A következő ukrán-orosz-amerikai tárgyalás eredményes lehet?

Reményét fejezte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken arra, hogy a háromoldalú, ukrán-orosz-amerikai tárgyalások következő fordulója februárban megvalósul, és véleménye szerint ez lehet az, amely valóban eredményes lesz.

"Részletes beszámolót kaptunk a tárgyalóküldöttségünk munkájáról, a svájci találkozók eredményeiről. Megvitattuk például azokat a kérdéseket, amelyeket telefonon nem lehetett. Hálás vagyok a csapatnak az irányelvek keretein belül végzett pontos munkáért, valamint a türelmükért az orosz féllel folytatott megbeszéléseken, amelyek nem voltak egyszerűek és nem is mindig szakszerűek. Fontos, hogy az Egyesült Államok elnökének képviselői is mindent megtesznek annak érdekében, hogy a tárgyalások konstruktívak legyenek. Ukrajna ezt teljes mértékben támogatja: a mi hozzájárulásunk mindig csakis konstruktív" - írta Zelenszkij a Telegramon.

Az elnök szerint a háború méltó módon történő lezárásának reális lehetőségei megmaradtak. "Ezt nagyban segítheti a nemzetközi közösség nyomásgyakorlási képessége az agresszorral szemben, így a háborút megbízható béke válthatja fel"

- hangsúlyozta.

Közölte, hogy az ukrán válaszok a legösszetettebb kérdésekre már készen állnak, és a prioritásokat is már meghatározták a következő tárgyalási fordulóra.

"Tovább dolgozunk annak érdekében, hogy a vezetők készen álljanak találkozni és megoldani azokat a kérdéseket, amelyeket egyelőre a csapatok szintjén nem sikerült rendezni. A csúcstalálkozó sok szempontból döntő lehet, és Ukrajna készen áll egy ilyen formátumra. A csapatnak biztosítania kell a feltételeket a humanitárius ügyekben való előrelépéshez is. A hadifoglyok cseréjének folytatódnia kell, és arra számítunk, hogy a csere a közeljövőben lehetségessé válik"

- fejtette ki Zelenszkij.

Az elnök külön kiemelte az európai partnerek szerepét. Kifejezte meggyőződését, hogy Európa szerepe a tárgyalási folyamatban növekedni fog.

Zelenszkij közvetlenül a Genfben tartott tárgyalási forduló befejezése után azt mondta, hogy a katonai kérdésekben - főként a tűzszünet ellenőrzése terén - a felek előrelépést értek el, míg a politikai kérdésekben - a területek, a zaporizzsjai atomerőmű és más érzékeny ügyek kapcsán - az álláspontok továbbra is eltérnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Müncheni Biztonsági Konferencia után elrendelte további hadműveleti tervek kidolgozását a következő három évre – erről beszélt a Wall Street Journal újságírója, Baján Pancsevszkij egy podcastműsorban kijevi forrásokra hivatkozva a RIA Novosztyi orosz hírportál szerint.

Pancsevszkij szerint a kijevi hatalom vezetője azzal érvelt, hogy már nem hisz az Oroszországgal folytatott tárgyalásokban. „Amivel kapcsolatban leginkább kétségeim vannak, az a személyes találkozója (Zelenszkijnek – a szerk.) a legközelebbi tanácsadóival múlt csütörtökön (február 12-én)” – fejtette ki a The Wall Street Journal (WJS) újságírója.

„Ott kijelentette, hogy a tárgyalások kudarcot vallottak, és most még három évre szóló háborús tervet kell kidolgozniuk. Mindenki sokkot kapott”

– tette hozzá Pancsevszkij.

A RIA Novosztyi szerint korábban még egy állítólagos népszavazást és elnökválasztás előkészítését is elkezdték Kijevben arra az esetre, ha sikerülne megállapodni a békeszerződés részleteiről Oroszországgal. Pancsevszkij szerint azonban a kijevi hatalom vezetőjének álláspontjában bekövetkezett hirtelen változás okai ismeretlenek, azonban ez szerinte összefüggésben lehet az amerikai elnök, Donald Trump által felajánlott biztonsági garanciákkal, amelyekkel a WSJ munkatársa szerint Zelenszkij elégedetlen lehet.

Az orosz hírportál idézi a The Sun brit lap beszámolóját, miszerint Zelenszkij még a genfi tárgyalások idején is bírálta az amerikai elnököt, kritizálta Trump békés rendezésre irányuló megközelítését, amelyet igazságtalannak nevezett,

és figyelmeztetett, hogy Ukrajna soha nem fog megbocsátani az Egyesült Államoknak.

A szerdán lezajlott tárgyalási forduló előestéjén Zelenszkij aggodalmát fejezte ki, hogy Trump már meghozta a Kijev számára kedvezőtlen döntést, és tisztességtelennek nevezte az engedményekre való felhívást – írja a RIA Novosztyi.

Február 13–15. között tartották Németországban a Müncheni Biztonsági Konferenciát, az esemény a nemzetközi biztonsági kérdések megvitatásának egyik vezető világfórumaként pozicionálja magát, ugyanakkor a szervezők 2022-től nem hívják meg az orosz képviselőket – írja az orosz hírportál. Emiatt Szergej Lavrov külügyminiszter megjegyezte: a konferencia teljesen hiteltelenné vált, ennek okaként a vezetőség álláspontját nevezte meg, amely már nem hívja meg azokat, akik alternatív nézőpontokat képviselnek a háború lezárásával kapcsolatban.

