Rétvári Bence: a vészfék helyett a gázra lépett Ursula von der Leyen

A vészfék helyett a gázra lépett a migrációs vonaton Ursula von der Leyen - írta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az Európai Bizottság elnökéről a Facebook-oldalán csütörtökön, hozzátéve, "Brüsszel ma nyíltan kimondta: kötelező a migránsok betelepítése".

Rétvári Bence kiemelte: a migrációs paktumot nem visszavonják, hanem kíméletlenül végrehajtják, 3 milliárd eurót vesznek el az európaiaktól, és adnak a migrációra.

Bejegyzésében úgy fogalmazott:

vagy betelepíted a migránsokat, vagy kőkemény pénzeket fizetsz. Ez a brüsszeli "választás".

"Erőből akarják érvényesíteni az akaratukat. Ők akarják megmondani, hogy kikkel kell együtt élnünk: migránsokkal. Kvóták szerint osztanák szét a migránsokat a tagállamok között. Aki ellenáll, az pénzbüntetést kap. Ez nem együttműködés, hanem erőből végrehajtott politikai akarat" - vélekedett.

"Mi ebből nem kérünk! Hozzánk nem fognak betelepíteni senkit! A magyar emberek egyáltalán nem akarnak migránsokkal élni! Magyarország eddig ellenállt, és a jövőben sem hagyjuk, hogy mások mondják meg, kiket kell beengednünk az országba!" - írta.

Hozzátette:

a Tisza Párt nem tud nemet mondani Brüsszelnek. Ők kimondták: nem lesznek bot a küllők között. Azaz ők mindenben együtt mennek a többi tagállammal. A migráció területén is. És így is voksoltak az Európai Parlamentben.

Megszavazták a többletforrásokat a migrációs paktum végrehajtására, megszavazták Magyarország elítélését a kerítés miatt. Egy bábkormány soha nem vitatkozna, nem harcolna, hanem csendben aláírna mindent. Ez a Tisza Párt - jegyezte meg az államtitkár.

Kiemelte: áprilisban arról is döntünk, hogy tovább lázadunk-e a brüsszeli migrációs tervekkel szemben.

"Magyarország nem lesz bevándorlóország, amíg ez a kormány van! A Fidesz-KDNP a biztos választás" - írta Rétvári Bence.

Európa valamennyi tagállama valamilyen módon védekezni kezdett az illegális migráció negatív hatásai ellen - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a TV2 Mokka című műsorában csütörtök reggel.

Bakondi György emlékeztetett: Németország visszaállította a határellenőrzést, megnövelte a határrendőrség létszámát, csökkentette a szociális juttatásokat, feltételekhez kötötte a családegyesítést, próbálkozik a kiutasítások eszközlésével és újrafogalmazta a biztonságos országok listáját, de a többi európai állam is intézkedéseket vezetett be, Olaszország például Albániában hozott létre egy menekülttábort.

Minden ország érzékeli, hogy a lakosság mindennapi biztonságérzete megingott a migránstömegek jelenléte és életvitele miatt, ez pedig megjelent a politika szintjén is - hangoztatta a főtanácsadó.

Bakondi György elmondta: a helyi, a tartományi vagy az országos választásokon egyre inkább előretörtek a patrióta pártok, amelyek ki fogják kényszeríteni a gyors és határozott lépéseket, döntéseket, erre reagálva pedig a kormányzó erők kénytelenek voltak intézkedéseket tenni.

Ugyanakkor rámutatott arra, hogy az Európai Unió központja nem érzékeli ezt a dolgot, nem tett semmilyen intézkedést, és továbbra is a migrációs paktumot tekinti a jó megoldásnak. Ez a probléma "szétterítését" jelenti - értékelt Bakondi György.

A főtanácsadó a németországi migránshelyzetről szólva azt mondta: az illegálisan érkezett migránsok csoportjai nem humanitárius kérdésként, sokkal inkább közbiztonsági kérdésként jelennek meg a német társadalom számára.

Nincsen legális jövedelmük, jogszerű tartózkodási engedélyük, gyakran bűnözői életmódot folytatnak, nincsenek társadalmi kapcsolataik, nem érdekli őket a jogszabály, a német nyelv elsajátítása, nem törekszenek az integrációra, ezért számarányuk növekedése fokozott veszélyt hordoz magában

- sorolta Bakondi György.

Hozzátette: ezt érzékelték az ottani hatóságok és most már a média is, így különösen indokoltnak tűnik, hogy ezekkel a csoportokkal szemben a közbiztonsági eszközrendszer lehetőségeit felhasználva lépjenek fel a hatóságok, ehhez azonban jogszabályváltozások és főleg politikai döntések kellenének.

Az Európai Unióban (EU) minden egyes válsághelyzetet - így a migrációs válságot, a koronavírus-járványt vagy a háborút - arra igyekeztek kihasználni, hogy a brüsszeli központ hatáskörét bővítsék - mondta szerda reggel a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán.

Bakondi György hozzátette: időnként a saját joganyagukat is kicsavarva, furcsa értelmezéseket alkalmazva próbálják ezt a centralizációt véghez vinni. Megjegyezte, meghirdetett céljuk létrehozni az európai egyesült államokat és Magyarországon vannak olyan ellenzéki pártok, amelyek ezt támogatják.

Mint mondta, ehhez évi egymillió illegális bevándorló beáramlása lenne szükséges, hogy "föllazítsák azokat a nemzeti kereteket, azokat a családi, szociális, vallási kereteket, amelyet az európai történelem épített ki".

