Oroszország kész 1 milliárd dollárt átutalni a Béketanácsnak

Oroszország azonnal kész 1 milliárd amerikai dollárt átutalni a Békatanács számára a korábban befagyasztott orosz állami vagyonból – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának ülésén.

Vlagyimir Putyin elmondta: „Már most, még azelőtt is, hogy véglegesen rendeznénk részvételünket a Béketanács munkájában és összetételében, Oroszország különleges kapcsolataira tekintettel a palesztin néppel úgy gondolom, hogy akár azonnal is átutalhatnánk 1 milliárd dollárt a Béketanácsnak a korábbi amerikai kormányzat által befagyasztott orosz eszközökből”– közölte az EADaily.

Az orosz elnök hozzátette: a fennmaradó összegeket – szintén az Egyesült Államokban befagyasztott orosz vagyonból – az ukrajnai konfliktus lezárása és egy békeszerződés megkötése után az érintett területek újjáépítésére lehetne fordítani.

Vlagyimir Putyin szerint ezekről a kérdésekről Mahmúd Abbász palesztin elnökkel is tárgyalni fog, valamint Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai képviselőkkel, akik Moszkvába érkeznek az ukrajnai rendezésről szóló egyeztetések folytatására.

Az orosz elnök megerősítette:

Donald Trump amerikai elnök személyesen hívta meg Oroszországot az általa kezdeményezett új nemzetközi testületbe, a Béketanácsba.

„Ami a Béketanácsban való részvételünket illeti, az orosz külügyminisztériumot arra utasítottuk, hogy tanulmányozza az általunk megkapott dokumentumokat, konzultáljon stratégiai partnereinkkel, és csak ezt követően adunk hivatalos választ a meghívásra” – hangsúlyozta Vlagyimir Putyin.

Az Európai Parlament szerdán zöld utat adott annak a tanácsi döntésnek, amely a megerősített együttműködés eljárásának alkalmazásával teszi lehetővé egy 90 milliárd eurós uniós támogatási hitel nyújtását Ukrajna számára.

A hitelről az Európai Tanács 2025. december 18-i brüsszeli ülésén született politikai megállapodás, a részleteket pedig az Európai Bizottság 2026. január 14-én terjesztette elő. Mivel Csehország, Magyarország és Szlovákia nem csatlakozott a kezdeményezéshez, az uniós szerződésekben rögzített megerősített együttműködés eljárását alkalmazták, amely lehetővé teszi, hogy az együttműködni kívánó tagállamok egy adott területen közösen lépjenek előre. Az eljárás alkalmazásához az Európai Parlament hozzájárulása szükséges.

A parlamenti jóváhagyást 499 igen, 135 nem szavazattal és 24 tartózkodás mellett adták meg. A képviselők egy nappal korábban úgy döntöttek, hogy gyorsított eljárásban tárgyalják a hitelt és a kapcsolódó javaslatokat.

A következő lépésben a jogszabálycsomagról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az általános jogalkotási eljárás keretében kell megállapodnia.

Szégyenletes döntés előtt áll az Európai Parlament, amely tovább mélyíti az európai nemzedékek eladósítását és az ukrajnai háború finanszírozását – jelentette ki Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációvezetője sajtótájékoztatón.

Deutsch Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Parlament szerdán szavaz arról a jogszabálytervezetről, amely végrehajtja az Európai Tanács döntését: az eddigi, már eurószázmilliárdokban mérhető közös hitelfelvételeken felül további 90 milliárd eurónyi hadikölcsönt nyújtanának Ukrajnának.

A politikus szerint a döntés azt jelenti, hogy felelőtlen módon folytatódik a jövő európai nemzedékeinek eladósítása, hiszen a már az ezermilliárd eurós nagyságrendet is meghaladó közös hitelfelvételt újabb 90 milliárd eurós uniós kölcsönnel fejeli meg a „brüsszeli bürokrácia”. Hangsúlyozta: ez a lépés nem más, mint annak beismerése, hogy az Európai Unió háborúpárti többsége továbbra is az ukrajnai öldöklés finanszírozását kívánja folytatni.

Deutsch Tamás úgy fogalmazott:

a 90 milliárd eurót fegyverre, lőszerre és az ukrán hadigépezet működtetésére fordítanák, ami kizárólag azt szolgálja, hogy az ukrajnai háború tovább húzódjon. Véleménye szerint az uniós háborúpárti többség „homokba dugja a fejét”, és nem hajlandó tudomásul venni azt a nyilvánvaló tényt, hogy az Európai Unió Ukrajna-stratégiája megbukott.

A képviselő felidézte: ez a stratégia arra épült, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciók meggyengítik Moszkvát, és ellehetetlenítik a háború folytatását. Ezzel szemben – mondta – a szankciók súlyosabb károkat okoztak az európai nemzetgazdaságoknak, mint Oroszországnak, az energiaárak az egekbe szöktek, és ennek árát az európai családok és vállalkozások fizették meg. Hozzátette: a magyar háztartások mindezt a rezsicsökkentésnek köszönhetően alig vagy egyáltalán nem érzékelték.