Idézik még a Der Tagesspiegel német hírportál beszámolóját is, amely korábban arról írt:

a Müncheni Biztonsági Konferencia kudarcba fulladt Zelenszkij számára.

A cikkben megjegyezték, hogy az amerikaiak elutasítják Ukrajna NATO-tagságát, a kijevi hatalom vezetője most ennek ellenére a mielőbbi belépésre törekszik az Európai Unióba. Az ukrajnai háború lezárása téma volt csütörtökön a washingtoni Béketanács február 19-ei alakuló ülésén is, amelyen Donald Trump elnök kijelentette: „Amit csinálunk, az nagyon egyszerű: béke.”

„Nyolc háborút zártunk le, és szerintem egy kilencedik lezárás is lesz hamarosan”

– fűzte még hozzá, vélhetően az ukrajnai konfliktusra utalva.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a Fehér Ház a Kremllel együtt nyomást gyakorol az ukrán elnöki hivatalra annak érdekében, hogy elérje az ukrán hadsereg kivonását a Putyin által rendkívül fontosnak tartott donyecki területről.

A francia AFP azt írja, hogy az ukrán elnök szerint Washington és Moszkva egyaránt nyomást gyakorol Kijevre, és azt követeli, hogy bármely, a majdnem négy éve tartó háborút lezáró megállapodás részeként adja át az ostrom alatt álló Donbászt Oroszországnak.

„Mind az amerikaiak, mind az oroszok azt mondják: hogy ha azt akarod, hogy holnap véget érjen a háború, hagyd el a Donbasszt”

– mondta Zelenszkij az AFP-nek adott interjújában, melyet a Sztrana is szemlézett.

A területi engedmények követelése mellett az Egyesült Államok és Oroszország az ukrán vezetést arra is nyomás alá helyezi, hogy a békerendezési terv részeként írjon ki elnökválasztást – írja a lap.

Zelenszkij – aki korábban már hangsúlyozta, hogy Ukrajna csak a háború befejezése után tud választásokat tartani – úgy véli, hogy a Kreml a gyors voksolást azért sürgeti, hogy eltávolítsa őt a hatalomból.

„Legyünk őszinték: az oroszok egyszerűen le akarnak váltani”

– fogalmazott Zelenszkij, aki nemrég kijelentette, hogy bár az ukrajnai háború pontos kimenetele bizonytalan, Kijev „nem veszíti el”. Az ukrán elnök ezen túlmenően pedig arra utasította a vezetést, hogy készüljön fel a háború további három évig tartó folytatására.

Ukrajnának további legalább 250 ezer katona mozgósítására és lényegesen erősebb fegyverzetre lenne szüksége ahhoz, hogy érdemben megváltoztassa a fronton kialakult helyzetet – írta a The Times ukrán katonai és NATO-forrásokra hivatkozva.

A lap szerint az ukrán hadsereg a front legtöbb szakaszán létszámban és fegyverzetben is alulmarad az orosz erőkkel szemben. Különösen kevés a drónpilóta és az őket védő egységek száma, miközben Oroszország teljes mértékben kihasználja technikai, műveleti és stratégiai előnyeit – közölte a Strana ukrán hírportál.

Egy NATO-forrás úgy fogalmazott:

„Ahhoz, hogy Ukrajna győzni tudjon, vagy legalább megváltoztassa a háború menetét, minimum 250 ezer további katonára és sokkal erősebb fegyverekre van szüksége.”

Korábban a The New York Times is arról írt, hogy az ukrán hadsereg létszámhiány miatt nem képes a teljes frontvonal megtartására. Az elmúlt év nagy részében az ukrán erők elsősorban a donyecki térség városainak védelmére összpontosítottak, amelyeket Oroszország a háború lezárásának feltételeként követel.

A jelentések szerint egyre több nyugati politikus is szkeptikus a háború kimenetelével kapcsolatban: Olaszország védelmi minisztere például nem tartja valószínűnek Ukrajna győzelmét, és a harcok befejezésére szólított fel.

Orbán Viktor: Az Európai Unió megfinanszíroz nyolcszázezer újabb halottat és hadirokkantat

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a békéscsabai háborúellenes gyűlésen elmondta: „Minden héten meghal vagy hadirokkanttá válik 9 ezer ember. Minden héten. Ennyi feleség, ki tudja hány gyerek, ennyi özvegy, 9 ezer. Ha megszorozzák néggyel, hogy a havi számot megkapják, az 36 ezer ember havonta. Ha azt beszorozzák 12-vel, amennyi hónap van egy évben, akkor a 400 ezer áldozatnál vagyunk, ez a háború négy éve tart. És ki tudja, meddig tart még? És az Európai Unió közben arra büszke, hogy ad annyi pénzt az ukránoknak, hogy még legalább két évig harcoljanak. Megfinanszíroz nyolcszázezer újabb halottat és hadirokkantat.”

Közlése szerint a frontról érkező jelentésekből az látszik, hogy a két oldalon minden héten meghal vagy rokkanttá válik nagyjából 9 ezer ember, ami éves szinten több mint 400 ezer főt jelent. Majd azt mondta: az amerikaiak békét akarnak, de az európai vezetők a háború folytatását akarják. Ezt követően kanyarodott vissza oda, hogy Ukrajna mindent bevet azért, hogy megkapja az Európai Unió pénzét és az uniós tagságot, amit Magyarország nem támogat. „Már most így viselkednek, mi lenne, hogyha bent lennének” – kérdezte, hozzáfűzve azt is: ha Ukrajna az Európai Unió tagja lenne, akkor közvetlenül bevonódna a háborúba a többi ország is.