Az osztrák kancellár szerint tárgyalni kell Putyinnal

Az Európai Unió tagállamainak egyre több vezetője támogatja a párbeszédet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – jelentette ki csütörtökön Christian Stocker osztrák kancellár a belgiumi Bilzenben – az Alden Biesen-kastélyban – tartott rendkívüli uniós csúcstalálkozót követően.

Az osztrák néppárti politikus úgy fogalmazott, hogy egyre többen pártolják ezt, mivel „bármiféle békének, vagy tűzszünetnek párbeszéddel kell kezdődnie”. Hozzátette ugyanakkor, hogy a párbeszédhez a másik fél is kell. „Putyin térfelén pattog a labda” – húzta alá a kancellár. Amennyiben az orosz elnök tárgyalni szeretne, úgy nyilvánvalóan van Európában néhány kormányfő, aki hajlandó lenne erre.

Újfent arra figyelmeztetett, hogy „ha nem vigyázunk, akkor Európát megkerülik” az ukrajnai rendezésről szóló tárgyalásokon.

Stocker előző este egy sajtóbeszélgetésen arról beszélt, hogy fontos lenne „kommunikációs csatornákat találni” Putyinnal. „Beszélnünk kell Putyinnal”, ha azt szeretnénk, hogy Európa szerepet játsszon az ukrajnai háború lezárásában – tette hozzá.

Oroszország nem utasítja el a közvetlen tárgyalásokat az európai vezetőkkel – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára csütörtökön újságíróknak nyilatkozva.

Azzal kapcsolatban, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította a Moszkvába szóló meghívást tárgyalásra orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal, Peszkov emlékeztetett arra, hogy ebben nincs semmi újdonság, mert ezt már korábban is többször megtette. Hozzáfűzte, hogy az orosz vezető álláspontja a lehetséges találkozó helyszínéről változatlan.

Az újabb orosz–amerikai–ukrán tárgyalási fordulóval kapcsolatban Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes szintén újságíróknak nyilatkozva azt mondta: erről még folynak a nem nyilvános egyeztetések. A tárgyalások első két fordulóját befogadó Abu-Dzabit ideális helyszínnek tartja – tette hozzá.

Korábban megjelent ukrán sajtóértesülések szerint a felek február 17-18-án az Egyesült Államokban ülhetnek ismét tárgyalósasztalhoz.

Az európai vezetőkkel való tárgyalások lehetőségével kapcsolatban Peszkov megismételte, hogy

Putyin soha nem utasította el a közvetlen kapcsolatfelvételt, mert csak így lehet megoldani a fennálló nézeteltéréseket. Megjegyezte, hogy ha akarná, Emmanuel Macron francia elnök vagy Friedrich Merz német kancellár egyszerűen felhívhatná az orosz államfőt. Bírálta azokat az politikusokat, akik az Oroszországgal fennálló összes kapcsolat megszakítását szorgalmazzák.

„Két tábor alakult ki. Az egyik azt hangoztatja, hogy mindentől függetlenül meg kell kezdeni a tárgyalásokat az oroszokkal, és ez egyezik a mi megközelítésünkkel. Mások viszont ragaszkodnak a korábbi, teljesen rövidlátó, észszerűtlen megközelítéshez, miszerint meg kell szakítani minden kapcsolatot velük” – hangoztatta Peszkov.

Mindazonáltal saját sajtótájékoztatóján Marija Zaharova külügyi szóvivő azt mondta: az orosz fél nem táplál illúziókat az iránt, hogy mik Párizs valódi szándékai a Moszkvával való párbeszéd újrafelvételét illetően, és hogy inkább a tetteik és nem az ígéreteik alapján ítéli meg korábbi partnereit.

„Ahogy ez gyakran elő szokott fordulni francia kollégáinknál, a szavaknál tovább még nem jutottunk. Hangsúlyozom, soha nem mondtunk le a Párizzsal való magas szintű kapcsolatokról. Hangsúlyoznom kell, hogy a párbeszéd megszakítása nem a mi döntésünk volt, hanem a francia vezetésé”

– mondta.

Ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Macron korábban közölte: technikai szinten tárgyalások folynak egy francia-orosz csúcs előkészítése érdekében. Peszkov kedden megerősítette, hogy a felek között vannak munkaszintű kapcsolatok, de ezek egyelőre nem jelentősek, és egyelőre nincsenek konkrét tervek az elnökök találkozójával kapcsolatban.

