
Donald Trump Venezuelába megy
A közeljövőben...
Donald Trump a közeljövőben Venezuelába látogathat – erről maga az amerikai elnök beszélt újságírók előtt pénteken.
Donald Trump a Fehér Házat elhagyva kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítani a venezuelai kormánnyal, az országot államfőként irányító Dulcy Rodriguez pedig jól végzi a dolgát. Megjegyezte, hogy az együttműködés a caracasi kormánnyal egyben annak elismerését is jelenti Washington részéről.
Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy nagy olajcégek kezdenek tevékenykedni Venezuelában, az általuk kitermelt kőolajból befolyó összeg nagy része pedig Venezuelába jut és a venezuelai polgárokhoz kerül.
Várható venezuelai útjának időpontjáról Donald Trump elmondta, hogy az egyelőre nincs kitűzve.
Az elnök pénteken Fort Bragg katonai támaszpontra, az amerikai különleges erők központjába látogatott, ahol beszédet mondott, és találkozott a Nicolás Maduro venezuelai elnök caracasi letartóztatásában részt vett amerikai katonákkal is.
Az amerikai külügyminisztérium pénteken bejelentette, hogy az elnök utasítására az Egyesült Államok pénteken elsődleges fontosságú orvosi eszközökből álló humanitárius segítséget küldött Venezuelába részeként az amerikai adminisztráció három szakaszból álló venezuelai stabilizációs, kilábalási és átmeneti tervének részeként. A segélyszállítmány több mint 6 tonna – olvasható a közleményben.
Az amerikai kormány ugyancsak pénteken jelentette be, hogy a venezuelai kőolaj és földgáz kitermelésére adott ki engedélyt több nagy nemzetközi olajvállalatnak.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonok Ellenőrzési Irodája (Office of Foreign Assets Control) jelezte, hogy felhatalmazást ad az amerikai Chevronnak, valamint a BP, a Shell, az ENI és a Repsol energiavállalatok számára, hogy üzleti megállapodásokat kössön a venezuelai állami olajvállalattal a PDVSA-val (Petróleos de Venezuela, S.A.) többi között kitermelésre, és egyéb beruházásokra.
Venezuelai kőolaj és földgáz kitermelésére adott ki engedélyt az Egyesült Államok kormánya több nagy nemzetközi olajvállalatnak pénteken.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonok Ellenőrzési Irodája (Office of Foreign Assets Control) jelezte, hogy felhatalmazást ad az amerikai Chevronnak, valamint a BP, a Shell, az ENI és a Repsol energiaipari vállalatoknak, hogy üzleti megállapodást kössenek a venezuelai állami olajvállalattal, a PDVSA-val (Petróleos de Venezuela, S.A.)
Az amerikai jóváhagyás kiterjed arra, hogy a külföldi nagyvállalatok beruházási szerződéseket kössenek a venezuelai céggel, ami vonatkozhat földgáz és kőolaj kitermelésére, valamint korszerűsítésre és új lelőhelyek feltárására. Az engedély birtokában az öt cég szélesítheti már meglévő tevékenységét, illetve új közös vállalatokat hozhat létre Venezuelában.
Az amerikai kormányzati engedély értelmében bármely üzleti megállapodás az Egyesült Államok törvényeivel összhangban köthető meg.
A lépéssel kapcsolatban a Fehér Ház annyit közölt, hogy a Trump adminisztráció "rekordsebességgel" adta ki az engedélyeket, miután energiacégek részéről hatalmas az érdeklődés a venezuelai energiainfrastruktúrába történő befektetések iránt.
Venezuela komoly bevételhez jut majd az Egyesült Államok révén eladott, onnan szármaszó kőolajból, de a bevételen megosztozik a két ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az elnök hivatali repülőgépe fedélzetén Florida felé utazva újságírók kérdéseire válaszolva Donald Trump azt mondta, hogy a Dulcy Rodriguez ideiglenes elnök vezette venezuelai kormányzat jelenleg jó munkát végez és jó kapcsolatot sikerült kialakítani vele.
Donald Trump elmondta, hogy egyelőre nincs megállapodás arról, hogy az Egyesült Államok segítségével a világpiaci áron értékesítésre kerülő kőolajból származó bevételen milyen arányban osztoznak meg Venezuelával, de megjegyezte, hogy "rengeteg olajat" fognak eladni, és a bevétel kisebb része kerül az amerikai félhez, nagyobb hányada Venezuelát illeti majd.
Donald Trump arról is beszélt, hogy Indiával elkészült egy megállapodás-tervezet venezuelai kőolaj megvásárlásáról, aminek nyomán India nem Irántól vásárol majd eneriahordozót.
