Orbán Balázs: Amíg nemzeti kormány van Magyarországon, Kijevben nem lesz új aranybudi a magyarok pénzén

„Amíg nemzeti kormány van Magyarországon, Kijevben nem lesz új aranybudi a magyarok pénzén” – írta a miniszterelnök politikai igazgatója a Facebook-oldalán hétfőn.

Orbán Balázs a bejegyzéséhez fűzött hozzászólásában kifejtette:

„Ha nem állítjuk meg, Brüsszel egy olyan tervet készít elő Ukrajna finanszírozására, amelynek a brutális összegét végső soron a magyar családokkal fizettetnék meg”.

„Egy uniós dokumentum alapján, mely az Ukrán Jóléti Keretről szól, Ukrajna újjáépítésére 800 milliárd dollárt terveznek elkölteni. Ez a terv nem tartalmazza a katonai kiadásokat”, amelyek az eddigi nyilatkozatok szerint további mintegy 700 milliárd dolláros tételt jelentenének. „A következő évekre így összesen tehát 1500 milliárd dolláros csomagról van szó. Az uniós hozzájárulási szabályok szerint ebből Magyarországra 5652,9 milliárd forint jutna, ami egy átlagos magyar háztartásra vetítve 1,4 millió forintos terhet jelentene. Brüsszel egy ekkora összegű számlát nyújtana be a magyar családoknak” – írta a politikus.

Hozzátette: „Tudjuk, hogy a baloldal nem tud nemet mondani Brüsszelnek”. „Ha rajtuk múlna, adóemeléseken és megszorításokon keresztül beszednék ezeket a pénzeket a magyar háztartásoktól. Egyedül a nemzeti kormány tudja megakadályozni, hogy a magyarok fizessék meg az ukrán jólét és az európai háborús tervek árát! A Fidesz a biztos választás” – írta Orbán Balázs.

Zelenszkij csak akkor fogadná el a békemegállapodást, ha abban rögzítenék Ukrajna uniós csatlakozását is

Volodimir Zelenszkij egy sajtótájékoztatón kijelentette: azt követeli, hogy Ukrajnának az Európai Unióhoz való csatlakozási időpontja is szerepeljen a háborút lezáró békemegállapodásban.

Az ukrán elnök hangsúlyozta: technikailag Ukrajna 2026 első felében készen fognak állni az összes tárgyalási klaszter megnyitására, 2027-re pedig teljes mértékben felkészülnek az uniós tagságra.

Az ukrán elnök szerint a háborút lezáró megállapodás csak akkor valósulhat meg, ha abban konkrét határidő szerepel Ukrajna uniós csatlakozásáról, amelyet Kijev 2027-re tűzne ki.

Vilniusban, a litván és a lengyel elnökkel közös sajtótájékoztatón Volodimir Zelenszkij kijelentette: azt követeli, hogy Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásának időpontja szerepeljen a háborút lezáró békemegállapodásban.

Az ukrán elnök hangsúlyozta: technikailag Ukrajna 2026 első felében készen áll majd az összes tárgyalási klaszter megnyitására, 2027-re pedig teljes mértékben felkészül az uniós tagságra.

Úgy gondolja azért van szükség konkrét dátumra a megállapodásban, hogy minden fél tartsa magát az egyezséghez.

„Mi 2027-et akarunk, amikor Ukrajna készen áll” – fogalmazott Zelenszkij az EurAsia Daily szerint.

A szerb elnök szerint Ukrajna felvételét erőszakkal és a szabályok áthágásával készítik elő

 Aleksandar Vucic a szerb kormány ülésén arról beszélt, hogy az Európai Unió tervei szerint Ukrajna 2027. január 1-jétől az EU tagja lehet. Szerint a csatlakozás nem a jelenlegi eljárások szerint fog megtörténni, hanem a szabályok megváltoztatásával és félretételével.

Vucic úgy fogalmazott: az idei évben súlyos törések várhatók az Európai Unión belül és a világpolitikában is, amelyek összefüggnek Ukrajna gyors felvételének tervével.

Hangsúlyozta: sem Lengyelország, sem Csehország, sem Magyarország, sem Szlovákia nem fog egyetérteni ezzel az iránnyal.

Úgy véli a béketerv megvalósításához és a harcok lezárásához Ukrajnát mindenképpen uniós taggá kell tenni. Ennek érdekében „a procedúrákat meg fogják változtatni, erőszakkal, a szabályokkal és mindennel ellentétesen”.

