POLITIK
Erről beszélt Fico.
Szlovákia keresetet nyújt be az Európai Unió bíróságára az uniós RePowerEU-rendelettel szemben, amely 2027 novemberétől megtiltja az orosz gáz importját - jelentette be Robert Fico pozsonyi sajtótájékoztatóján kedden.
A szlovák miniszterelnök szerint a beadványban Pozsony a szubszidiaritás (ügyközeli döntéshozatal) és a proporcionalitás (arányosság) elvének a rendelet általi megsértésére fog rámutatni.
"Azt akarjuk, hogy kimondják: ez a rendelet szembemegy azokkal az alapelvekkel, amelyekre az Európai Unió épül" - jelentette ki Fico, akinek a szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte. A miniszterelnök hozzátette: hasonló beadvánnyal készül Magyarország is, mivel azonban nem lehetséges közös beadványt alkalmazni, a két ország különállóan teszi ezt meg, azonban egyeztetni fogják érveiket, és már most intenzív információcsere zajlik az ügyben.
Fico hangsúlyozta: az orosz gáz behozatalának tilalmát célzó uniós rendelet ideológiai döntés, és egyet jelent az EU energetikai öngyilkosságával. Az orosz gáz importtilalmának 2027 novemberétől kellene hatályba lépnie, de reményei szerint addigra befejeződhet az ukrajnai háború, és a döntés átértékelésre kerülhet.
Rámutatott: az orosz gáz behozatali tilalma által Szlovákia a gáztranzitlánc végére kerülhet, és egyáltalán nem biztos, hogy amennyiben hiány állna elő a piacokon, akkor a nagyobb államok figyelembe vennék azoknak a kisebb államoknak a szükségleteit, amelyek a "csővezeték végén vannak".
Magyarország és Szlovákia az orosz energiaimportot tiltó REPowerEU-rendelet megsemmisítését fogja kezdeményezni az Európai Bíróságon, s kérni fogja annak felfüggesztését az eljárás időtartamára – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a Facebookon.
A tárcavezető arról számolt be friss bejegyzésében, hogy Brüsszel a jövő héten szavazásig akarja vinni az orosz kőolajat és földgázt Európából kitiltó rendeletet, amely ellehetetlenítené Magyarország és Szlovákia biztonságos energiaellátását, valamint durva áremelkedésekhez vezet.
„Ráadásul ez egy óriási jogi csalás, hiszen ez valójában egy szankciós intézkedés, amit csak egyhangú szavazással lehetne elfogadni, ez teljesen szembemegy az Európai Unió alapszerződésével, ami kimondja, hogy az energiapolitika nemzeti hatáskör, és ez totálisan ellentétes Brüsszel saját hatásvizsgálatával is”
– hangsúlyozta.
„Ezért Szlovákia kormányával közösen – döntést követően azonnal – megsemmisítési indítvánnyal fordulunk az Európai Bírósághoz, s kérni fogjuk a rendelet hatályának felfüggesztését a bírósági eljárás időtartamára” – tette hozzá.
Orbán Viktor a közösségi oldalán reagált arra a hétfői brüsszeli döntésre, amelynek értelmében megtiltanák a tagországoknak az orosz gáz importját.
„Brüsszel a mai döntésével megtiltaná az orosz gáz importját 2027-től. Pont mint a Tisza” – írta Orbán Viktor, hozzátéve:
„A brüsszeli eljárás egy nyilvánvaló szankció, amelynek elfogadása csak egyhangúsággal történhetett volna meg. Magyarország ezért az Európai Bíróságon támadja meg a ma elfogadott rendeletet.”
„A rezsicsökkentést és a rezsistopot meg kell védenünk. Ebben nincs kompromisszum!” – közölte a miniszterelnök.
Kiürülnek a gáztározók, miközben Brüsszel betiltotta a gázimportot
Egy friss cikk szerint a német gáztározók még a 41 százalékos töltöttségi szintet sem érték el, miközben Németország épp az idei év leghidegebb napjaira készül.
Ezzel egy időben született meg a döntés Brüsszelben az orosz gázimport betiltásáról. Ennek értelmében az Európai Unió országai hétfőn végső jóváhagyást adtak a 2027 végéig szóló orosz gázimporttilalomra, így jogilag is kötelezővé vált az a vállalásuk, hogy megszakítják kapcsolataikat korábbi legnagyobb beszállítójukkal.
A megállapodás értelmében az EU 2026 végéig megszünteti az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importját, és 2027. szeptember 30-ig a vezetékes gázt is.
A törvény lehetővé teszi, hogy a határidő legkésőbb 2027. november 1-ig eltolódjon, ha egy ország nehezen tudja feltölteni gáztárolóit nem orosz forrásból a tél előtt – közölte előzőleg a Reuters. Magyar részről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már szintén jelezte, hogy Magyarország az Európai Unió Bíróságán támadja meg a rendeletet.
Oroszország 2022 előtt az EU gázszükségletének több mint 40 százalékát biztosította. Ez az arány 2025-re körülbelül 13 százalékra csökkent a legfrissebb EU-adatok szerint.