Iránnal kapcsolatban az elnök megjegyezte, hogy zajlanak tárgyalások, és hozzátette, hogy tárgyalásos úton szeretné rendezni a helyzetet, ugyanakkor megjegyezte, hogy "nagyon erőteljes hajók" tartanak az ország irányába.
Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy Kínát szintén szívesen látná a venezuelai kőolaj vásárlói között és ez a lehetőség nyitva áll.
Donald Trump elismerően nyilatkozott Maria Corina Machado venezuelai ellenzéki vezetőről, aki jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik. Hangsúlyozta, szeretné elősegíteni, hogy Maria Corina Machado kapcsolatot alakítson ki az ország jelenlegi vezetésével.
Maria Corina Machado, egy interjúban vitatta, hogy a Trump-adminisztráció nyomásgyakorlása enyhült volna a venezuelai rezsimen. Az NBC televízió politikai magazinjának adott interjúban kifejtette, hogy "minden, amit Dulcy Rodriguez tesz az Egyesült Államok utasítására teszi".
Úgy vélte, hogy a rezsim legjobb érdekét szolgálja, ha elfogadja, hogy a politikai átmenet "megállíthatatlan" Venezuelában.
Szombaton Caracasba érkezett Donald Trump elnök megbízottjaként Laura Dogu, aki az ismét megnyíló amerikai külképviseletet vezeti majd ügyvivőként. Az Egyesült Államok 2019. februárjába szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Venezuelával, és azóta nem működött ott képviselete.
Donald Trump elnök nem sokkal január 3-a, Nicolás Maduro hatalomból való eltávolítását és amerikai őrizetbe vételét követően jelentette be, hogy a két ország kölcsönösen újranyitja nagykövetségét.
A Chevron jelenleg az egyedüli amerikai olajvállalat, amely Venezuelában tevékenykedik, miután Hugo Chávez elnöksége idején a többi ott működő amerikai cég vagyontárgyait a venezuelai kormány államosította.
Az amerikai hatóságok január elején egy katonai művelet során Venezuelában elfogták és letartóztatták Nicolás Maduro elnököt, akit az Egyesült Államokban kábítószer-kereskedelem támogatásával és egyéb bűncselekményekkel vádolnak. A volt államfő New Yorkban állhat bíróság elé, a tárgyalást börtönben várja.
Az Egyesült Államok nem készül további katonai erőt alkalmazni Venezuelában, de "közvetlen fenyegetés esetén fenntartja ezt a jogot" – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerdán a Kongresszus bizottsági meghallgatásán.
A tárcavezető a szenátus külügyi bizottságának tagjai előtt hangsúlyozta, hogy Donald Trump elnök a hadsereg főparancsnokaként soha nem zár ki egyetlen lehetőséget sem, amikor az Egyesült Államok nemzeti érdekeinek megvédéséről van szó.
A demokrata párti törvényhozókkal kialakuló, helyenként éles szóváltásokkal tarkított meghallgatáson a miniszter hangsúlyozta, hogy jelenleg az amerikai haderő elhelyezkedése sem feltételez katonai akciót, és ilyen szándék sincs.
Marco Rubio ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy kialakulhatnak olyan körülmények, amikor az amerikai haderő ismét beavatkozik, például olyan fejlemények, amelyek közvetlenül fenyegetik az Egyesült Államok és szövetségeseinek jelenlétét a térségben.
Azt is kijelentette, hogy az amerikai kormány készen áll arra is, hogy akár katonai erővel kényszerítse ki a jelenlegi venezuelai vezetés együttműködését.
"Készen állunk, hogy erőt alkalmazzunk a maximális együttműködés elérése érdekében, amennyiben más eszközök kudarcot vallanak. Reményünk szerint ez nem válik szükségessé" – fogalmazott a külügyminiszter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok nem visel háborút Venezuela ellen, és "nem foglalta el az országot", ahol nem tartózkodik amerikai katonaság, kivéve néhány tengerészgyalogost, akik egy nagykövetséget védenek.
Hozzátette, hogy
amennyiben ismét katonai erő bevetése válna szükségessé, akkor a kormányzat a törvény értelmében, a műveletet követő 48 órán belül tájékoztatja a Kongresszust.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az elnöki háborús jogkörökről szóló 1973-as jogszabály (War Powers Act) értelmében a törvényhozás jóváhagyására akkor van szükség, ha egy katonai beavatkozás meghaladja a 60 napot.