Deutsch Tamás szerint a másik alaptétele az volt az uniós Ukrajna-stratégiának, hogy korlátlan pénzügyi és katonai támogatással az ukrán hadsereg képes lesz legyőzni az orosz agresszort. Ezzel szemben – hangsúlyozta – minden mértékadó értékelés szerint az orosz hadigépezet lépésről lépésre halad előre, miközben az ukrán haderő egyre nehezebb katonai helyzetbe kerül, rendkívüli véráldozatok árán.

A fideszes politikus komoly eredménynek nevezte, hogy a békepárti politikát folytató magyar miniszterelnök két másik kormányfővel együtt el tudta érni: Magyarország Csehországgal és Szlovákiával közösen kimaradjon a 90 milliárd eurós hadikölcsönből. Mint mondta, ezzel a magyar kormány érvényre juttatta a magyar emberek elsöprő többségének békeakaratát.

Deutsch Tamás bírálta, hogy az európai döntéshozatal idáig jutott, továbbá azt az uniós háborúpárti többséget is, amelynek – állítása szerint – lelkes és hangos résztvevői a magyarországi ellenzéki pártok, köztük a Tisza párt és a Demokratikus Koalíció. Kijelentette: az elmúlt években minden, az ukrajnai háború finanszírozását vagy eszkalációját szolgáló európai parlamenti döntést megszavaztak e pártok képviselői.

Ezzel szemben a Fidesz–KDNP delegáció következetesen elutasít minden olyan uniós döntést, amely a háború folytatását vagy az öldöklés finanszírozását szolgálja.

Deutsch Tamás szerint a tervezett döntés azért is szégyenteljes, mert szembemegy az európai polgárok akaratával. Állítása szerint az Európai Unió lakosainak 75-80 százaléka elutasítja a háború finanszírozását, és békepárti álláspontot képvisel. Mint mondta, ezt az álláspontot az Európai Parlamentben a békepárti politikusok, az Európai Tanácsban pedig a magyar miniszterelnök képviseli.

„Ukrajna, a kijevi magyar nagykövet bekéretésével, tovább feszíti a húrt Magyarországgal szemben, de bármit is csinálnak, amíg hazánkban szuverén, nemzeti kormány van, addig a magyar emberek pénzét nem fogják elküldeni a szomszéd országba” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be a kormányülés előtt, hogy miután világossá tették, hogy nem hajlandók semmiképp sem hozzájárulni a magyar emberek pénzének Ukrajnába küldéséhez, s ezáltal a fiatalok jövőjének feléléséhez, Kijevben bekérették a magyar nagykövetet.

„Az ukránok most tovább feszítik a húrt Magyarországgal szemben, berendelték a nagykövetünket Kijevben, hogy tiltakozzanak a 800 milliárd dollár Ukrajnába küldése ellen szervezett nemzeti petícióval szemben”

– tájékoztatott.

„Ezt nagyon durva beavatkozásnak tartjuk Magyarország belügyeibe. Mi, itt, Magyarországon vagyunk jogosultak arra, hogy eldöntsük, hogy a magyar emberek pénzét mire költsék. Mi nem járulunk hozzá ahhoz, hogy a magyar emberek pénzét elküldjék Ukrajnába. A magyar emberek pénzének a helye Magyarországon van, abból Magyarországot kell fejleszteni, a magyar családokat kell erősíteni” – folytatta.

„Mi nem fogunk hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar emberek pénzéből akár egyetlen forintot is elküldjenek Ukrajnába, ezért nem járulunk hozzá ahhoz, hogy 800 milliárd dollárnyi összeget költsön az Európai Unió Ukrajna finanszírozására a következő tíz esztendőben”

– tette hozzá.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy végig fogják vinni a nemzeti petíciót, függetlenül attól, hogy az ukránok hogyan tiltakoznak és még hányszor rendelik be a magyar nagykövetet.

„Az ukránok azt is közölték, hogy korlátozni fogják a magyar kormányzati tisztségviselők utazását és látogatásait Kárpátalján. Ez egy újabb, európai értékekkel és szabályokkal ellentétes húzása az ukránoknak, újabb magyarellenes húzás, hiszen nyilvánvalóan a magyar kormány és a kárpátaljai magyar nemzeti közösség közötti kapcsolattartást akarják korlátozni, ami teljesen ellentétes mindenfajta európai szabállyal és európai értékkel”

– hangsúlyozta.

„Ehhez képest Brüsszel Ukrajnát be akarja nyomni az Európai Unióba. Egy olyan országot, amely a nemzeti kisebbségekkel szemben durván fellép, és amely korlátozni akarja a nemzeti kisebbségekkel való kapcsolattartást” – jegyezte meg.

„Ukrajna tehát tovább feszíti a húrt, de bármit is csinálnak, amíg Budapesten szuverén, nemzeti kormány van, addig a magyar emberek pénzét nem fogjuk elküldeni Ukrajna finanszírozására” – összegzett.