Létfontosságú, hogy fennmaradjon az Ukrajnába irányuló katonai szállítások folyamatos áramlása, hogy Ukrajna folytatni tudja a harcot, és meg tudja védeni lakosságát, mert nincs más alternatíva – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár hétfőn az Európai Parlament szakbizottsági meghallgatásán Brüsszelben.

Rutte emlékeztetett: hamarosan a negyedik évfordulója lesz annak, hogy Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajna ellen, és az idei tél különösen kemény az ukránok számára, miközben az orosz támadások továbbra is a polgári infrastruktúrát és a nagyvárosokat veszik célba. „Az ukránok fűtés, világítás és víz nélkül élnek, szó szerint a fagyban” – fogalmazott Rutte.

A NATO-főtitkár szerint, miközben az Egyesült Államok vezetésével béketárgyalások zajlanak, Európa is aktívan részt vesz a biztonsági garanciák kidolgozásában.

A tettre készek koalíciója, amelyet Franciaország és az Egyesült Királyság vezet, azon dolgozik, hogy egy esetleges békemegállapodás után megfelelő biztonsági erők és garanciák védjék Ukrajnát – mondta.

Rutte hangsúlyozta: a NATO katonai támogatása a békefolyamat alatt is folytatódik, többek között a katonai koordinációs PEARL kezdeményezésen keresztül. Mint mondta, jelenleg több milliárd dollár értékű amerikai katonai felszerelés áramlik Ukrajnába a szövetségesek és partnerek finanszírozásával.

Közlése szerint Ukrajna 2026-ra a nemzetközi donoroktól összesen valamivel több mint 60 milliárd dollár értékű katonai támogatási igényt jelzett előre. Ennek teljesítésében kulcsszerepet játszik az amerikai fegyverszállítások fenntartása, valamint a kétoldalú támogatások és olyan kezdeményezések, mint a cseh lőszerprogram.

A főtitkár üdvözölte az Európai Unió szerepvállalását is, külön kiemelve a 90 milliárd eurós hitelcsomagot, amely szerinte jelentős mértékben hozzájárul Ukrajna biztonságához és jövőbeli jólétéhez.

Ugyanakkor arra kérte az EU-t, hogy a források felhasználásában biztosítson nagyobb rugalmasságot, és ne legyen túlzottan korlátozó.

Rutte végül hangsúlyozta: Európának és Kanadának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért, mert „az az idő, amikor az Egyesült Államok viselte a teher nagy részét, már véget ért”.

Magyar részről a KDNP képviselője szólalt fel a meghallgatáson

Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) európai parlamenti képviselője a szakbizottsági meghallgatáson azt mondta, hogy a Donald Trump amerikai elnök által kezdeményezett Béketanács elsőre szokatlannak vagy nehezen érthetőnek tűnhet, ugyanakkor alternatív, kezdeményező megközelítést jelenthet a háborúk befejezésére.

A politikus hangsúlyozta: a nemzetközi konfliktusok rendezése rendkívül kényes kérdés, és a jelenlegi helyzet különösen összetett a Közel-Keleten is. Felidézte, hogy a 2023. október 7-i események és az azt követő gázai fejlemények mindmáig nehezen átláthatók. Hölvényi emlékeztetett arra is, hogy Donald Trump korábbi amerikai elnök kezdeményezésére született meg az Ábrahám-megállapodások rendszere, amely Izrael és több arab ország kapcsolatának normalizálását célozta.

Véleménye szerint a Béketanács létrehozásának gondolata egy hasonló történelmi pillanatot jelezhet, amely új lehetőséget teremthet a békefolyamatok előmozdítására.

Hölvényi hangsúlyozta: kulcsfontosságú annak vizsgálata, hogy a NATO miként tudja támogatni a békefolyamatokat úgy, hogy közben elkerülhető legyen a további eszkaláció.

Zelenszkij csak akkor fogadná el a békemegállapodást, ha abban rögzítenék Ukrajna uniós csatlakozását is

Volodimir Zelenszkij egy sajtótájékoztatón kijelentette: azt követeli, hogy Ukrajnának az Európai Unióhoz való csatlakozási időpontja is szerepeljen a háborút lezáró békemegállapodásban.

Az ukrán elnök hangsúlyozta: technikailag Ukrajna 2026 első felében készen fognak állni az összes tárgyalási klaszter megnyitására, 2027-re pedig teljes mértékben felkészülnek az uniós tagságra.