataloknak és édesanyáknak járó adókedvezmények felülvizsgálata; a rezsicsökkentés eltörlése, a fosszilis energiatámogatások megszüntetése, valamint az orosz energiaimport teljes tiltása, amely akár három és félszeres rezsiár-emelkedést is okozhatna Magyarországon; az állampapírok hozamának megadóztatása; kórházbezárások, ágyszámcsökkentés; a fiataloknak szóló munkáshitel megszüntetése; a hazai kkv-k támogatásának csökkentése, miközben a külföldi nagyvállalatokat érintő különadók eltörlését sürgetik”

– sorolta Bóka János.

A tervezet bemutatását követő napon, péntek hajnalban az uniós állam- és kormányfők ülése után tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök arról tájékoztatott: az Európai Unió vezetése befogadta az ukránok 800 milliárd dolláros igényét, sőt – tette hozzá – mindezt kiegészítették egy további 700 milliárd dolláros támogatással is.

A miniszterelnök hozzátette: a tervezet elfogadása „lényegében egy eladósodást jelent”.

Elmondása szerint arról is szó esett, hogy az uniós találkozón ismertetett dokumentumban ezen túlmenően még egy 700 milliárd dolláros hadi kiadásra is szükség lesz, a 800 milliárd dolláros ukrán igénnyel együtt  ez összesen 1500 milliárd dolláros összeget jelentene. „Mindenképpen atombomba jellegű mellbe rúgás volt, hogy azt hittük eddig, az unió majd próbál esetleg kifarolni vagy valamit lágyítani, vagy csökkenteni, de nem. Úgy, ahogy jött Ukrajnából az igény, befogadták az egészet.”

„Szerintem a következő száz évben nem lesz olyan parlament Magyarországon, amely az ukránok mellett szavazzon, hogy beüljenek az Európai Unióba”

– fogalmazott Orbán Viktor.

A 800 milliárd dollárról szóló ukrán igényt az ukránok még decemberben fogalmazták meg, de Volodmir Zelenszkij ukrán elnök már az idei davosi Világgazdasági Fórumon is alá akarta volna íratni az erről szóló megállapodást.