„Minden alapunk megvan azt feltételezni, hogy e mögött (a francia szándéknyilvánítás mögött) nem annyira az áll, hogy komolyan tárgyalni akarnának, figyelembe véve az alapvető érdekeinket, hanem inkább az a szándék, hogy bekapcsolódjanak az (orosz-amerikai) tárgyalási folyamatba, és megpróbálják ránk kényszeríteni az Európai Unió és az úgynevezett +tettre készek szövetsége+ által támogatott megoldási lehetőségeket” – nyilatkozott csütörtökön Zaharova.

Az orosz diplomata szerint ma aligha van más európai állam, amely annyit tenne az orosz-amerikai tárgyalási erőfeszítések aláásásáért, mint Franciaország.

Zaharova az Ukrajna részleges EU-tagságára vonatkozó terveket „politikai manipulációnak” minősítette.

„Nekem úgy tűnik, hogy az Európai Unió már amúgy is belegabalyodott Ukrajnába, már csak az hiányzik, hogy Ukrajna belépjen oda, és végleg elpusztítsa az Európai Uniót”

– fogalmazott.

Úgy vélekedett: gyakorlatilag lehetetlen, hogy Ukrajna megkapja a tavaly neki megígért francia és svéd harci repülőgépeket, mert Európában nincs meg hozzá a szükséges gyártási kapacitás. Hozzátette, hogy a Kijevben bejelentett új katonai és pénzügyi csomagok arra utalnak, hogy Európa nem törekszik a békére.

Bejelentette, hogy Oroszország nem képviselteti majd magát Donald Trump amerikai elnök által kezdeményezett Béketanács jövő csütörtökre tervezett alakuló ülésén. Mint fogalmazott, Moszkva álláspontjának kialakítása a testülettel kapcsolatban még folyamatban van.

A Kuba körül kialakult helyzetről szólva a Kreml szóvivője csütörtökön kijelentette, hogy Oroszország nem szeretne semmiféle eszkalációt a Kubának szállított olaj miatt kivetendő magas amerikai vámok formájában, az orosz–amerikai kereskedelem volumene jelenleg amúgy is nulla. Peszkov így kommentálta a havannai orosz nagykövetség szerdai bejelentését, miszerint Moszkva humanitárius segélyként hamarosan kőolajat és olajtermékeket fog szállítani a szigetországba.

A szóvivő szerint Oroszország arra számít, hogy a Kuba blokádjával kapcsolatos összes problémát a konstruktív párbeszéd útján sikerül majd rendezni Washingtonnal. Elmondta, hogy Moszkva tárgyal Kubával a neki nyújtandó segítség lehetőségeiről, de erről nem kívánt részletekbe bocsátkozni.

Moszkva továbbra is érvényesnek tekinti az ukrajnai rendezésről az orosz és az amerikai elnök alaszkai találkozóján elért megegyezést – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz parlament alsóházában szerdán elmondott beszédében.

Lavrov szerint nehéz nagyobb szégyent elképzelni az ENSZ számára, mint azt, hogy António Guterres, a világszervezet főtitkára, „eltagadta” a Donyec-medence, „Novorosszija” és Krím önrendelkezési jogát. Leszögezte, hogy Moszkva továbbra is kiáll az említett régiók jogaiért, hogy önállóan döntsenek sorsukról, egységben Oroszországgal. A miniszter kijelentette, hogy Oroszország okult a Nyugattal az ENSZ-ben való együttműködés tapasztalataiból, és nem hisz annak elemi tisztességében.

Ismételten kifejezte Oroszország háláját Észak-Koreának azért a „szövetségesi segítségért”, amelyet a kurszki régió felszabadításához nyújtott, és méltatta az Egyesült Arab Emírségek Ukrajnával kapcsolatos közvetítői erőfeszítéseit.

„Az orosz tárgyalók azon dolgoznak, hogy az ország nyugati határainak biztonsága, az oroszok és az orosz nyelvű emberek jogai megbízhatóan biztosítva legyenek, és a kijevi rezsim és támogatói által jelentett fenyegetések megszűnjenek”

– hangoztatta.

Leszögezte, hogy a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről megkötött Új START szerződésben rögzített korlátozásokra vonatkozó orosz moratórium addig marad érvényben, amíg az Egyesült Államok sem lépi túl őket. Elmondta, hogy Putyin kezdeményezése a korlátozásoknak a szerződés lejárta után egy évig történő önkéntes betartásáról „hivatalos válasz nélkül maradt az amerikai fél részéről”.

Moszkva és Washington kapcsolatáról szólva hangot adott véleményének, miszerint Oroszországot a Trump-kormányzat „potenciális partnernek, ha úgy tetszik, bizonyos mértékben útitársnak” tekinti. Mint fogalmazott, Moszkva egyelőre nem észlel semmiféle gyakorlati eredményt a Washingtonnal való együttműködés kilátásairól folyó párbeszédben. Elmondta: Oroszország arra számít, hogy az Egyesült Államokkal folytatott párbeszéd „valami jelentős dologhoz fog elvezetni”, egyebek között gazdasági projektek területén.