A német gáztározók még a 41 százalékos töltöttségi szintet sem érték el, miközben Németország az idei év leghidegebb napjaira készül – erről ír a Die Weltwoche. A portál szerint a gázhiány elsődleges oka az, hogy a beérkező cseppfolyósított földgázt (LNG) – aminek folyamatosan emelkedik a beszerzési ára – a lakosságnak közvetlenül és azonnal fel kell használnia, miközben alig raktároznak el földgázból stratégiai tartaléknak. Mindeközben az Európai Unió a háborúra hivatkozva az orosz földgázról való teljes leválást várja el.
A bajorországi gáztározók kritikus fontossággal bírnak a dél-németországi ellátás szempontjából, ennek ellenére még a 2025. május 5-én elfogadott, a „gáztároló létesítmények töltési szintjének módosításáról szóló rendeletben” előírt minimális kapacitást sem érik. A portál az Energy Storage Initiative adatai alapján azt írja,
a bajor tározók töltöttségi szintje helyenként 6 százalék alatt van, miközben ennek a szintnek február előtt már legalább 40 százalék felett kellene lennie a törvényi előírások szerint.
Az öt bajor tárolóhely közül négy már 30 százalék alatt van, és az átlagos feltöltési szint csak körülbelül 25 százalék – teszi hozzá a Weltwoche. Kiemelik, a wolfersbergi helyzet különösen kritikus, mivel kevesebb mint 6 százalékos a feltöltési szint. Inzenham-West mellett az érték nemrég még 19 százalék alatt állt, míg
Bajorország legnagyobb tárolója, a Breitbrunn mellett található csak körülbelül 20 százalékon áll.
Csak a Bierwang melletti tárolóegység tudta még számszerűen kielégíteni a követelményt, azonban maximális kitermelés mellett kevesebb mint két hét még az is alatt kiürülne. Tovább Németország teljes területén a helyzet kritikus a gázellátás szempontjából, az ország teljes tárolószintje nemrégiben a 38 százalék alá esett.
Azonnal felhasználja az érkező LNG-t a lakosság, Németországban gázhiány van, miközben Brüsszel elvárja az orosz gázról való teljes leválást
Miközben a német tározók töltöttsége a 41 százalékot sem éri el – várhatóan az ország évek óta leghidegebb telén –, addig a cseppfolyósított gáz beszerzési ára folyamatosan növekszik, erről ír az Apollo News a Gas Infrastruktur Europa adataira hivatkozva. Múlt hétfő óta ráadásul tovább növekedett a fogyasztás a hideg miatt, miközben megnövekedett fogyasztást a teljes német gázinfrastruktúra csak az igazán hideg napokon engedheti meg magának úgy, hogy a teljes kapacitás több mint 1,3 százaléka „kivonás” mellett sem kerüljön a a nulla pont közelébe a tél végére.
Mindeközben gázutánpótlás alig jut a töltőegységekhez, köszönhetően a vezetékes földgázbeszerzések visszaesésének, amelyet az LNG-terminálokon keresztül cseppfolyósított földgázzal való pótlásnak.
A hálózatba juttatott LNG-t ugyanis azonnal fel kell használni, nem lehet elraktározni.
Az idei tél legmagasabb bruttó tárolását két héttel ezelőtt, pénteken érték el, mindössze 105 gigawatt órával (GWh), múlt hétfőn viszont csak 2 GWh volt. Két héttel ezelőtt a fogyasztás napi 1 085 és 2 105 GWh között alakult, az idei fogyasztási csúcsot pedig január 7-én érték el, akkor 3 418 GWh volt a fogyasztás. A portál megjegyzi, a helyzet egyértelművé teszi, hogy mennyire kevés utánpótlás ellensúlyozza a gáztároló létesítmények kiürítését, amelyek töltőszintje már történelmileg alacsony szinten van. A portál kifejti,
a 2026. január 1-jén elért 57 százalékos tárolószint alapján akár februárban is hatalmas gázhiányra lehet számítani Németországban, ha a hőmérséklet a 2010-es télhez hasonlóan alakul.
Két héttel ezelőtt péntek óta a gázárak is jelentősen emelkedtek, míg korábban a piaci ár heteken keresztül 30 euró körül mozgott megawatt óránként, a két héttel ezelőtti pénteken ez az ár már 40 euróra emelkedett. Január 11-én Klaus Müller, a Szövetségi Hálózati Ügynökség képviselője még megnyugtatóan nyilatkozott: „A kereskedők és a szállítók szükség esetén további gázt tudnak beszerezni” – írta a zöldpárti politikus és Habeck bizalmasa. Elmondásuk szerint, akkor még nem volt előre látható a tendencia.
Az Európai Unió a háborúra hivatkozva az orosz földgázról való teljes leválást várja el abban a reményben, hogy ezzel csökkentheti Oroszország energiahordozókból származó bevételeit.
„Nagyon világosan kell fogalmaznunk: ez Oroszország háborúja. Az elkövetőnek kell megfizetnie a háború árát”
– jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, indokolva annak idején a 19. szankciós csomag bevezetését.
Ezzel szemben még legalább öt évig kénytelenek orosz gázt használni az uniós tagállamok, sőt, több nyugat-európai ország – mint például Spanyolország – továbbra is nagy mennyiségben vásárol orosz földgázt.
Ripost hírek
