POLITIK
A Századvég felmérése.
Az orosz olaj- és gáztilalomra vonatkozó brüsszeli rendelet nemcsak az EU jogszabályait és a tagállamok szuverenitását sérti, de ellentétes az európaiak elvárásával is. A Századvég friss kutatása alapján az uniós polgárok relatív többsége nem támogatja a teljes embargót – derül ki a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány csütörtök reggel publikált elemzéséből. Az intézet hozzátette: Magyarországon az elutasítók aránya 62 százalék.
A Századvég emlékeztet, Magyarország és Szlovákia ugyan ellene szavazott, az Európai Bizottság mégis elfogadtatta a tagállamokkal azt a rendelettervezetet, amely a következő időszakban teljesen kivezetné az orosz energiahordozókat az EU-ból. Az intézet szerint a döntés több aggályt is felvet úgy eljárásrendi, mind uniós hatásköri szempontból egyaránt. Egyrészt, noha a tiltás egy szankció,
Brüsszel azt kereskedelempolitikai intézkedésként terjesztette elő, mert míg előbbihez a tagállamok egyhangú támogatása lett volna szükséges, utóbbihoz elegendő volt a minősített többség is.
Ezzel azonban a Bizottság jogszerűtlenül járt el – szögezték le az elemzésben. Másrészt,
az energia- és beszerzési mix kialakítása tagállami hatáskör, amelyet a tilalom korlátoz, így az embargó súlyosan sérti az országok szuverenitását is.
Végül, a Bizottság a rendelettervezet kidolgozása előtt a versenyképesség helyreállítására kapott mandátumot a tagállamoktól. Egy beszállítói kör kizárása azonban mesterségesen szűkíti az energiapiaci kínálatot, ami felfelé hajtja az árakat, visszaveti az ellátásbiztonságot, így rontja a versenyképességet, azaz ellentétes az eredeti mandátummal.
Brüsszel energiatilalma azonban nemcsak a jogszabályokkal és a tagállamok szuverenitásával ütközik, de az európaiak elvárásaival is.
A Századvég Európa Projekt-kutatásának új eredményei rámutatnak, hogy az uniós polgárok relatív többsége (45 százaléka) nem ért egyet a teljes embargóval. A tagállamok kétharmadában legalább a relatív többség elutasítja az intézkedést és mindössze három olyan uniós ország van – Lengyelország, Litvánia és Észtország – amelyben az abszolút többség támogatja a brüsszeli intézkedést.
A Századvég Európa Projekt kutatásának eredményei szerint az európai polgárok relatív többsége nem ért egyet az orosz energia uniós tiltásával (Forrás: Századvég)
Az orosz energiatilalmat legnagyobb arányban Szlovéniában (68 százalék), Görögországban (65 százalék), valamint Cipruson, Bulgáriában és Magyarországon (62 százalék) utasították el a válaszadók. A lakossági percepciók részben az intézkedés súlyos következményeivel magyarázhatók. Magyarországon például a tilalom a jelenlegi három és félszeresére növelné a háztartások rezsiköltségeit és ezer forint feletti literenkénti benzinárakat eredményezne. A magyar és a szlovák kormány már jelezte, hogy bíróságon megtámadja a döntést.
Szlovákia legkésőbb 2027. november 1-jéig köteles leállítani az orosz gáz átvételét. Robert Fico miniszterelnök szerint az uniós döntés „energiaöngyilkosság”, ezért Pozsony pert indít az Európai Unió Bíróságán a frissen elfogadott szabályozás ellen.
Hétfőn az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament formálisan elfogadta azt az új jogszabályt, amely az orosz gáz- és olajimport fokozatos kivezetéséről szól. A lépés a REPowerEU terv része, amely az orosz energiahordozóktól való függetlenedést célozza.
Fico bejelentette: Szlovákia keresetet nyújt be az elfogadott rendelet ellen az Európai Unió luxembourgi székhelyű Bíróságán – írja a hlavnespravy.sk.
Elmondása szerint az ország azzal érvel majd, hogy a szabályozás sérti a szubszidiaritás és az arányosság elvét. Hozzátette: az igazságügyi minisztérium a kül- és európai ügyekért felelős tárcával együtt „nagyon szakszerű dokumentumot” készített elő, és azt fogják kérni, hogy a rendeletet nyilvánítsák az EU alapelveivel ellentétesnek.
A miniszterelnök közölte: Magyarország – amely Szlovákiával együtt a jogszabály ellen szavazott – szintén pert indít. Közös kereset benyújtására nincs lehetőség, de az érvelést összehangolják a magyar féllel.
