POLITIK
Nem látnak túl Budapest határain.
A magyar politika továbbra is két világképre oszlik: a nemzeti konzervatív oldal és a balliberális oldal felfogása élesen eltér egymástól abban, hogyan tekintenek az ország egészére – mutatott rá Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója. Mint fogalmazott: míg a balliberális oldal a rendszerváltoztatás óta jellemzően Budapest-központú gondolkodást képvisel, addig a nemzeti oldal számára a főváros mellett a vidék is ugyanolyan fontos része Magyarországnak.
Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos
Boros Bánk Levente szerint ezt nemcsak szavakban, hanem tettekben is igazolja a kormánypártok politikája. A vidékfejlesztési programok, valamint a háborúellenes gyűlések és a digitális polgári körök vidéki helyszínei mind azt üzenik: Magyarország nem kizárólag Budapestből áll.
Az, hogy a rendezvények sorra megjelennek a vármegyeszékhelyeken és a térségi központokban, világos bizonyítéka annak, hogy a kormánypártok jelen vannak a vidéki Magyarország mindennapjaiban
– hangsúlyozta. Az elemző szerint a digitális polgári köröknek nemcsak politikai, hanem komoly lélektani jelentőségük is van. Ezek a közösségek megerősítik a vidéki Magyarországot és újraélesztik azt a közösségépítő gondolatot, amelyet a miniszterelnök már a kétezres évek elején megfogalmazott a polgári körök kapcsán.
Ez nem valami ellen, hanem valamiért szerveződő közösség: Magyarország működtetéséért, az ellenálló képesség növeléséért és a társadalmi szolidaritás megőrzéséért
– fogalmazott. Boros Bánk Levente kiemelte: bár az online térben történő szervezés fontos és sokat fejlődött az elmúlt években, a személyes találkozások különösen a konzervatív közösségek számára pótolhatatlanok. A vidéki digitális polgári körök rendezvényei nemcsak az adott város lakóit szólítják meg, hanem az egész vármegyéből, sőt a tágabb térségből is vonzzák az azonosan gondolkodó embereket.
Ezzel szemben az elemző szerint Magyar Péter hónapok óta elsősorban az online térben próbálja „meghódítani a napot” különféle bejelentésekkel, miközben a személyes jelenlét egyre inkább háttérbe szorul.
Ez olyan, mintha valaki egy barlangban kiabálna: nagy a visszhang, de nincs valódi közösségi élmény
– jegyezte meg. Hozzátette: Magyar Péter láthatóan a miniszterelnök politikai módszereit próbálja másolni, de mind a vidéki jelenlét, mind a mozgósítás terén kudarcot vallott.
A Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója emlékeztetett: a háborúellenes gyűlésekkel párhuzamosan szervezett Magyar Péter-féle rendezvények nemcsak létszámban maradtak alul, hanem hangulatukban és üzenetükben is.
Míg a kormánypárti eseményeket pozitív, Magyarországért szerveződő közösségi élmény jellemzi, addig ezek a rendezvények sokszor agresszív, negatív hangvételűek voltak, és egyre kevesebb embert vonzottak
– mondta. Boros Bánk Levente szerint nem véletlen, hogy Magyar Péter végül visszavonult Budapestre, hiszen a vidéki országjárás nem hozta meg a várt politikai áttörést. Hasonló stratégiát korábban más ellenzéki pártok is alkalmaztak, amikor néhány kamerának vagy sajtómunkásnak szóló megszólalásokat próbáltak a személyes politikai jelenlét helyettesítésére használni – kevés sikerrel.
Az elemző úgy véli, a kampányok során a rendezvények hangulata kulcsfontosságú lehet.
Az emberek a biztonságot és a kiszámíthatóságot keresik. A kormánypártokról tudják, mire számíthatnak a háború, a migráció vagy a magyar érdekek képviselete kapcsán. Ez a tapasztalaton alapuló magabiztosság visszaköszön a rendezvények légkörében is
– hangsúlyozta. Ezzel szemben szerinte a Tisza Párt és Magyar Péter politikája elsősorban negatív üzenetekre épül, ami nem ad választ arra, milyen jövőt kínálnának az országnak.
A Tiszások egy része nem hisz abban, hogy Magyar Péter a Kánaánt fogja elhozni – mondta a Szabad Magyarokban, az Alapjogokért Központ és a Hír FM podcastjában Talabér Krisztián, a Magyar Társadalomkutató kutatási igazgatója. – És ezt nem tudom függetleníteni attól, hogy az elmúlt hónapokban nagyon komoly adóemelési tervek szivárogtak ki a Tisza háza tájáról, amit nem tudtak érthető és hihető módon cáfolni. És erre jön Csercsa Balázs, aki meg is erősíti azt, hogy ez a 600 oldalas konvergenciaprogram igaz – idézte a Tisza Párt egyházügyi munkacsoportja volt vezetőjének nyilatkozatait Talabér Krisztián.
Van válasz arra, hogy a balos közvélemény-kutatók miért mérik még mindig felül a Tiszát – mondta Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Ha kiderülne, hogy még sincs mögötte az a kraft, akkor lehet, hogy elszivárognának a párt mögül a szavazók, és visszamennének DK-hoz, vagy más pártokhoz, és megint elkezdenének elvi alapon politizálni. – Ez a baloldali szavazótábor arra van kondicionálva, hogy mindig a legerősebbre szavazzon, mindenféle ideológiai elköteleződés nélkül – fejtette ki a vezető elemző.