Az orosz diplomácia vezetője úgy látja, hogy „Európa felocsúdott, és jelzéseket próbál küldeni” Oroszországnak. Kifejtette, hogy az európai vezetők, ha már meggondolták magukat, fordulhatnak Oroszországhoz, és Moszkva meg fogja vizsgálja ezeket a felkéréseket, de, mint nyilatkozott, „a részünkről nem lesznek célzások, kezdeményezések”. Elmondta, hogy Oroszország „nyomon követi” azokat a jelzéseket, amelyeket az európai országok küldenek az amerikai irányváltás után.

„Európa teljesen hiteltelenné tette magát a szemünkben” – hangoztatta.

A kőolajellátás helyzetét taglalva rámutatott, hogy az Egyesült Államok ragaszkodik a „Monroe-doktrínához”, amit az is alátámaszt, hogy Oroszországot, Kínát és Iránt eltiltotta attól, hogy „bármilyen, kőolajtermeléssel és -értékesítéssel kapcsolatos tevékenységben részt vegyen” a venezuelai szénhidrogén-szektorban. Rámutatott: az amerikai elnökön kívül senki sem jelentette be, hogy India nem fog olajat vásárolni. Azt mondta, Moszkvának nincs oka feltételezni, hogy az orosz-indiai megállapodások „bármilyen kockázatnak lennének kitéve”.

A nemzetközi szervezetek témakörére kitérve azt mondta, hogy Moszkva jelenleg dolgozik álláspontja kialakításán a Béketanáccsal kapcsolatban. Majd azzal vádolta meg az ENSZ-főtitkárt, hogy nyíltan a Nyugat irányvonalát követi a világszervezetben, „túllépi hatáskörét”. Kilátásba helyezte, hogy Guterres „elfogultságát” Moszkva figyelembe fogja venni az új főtitkár megválasztásakor. Túlzásnak nevezte, hogy az EU további helyeket kapjon az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Megfogadta, hogy Oroszország „a bonyolult versenyben meg fogja védi törvényes jogait a kialakulóban lévő multipoláris világrendben”.

Meglátása értelmében a nemzetközi kapcsolatok új korszakba léptek, amely gyors és mélyreható változásokkal jár, és amely „hosszú évekig, sőt évtizedekig” is eltarthat.

Úgy vélekedett, hogy a méltányosabb és fenntarthatóbb multipoláris rendszer kialakulásának fő tendenciája „együtt fog járni a régi, Nyugaton koncentrált volt vezetők küzdelmével a fejlődés új, erősödő központjaival, amelyek a világ többségét képviselik”. „Ez a küzdelem egyre nagyobb lendületet vesz, és gyakorlatilag minden földrajzi övezetet érint” – mondta.

Bírálta a nyugati országokat, amelyek szerinte eddig nem tudtak megszabadulni „gyarmattartói” és – mint mondta – „rabszolgatartói nagyzási rögeszméjüktől”. Franciaország szerinte terroristákra és ukrán fegyveresekre támaszkodva próbálja megdönteni a számára nem tetsző kormányokat az afrikai kontinensen, a német kormányt pedig „elragadják a revansista fantáziák”

Elmondta, hogy az amerikaiakkal folytatott tárgyalások során az orosz fél arra inti őket, hogy „ne támadják meg a világ olyan részeit, amelyek távol vannak az Egyesült Államoktól, és semmilyen módon nem befolyásolják az USA biztonságát”. Megismételte, hogy Oroszország „senkit sem fenyeget”, ellentétben azokkal, akik elfogadhatónak tartják, hogy az erősebb jogán rákényszerítsék az akaratukat másokra.

Grönlandról szólva kijelentette, hogy a sziget hovatartozása közvetlenül nem érinti Moszkvát, a kérdést Koppenhágának és Washingtonnak magának kell megoldania, figyelembe véve az őslakos lakosság véleményét, „amellyel Koppenhága hosszú évek és évtizedek során meglehetősen kegyetlenül, mondhatni, másodrendű emberekként bánt”. Jelezte, hogy Grönland militarizálása esetén Oroszország „megfelelő ellenintézkedéseket fog hozni, egyebek között technikai jellegűeket”.

Mindeközben – ahogyan arról a hirado.hu is beszámolt – az Európai Parlament sürgősségi eljárásban elfogadta a 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot, amely a 2026–2027-es időszakban segítené Ukrajna finanszírozását. A keretből 30 milliárd euró költségvetési támogatásra, 60 milliárd euró pedig védelmi célokra jut.