Fico szerint 2027. november 1-jére véget ér az ukrajnai háború, „és mindenki észhez tér”. Úgy vélte, az orosz energiáról való ilyen módon történő leválás öngyilkosság, és nemcsak ő, hanem német közgazdászok, politikusok és más uniós politikusok is így látják. Állítása szerint a döntés értelmetlen, ideológiai alapon született, az Oroszországi Föderációval szembeni gyűlölet miatt.
A kormányfő bírálta azt is, hogy a rendeletet minősített többséggel fogadták el. Szerinte az Európai Bizottság megkerülte az egyhangúság elvét, amelyet szankciók esetén alkalmazni kellene.
Fico ezt az uniós szerződések alapelveinek megsértéseként értékelte.
Figyelmeztetett arra is, hogy Szlovákia a szabályozás miatt olyan helyzetbe kerülhet, amikor nem lesz elegendő az érintett energiahordozó. Megfogalmazása szerint „egy függőséget egy másikkal váltanak fel”, és Európa brutális mennyiségű cseppfolyósított gázt fog beszerezni az Egyesült Államokból.
A miniszterelnök szerint Szlovákiát már korábban is jelentős kár érte, amikor leállt az orosz gáz tranzitja az ország területén. Elmondása szerint ezt az ukrán elnök döntése okozta, és évente akár 500 millió eurós kiesést jelent a tranzitdíjak elmaradása miatt.
Romlik az európai gázellátás
Az európai gázellátás helyzete tovább romlik, miután az Egyesült Államokban az északi-sarki hideg jelentősen visszavetette az LNG-termelést. A rendkívüli fagyok miatt az amerikai gázkitermelés mintegy 11 százalékkal csökkent, miközben a belföldi fogyasztás meredeken nőtt, így az export – köztük az Európába irányuló szállítások – is visszaeshet.
Az amerikai LNG-üzemek gázfogyasztása közel 48 százalékkal csökkent, az árak pedig több mint duplájukra emelkedtek. Az európai piac különösen sérülékeny, mivel a gáztározók töltöttsége már 45 százalék alá esett, és fennáll a veszélye, hogy 25 százalék alá csökken.
Németországban a tározók töltöttsége 41 százalék alatt van, a beérkező LNG-t azonnal felhasználják, stratégiai készletek alig képződnek. Mindez az árak további emelkedését vetíti előre,
miközben az EU továbbra is az orosz földgáztól való teljes leválást sürgeti.
A helyzet alakulása döntően attól függ, meddig tartanak az extrém hidegek az Egyesült Államokban, és mikor tudnak az LNG-üzemek visszatérni a normál működéshez.
Orbán Viktor a közösségi oldalán reagált arra a hétfői brüsszeli döntésre, amelynek értelmében megtiltanák a tagországoknak az orosz gáz importját.
„Brüsszel a mai döntésével megtiltaná az orosz gáz importját 2027-től. Pont mint a Tisza” – írta Orbán Viktor, hozzátéve:
„A brüsszeli eljárás egy nyilvánvaló szankció, amelynek elfogadása csak egyhangúsággal történhetett volna meg. Magyarország ezért az Európai Bíróságon támadja meg a ma elfogadott rendeletet.”
„A rezsicsökkentést és a rezsistopot meg kell védenünk. Ebben nincs kompromisszum!” – közölte a miniszterelnök.
Kiürülnek a gáztározók, miközben Brüsszel betiltotta a gázimportot
Egy friss cikk szerint a német gáztározók még a 41 százalékos töltöttségi szintet sem érték el, miközben Németország épp az idei év leghidegebb napjaira készül.
Ezzel egy időben született meg a döntés Brüsszelben az orosz gázimport betiltásáról. Ennek értelmében az Európai Unió országai hétfőn végső jóváhagyást adtak a 2027 végéig szóló orosz gázimporttilalomra, így jogilag is kötelezővé vált az a vállalásuk, hogy megszakítják kapcsolataikat korábbi legnagyobb beszállítójukkal.
A megállapodás értelmében az EU 2026 végéig megszünteti az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importját, és 2027. szeptember 30-ig a vezetékes gázt is.
A törvény lehetővé teszi, hogy a határidő legkésőbb 2027. november 1-ig eltolódjon, ha egy ország nehezen tudja feltölteni gáztárolóit nem orosz forrásból a tél előtt – közölte előzőleg a Reuters. Magyar részről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már szintén jelezte, hogy Magyarország az Európai Unió Bíróságán támadja meg a rendeletet.
Oroszország 2022 előtt az EU gázszükségletének több mint 40 százalékát biztosította. Ez az arány 2025-re körülbelül 13 százalékra csökkent a legfrissebb EU-adatok szerint.
Ripost hírek