Szerinte ez a hozzáállás vezetett oda, hogy számos európai ország nagyvárosaiban "ma már visszafordíthatatlan súlyos válság alakult ki". Ezeken a helyeken az illegálisan érkezettek egyfajta szervezettséget mutatnak és "egyre inkább úgy érzik, hogy a saját törvényeik szerint kell élni és a befogadó állam szabályai rájuk nem vonatkoznak".

Bakondi György kiemelte, a 2015-ben megtapasztalt olyan negatívumok, mint a szervezett bűnözés jelenléte vagy az okmány nélkül illegálisan érkező fiatal férfiak tömeges bevándorlása továbbra is jellemző Európában, irányonként eltérő aktivitással. Hozzátette, szinte minden uniós tagállamban tapasztalható változás a migráció megközelítésében.

Mint mondta, korábban humanitárius kérdésként tekintettek a problémára, de a tömeges beáramlás évről-évre súlyos közbiztonsági helyzetet idézett elő számos uniós országban. Feszültségek jelentkeztek a szociális ellátórendszerben, no-go zónák jöttek létre és úgy látszik a lakosságnak elege lett - mondta.

A főtanácsadó megjegyezte, ez a lakossági elégedetlenség cselekvésre késztette a tagállamokat, többen is szigorítottak a határellenőrzésen vagy visszaállították a schengeni határ ellenőrzését. Németország a határellenőrzés szigorításán túl növelte a határőrizeti erők létszámát és megszüntette a határon történő menekültkérelem benyújtási lehetőségét - ismertette.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Európa-szerte tapasztalható azon patriótapártok előretörése, amelyek a migrációs politika megváltoztatását hirdetik. Hozzátette, bár a tagállamok elkezdtek változtatni ezen a területen, a brüsszeli központ továbbra is a bevándorlók kvóták szerinti elosztását tartja a jó megoldásnak.

Úgy fogalmazott, hogy a migrációs paktum bevezetése egy olyan jelentős változást idézne elő Magyarországon, amely "súlyosan ellentétes a magyar emberek érdekeivel". Szerinte azok az eredmények, amelyeket a 2015-ös migrációs döntés után elért a magyar kormány olyan "megvédendő vívmányok, amelyek valamennyiünknek fontos érdekét jelentik".

Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában egyebek mellett arról beszélt, hogy amíg nemzeti kormány van Magyarországon, addig semmilyen változtatás nem lehetséges a migrációs politikában. Nyomatékosította, a kormány nem fog változtatni "azon a bevált, a magyar közbiztonságot szolgáló, a magyar lakosság nagy többsége által támogatott" politikán, amelyet 2015 óta folytat.

Az Európai Bizottság új migrációs és menekültügyi stratégiája a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint nem jelent stratégiaváltást, az inkább a júniusban hatályba lépő migrációs paktumot szolgáló intézkedéscsomag.

Bakondi György az M1 aktuális csatorna műsorában szombat délután elmondta, hogy bár az Európai Unió (EU) külső határain fokozni szeretnék a határellenőrzést, Magyarország ellen eljárás folyik, és napi bírságot szabnak ki rá, amiért őrzi a saját és az unió határait.

Hozzátette, a bizottság azért találja ki ezeket az "újnak nevezett elgondolásokat", mert reagálnia kellett arra, hogy szinte valamennyi tagállam szigorító intézkedéseket vezetett be nemzeti hatáskörben a migráció és a menekültügy terén.

Kiemelte, a szervezet a szolidaritás jelszavával szeretné kvóták szerint elosztani a bevándorlókat a tagállamok között, és azokból az országokból, ahová "túl sok migránst engedtek be", olyan államokba küldik őket, ahol nincsenek, vagy kisebb számban vannak. Szerinte a szolidaritás elnevezés mögött a háttérben ott van a kettős mérce és a politikai nyomásgyakorlás is, "Magyarország pedig különösen célpont a közeledő választások miatt".

Bakondi György hangsúlyozta, amíg Magyarországot büntetik miatta, addig európai uniós forrásokból épült kerítés többek között a görög-török, a bulgár-török, a lett-litván és Lengyelország határán, de műszaki akadályrendszer található a spanyol-marokkói határon és a francia-brit alagútbejáratnál is. Szakmailag teljesen világosnak nevezte, hogy egy tömeges beáramlás megállítása műszaki akadályrendszer nélkül nem képzelhető el.

A főtanácsadó kiemelte, korábban elítélték a magyar határon létrehozott akadályrendszert, és úgy gondolták, az nem vág egybe az EU migrációval kapcsolatban követett politikai céljaival. Szerinte a nemzetállami változások iránti lakossági igény vezetett el oda, hogy már az európai uniós vezetők is hangsúlyozzák a külső határok védelmének fontosságát.

Hozzátette, ezzel együtt az illegális migráció láthatóan tartósan velünk marad, és bár tapasztalható hullámzás az irányokban és az azokon belüli megoldásokban, ebben leggyakrabban az embercsempészek döntenek.

Bakondi György kétségtelen ténynek nevezte az, hogy egyre nagyobb számban érkeznek illegális bevándorlók, megjegyezve, "Afrika még csak épp elkezdett megindulni európai úticéllal".

A főtanácsadó hangsúlyozta, ha nem védekezünk, az olyan irreverzibilis folyamatot indít el Európában gazdasági, szociális, politikai, de mindenekelőtt biztonsági szempontból, amelynek a végét talán nem is látjuk.

Emlékeztetett arra, hogy 2015-ben a kormány a megkérdezett magyarok válasza alapján kialakította azt a migrációs politikát, "amely napjainkig a biztonság letéteményese".