POLITIK
A harcok során károkat szenvedett területek helyreállítására.
Az Egyesült Államokban befagyasztott orosz kintlévőségeket a harcok során károkat szenvedett területek helyreállítására lehetne felhasználni az orosz-ukrán békeegyezmény megkötése után - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács szerdai ülésén.
Az államfő közölte, hogy ennek lehetőségét az amerikai kormányzat képviselőivel is meg fogják vitatni. Megerősítette, hogy Steven Witkoff és Jared Kushner csütörtökön Moszkvába érkezik, hogy folytassa a párbeszédet Ukrajnáról.
A Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére létrehozandó Béketanácsról szólva Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország mindig is támogatta a nemzetközi stabilitás megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, és az orosz külügyminisztérium meg fogja vizsgálni a testülethez való csatlakozásra vonatkozó meghívást, konzultál majd szövetségeseivel, és Moszkva ezt követően válaszol majd. Megköszönte amerikai hivatali partnerének az invitálást.
Putyin szerint a Béketanács létrehozása elsősorban a közel-keleti rendezésre és a palesztin kérdés megoldásának keresésére irányul. Úgy vélekedett, a legfontosabb az, hogy a "gázai folyamat" kedvezően hatást gyakoroljon a közel-keleti konfliktus rendezésére.
Az orosz vezető, aki a tervek szerint csütörtökön fogadja Mahmúd Abbász palesztin elnököt, hangsúlyozta, hogy a palesztinok érdekeit figyelembe kell venni a Gázai övezet újjáépítésénél. Bejelentette, hogy Oroszország kész egymilliárd dollárt adni a Béketanácsnak az Egyesült Államokban befagyasztott pénzeszközökből.
Hangot adott álláspontjának, miszerint a Grönlanddal kapcsolatos amerikai szándékok nem érintik Oroszországot, az ügyet Washington és Koppenhága fogja megoldani.
"Egyébként Dánia mindig is gyarmatként tekintett Grönlandra, és meglehetősen szigorúan, ha nem kegyetlenül bánt vele. De ez már egy másik kérdés" - hangoztatta.
Emlékeztetett rá, hogy a Dán Királyságnak van tapasztalata területek eladásában az Egyesült Államoknak: 1917-ben a Virgin-szigeteken adott túl. Az Egyesült Államoknak a cári Oroszország által eladott Alaszka példájára hivatkozva úgy vélekedett, hogy Grönland ára mai értéken meghaladhatja a 200-250 millió dollárt.
Pénteken az Egyesült Arab Emírségekben, Abu-Dzabiban megtartják az első találkozóját a biztonsági kérdésekről egyeztető orosz-amerikai-ukrán háromoldalú munkacsoportnak - erősítette meg Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója Moszkvában sajtótájékoztatón péntekre virradóra.
"Megállapodtunk, hogy már ma, azaz pénteken, január 23-án Abu-Dzabiban létrejön a háromoldalú munkacsoport első ülése a biztonsági ügyekben" - közölte a diplomata azt követően, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben fogadta Steven Witkoff amerikai különmegbízottat és Jared Kushner üzletembert.
A tárgyalások fő témája az ukrajnai rendezés volt. Az eszmecserét, amely mintegy négy órán át tartott, Usakov tartalmasnak, konstruktívnak, rendkívül őszintének és bizalmasnak minősítette.
Mint mondta, a találkozó egyebek között arra irányult, hogy Moszkva és Washington "kettesben" határozza meg a további lépések paramétereit. A tanácsadó kiemelte: a felek "ismételten megállapították, hogy a területi kérdés Anchorage-ben elfogadott formulája nélkül nem lehet számítani hosszú távú (ukrajnai) rendezésre".
Az amerikai fél tájékoztatta a házigazdákat az Ukrajna ügyében Davosban folytatott tárgyalásokról, egyebek között Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójáról, valamint egyéb egyeztetésekről is, amelyeket az elmúlt két hónapban Mar-a-Lagóban és európai fővárosokban folytattak.
Usakov megismételte, hogy Moszkva őszintén érdekelt az ukrajnai válság politikai-diplomáciai úton történő rendezésében.
"De amíg ez nem történik meg, Oroszország továbbra is következetesen törekszik a különleges hadművelet céljainak elérésére a harctéren, ahol az orosz fegyveres erők rendelkeznek a stratégiai kezdeményezéssel" - mondta.
A tanácsadó közölte, hogy az Abu-Dzabiban megtartandó tanácskozáson az orosz tárgyalócsoportot Igor Kosztyukov tengernagy, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöksége hírszerző főcsoportfőnökségének parancsnoka vezeti majd. Méltatta a találkozó előkészítése érdekében tett amerikai erőfeszítéseket.
Usakov bejelentette, hogy pénteken a háromoldalú orosz-amerikai-ukrán találkozó mellett összeül a gazdasági kérdésekkel foglalkozó orosz-amerikai munkacsoport. A küldöttségeket Kirill Dmitrijev elnöki különmegbízott, illetve Witkoff vezeti. A felek egyebek között meg fogják vitatni, hogy miként lehet a korábbi amerikai kormányzat által befagyasztott orosz kintlévőségekből egymilliárd dollárt folyósítani a Trump kezdeményezésére létrejött Béketanácsnak.