Nyár vége óta egy egyértelmű trend látszik: a Tisza Párt üvegplafonba ütközött, nem tud növekedni – ismertette Talabér Krisztián. Ennek oka, hogy nem organikusan szerveződő tábor áll mögötte, hanem egy allokációja a korábbi baloldali táboroknak. – A kormánypártoknál viszont egy lassú, de nagyon tartós emelkedés indult meg a nyár végével, míg mi az ősz elején 47 százalékon láttuk a kormánypártokat, most ez 51 százalék, szemben a Tisza 41 százalékával – mondta a kutatási igazgató.
– Az Alapjogokért Központnak kijött egy friss elemzése, ahol arra is kitértünk, hogy látszik már, hogy valamiféle választási csalás narratívát építenek, felkészítve a vereségükre a híveiket – mondta el Dornfeld László. – A végcél egy belgrádi szcenárió lenne, egy állandósult belpolitikai válság, ahol kormányozni is sokkal nehezebb a jobboldalnak. Ha már nem sikerült kiütni a nyeregből, akkor legalább tegyük minél nehezebbé a kormányzást, hogy minél kevesebb idejük jusson a brüsszeli háború- és migrációpárti rendelkezések fúrására, foglalkozzanak inkább itthon a tűzoltással – érvelt a vezető elemző.
A Szabad Magyarok fenti adását ITT nézhetik, hallgathatják meg.
Kezdetben még rosszabbra is fordulhatnak a dolgok, ha a Tisza nyer – nem más beszélt erről a napokban, mint Felcsuti Péter, akinek neve felmerült a pártnak készült hatszáz oldalas megszorítócsomag kapcsán. A bankár kifejtette: mindenképpen támogatni kell a Tiszát, még akkor is, ha Magyar Péter személyisége nem rokonszenves, programjának több eleme pedig nem tetszik.
Immár minden eszközzel és módon agitálnak Magyar Péter mellett a balliberális nyilvánosságban – jó példa erre az az interjú, amelyet a minap adott a Klikk TV-nek Felcsuti Péter. Az egykori bankár személye a mai politika viszonyok között sem mellékes, de kezdjük azzal, mi hangzott el a mostani interjúban.
Önmagában ellenszenves
A beszélgetés – mondhatni – a szokott mederben zajlott. A Bajnai Gordon régi szövetségesének nevezhető Felcsuti kritizálta az Orbán-kormányt, de ez előtt Magyar Péter mellett agitált. Pontosan így fogalmazott: „Azt gondolom, hogy az egyetlen racionális választás a Tisza Párt, illetve Magyar Péter támogatása.” A bankár nem sokkal később azt is kifejtette: még úgy is a Tiszát favorizálja, hogy sem a pártelnök, sem pedig a pártbeli elképzelések nem tetszenek neki. Előbb azt mondta, hogy „legfőképpen Magyar Péternek a személye, amelyik hát mindennek nevezhető, csak különösebben – már ami engem illet –, különösebben rokonszenvesnek nem.” Ezután tett egy kitérőt és azt fejtegette, racionális döntés volt, hogy Magyar nem működött együtt a baloldal régi pártjaival. Ám visszakanyarodott és ezzel folytatta: „tehát sok minden van, ami nekem nem tetszik a programjában, az ő megnyilvánulásai, Európához való viszony, Ukrajnához való viszony.” Majd a Tisza adóprogramját megemlítve így fogalmazott: „amit effektíve a Tisza Párt, illetve Magyar Péter mondott, az nekem épp elég ellenszenves önmagában is”.
A többkulcsos adó feltétlen híve
Az adónál érdemes nekünk is kitérőt tennünk. Egyrészt Felcsuti egy november végi interjúban lényegében megerősítette, hogy valódi volt az a tiszás adóemelési elképzelés, amelyről korábban a sajtó írt. A bankár akkor a nyár végén kiszivárgott információkra utalt, amely szerint egy belső tiszás dokumentum brutális adóemelést és háromkulcsos személyi jövedelemadót indítványozott. De Felcsuti Péter neve előkerült a Tiszának írt hatszáz oldalas megszorítócsomag kapcsán is: az Index korábbi információja szerint a dokumentumon szereplő aláírások egyike kísértetiesen hasonlít a bankár szignójára. Felcsuti akkor tagadta, hogy részt vett volna a csomag kidolgozásában, az ugyanakkor tény: a többkulcsos személyi jövedelemadó feltétlen híve. Olyannyira az, hogy szerinte Magyarország „buta”, ahol „az emberek nem túl okosak”, pusztán amiatt, mert nem támogatják a progresszív adózást.
Nem lesz jobb
De térjünk vissza Felcsuti mostani interjújára, akad ugyanis abban még egy elgondolkodtató részlet. Az egyébként munkásőr múltú közgazdász ugyanis kifejtette: „Ez nem jelenti azt, hogy az ember, hogy mondjam, naiv optimizmussal azt gondolná, hogyha véletlenül, mert erre garancia nincs, ha véletlenül a Tisza Párt nyerne, akkor rögtön minden jobbra fordulna. Sőt […] a dolgok átmenetileg akár rosszabbra is fordulhatnak. Ugye ezt a szociológia meg a közgazdaságtan J görbének nevezi, hogy valami történik, és akkor még egy darabig lefelé megy a trendvonal, és csak utána kezd el felfelé kapaszkodni.” Ezután arról beszélt, szerinte semmi garancia nincs arra, hogy ha a Tisza Párt nyerne, azonnal „eljönne a mennyország Magyarország számára”.
A kormányváltáshoz fűzött gazdasági remények hűtésének érdekes időpontot választottak. Az interjú ugyanis február 6-án jelent meg a Klikk TV internetes csatornáján, Magyar Péter pedig másnap ismertette úgynevezett kormányprogramját, amiről egyébként megírtuk: valójában kamuprogramról van szó.
Ripost hírek