Moszkvában megvitatták a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztése koncepcionális terveit is. Usakov közölte, hogy az amerikaiak "már kidolgoztak bizonyos terveket, amelyeket az ukrajnai konfliktus rendezése után lehetne megvalósítani".
Szó esett még több regionális kérdésről, egyebek között Grönlandról is.
A találkozón orosz részéről az elnök, Usakov és Dmitrijev vett részt. Amerikai részről első alkalommal csatlakozott ezen a szinten a megbeszélésekhez Josh Gruenbaum, a Fehér Ház vezető tanácsadója, aki korábban Miamiban volt már részvevője orosz-amerikai konzultációnak. Witkoff immár hetedik alkalommal találkozott személyesen Putyinnal.
Kijevben mintegy négyezer lakóépületben továbbra sincs fűtés, a főváros közel 60 százaléka pedig áram nélkül van - közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon, miután értekezletet tartott az energia- és hőellátás helyreállításáról.
"Kijev és környéke, valamint Harkiv, Szumi, Csernyihiv megyék és Dnyipro térsége azok a régiók, ahol jelenleg a legnehezebb a helyzet. A javítóbrigádok, a katasztrófavédelem, az energetikai vállalatok és a közműszolgáltatások dolgozói maximális kapacitással dolgoznak. A fővárosi hatóságok jelentései szerint a bevont erők elegendők, de időre van szükség a helyreállításhoz. Nem értek egyet ezzel az értékeléssel. További intézkedésekre és további erőforrások bevonására van szükség" - írta bejegyzésében az elnök.
Zelenszkij közölte, hogy a belügyminisztérium beszámolt a melegedőpontok telepítéséről és működtetéséről, valamint az emberek számára biztosított melegétel kiosztásáról.
Az elnök kiemelte, hogy az energetikai vállalatok és a közműszolgáltató cégek azon dolgozói, akik részt vesznek az orosz csapások következményeinek felszámolásában, 100 százalékos mentességet kapnak a mozgósítás alól.
Artem Nekraszov, az energetikai miniszter első helyettese sajtótájékoztatóján közölte, hogy az orosz erők szerdára virradó éjjel ismét csapást mértek Ukrajna energetikai infrastruktúrájára, aminek következtében négy megye - az odesszai, a dnyipropetrovszki, a harkivi és a zaporizzsjai régió - részben áram nélkül maradt. Kiemelte, hogy mind a négy megyében megkezdődtek a helyreállítási munkálatok.
Bekérették az ukrán külügyminisztériumba Juan Pedro Schaerert, a Nemzetközi Vöröskereszt ukrajnai misszióvezetőjét, mert egy nyilatkozatában a háborúért egyformán felelősnek nevezte Oroszországot és Ukrajnát.
"Ukrajna kizárólag a nemzetközi jog keretein belül jár el, és csak jogszerű katonai célpontokat támad, az ENSZ Alapokmányával összhangban gyakorolva az önvédelemhez való jogát"
- szögezte le a tárca. Rámutatott, hogy erkölcstelennek tart minden olyan kísérletet, amellyel az agresszió áldozatának és az agresszornak a cselekedeteit egyenlővé próbálják tenni. Hozzátették, hogy az ilyen megközelítések eltorzítják a valós képet a háborúról.
"Kijev a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságától világosabb állásfoglalást és korrekt nyilvános kommunikációt vár el az Ukrajnában tapasztalható humanitárius szenvedések okairól. Az ukrán fél felszólította a bizottságot: fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy akadálytalan hozzáférést kapjon az ukrán hadifoglyokhoz és civilekhez, akiket Oroszország jogellenesen tart fogva" - áll a minisztérium közleményében.
Kirilo Budanov, az ukrán elnöki iroda vezetője a davosi Világgazdasági Fórumon tartott felszólalásában "visszafogott optimizmussal" jellemezte az Oroszország Ukrajna elleni háborújának lezárásához vezető utak keresésére irányuló jelenlegi erőfeszítéseket.
"A legérdekesebb kérdés az: hol tartunk most? Szeretném remélni, hogy mégiscsak egy alapvető megoldás felé haladunk, hogy lezárjuk a második világháború befejezése óta Európa területén a legvéresebb és legszörnyűbb háborút"
- hangsúlyozta Budanov. Egyúttal megjegyezte: nem lehet azt állítani, hogy "holnapra garantáltan beköszönt a béke".
"Ha valaki mást mond, az egyértelműen nem igaz, de nagyon sok erőfeszítés történik elsősorban a mi és az Egyesült Államok részéről. Tetszik ez valakinek vagy sem, de ez a folyamat létezik. Valóban létezik, és mi ténylegesen haladunk előre. Hogy a közeljövőben sikerrel járunk-e vagy sem, az nagymértékben Oroszországtól is függ. A visszafogott optimizmus az a kifejezés, amelyet én használnék a helyzet pontos leírására" - fejtette ki Budanov.
Ripost hírek
