Újabb települést foglaltak el az oroszok

Elfoglalta Varvarivka települést Zaporizzsja megyében az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán az ukrajnai háborúban – közölte vasárnap a moszkvai védelmi minisztérium.

A tárca kommentárja szerint az általa „nagy védelmi pontnak” nevezett Varvarivka ellenőrzés alá vonása a Hajcsur folyó keleti partja „megtisztításának” egyik szakaszát jelentette, és javított az orosz csapatcsoportosítás taktikai helyzetén, megteremtve a feltételeit a további műveleteknek a zaporizzsjai régióban. A tájékoztatás szerint

a településért vívott harcok során az ukrán fél jelentős élőerő mellett több mint 12 haditechnikai eszközt és több mint 70 Baba-Jaga típusú nehéz hexakoptert veszített.

A vasárnapi hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudtak törni, folytatták az Oszkil folyó bal partján és a Mirnohradban körülzárt ukrán erők megsemmisítését, és mintegy 1450 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. A tárca az eltalált és megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel üzemanyag-, lőszer- és anyagi-műszaki raktárakat, öt páncélozott harcjárművet, egy horvát Heron sorozatvetőt, egy önjáró és egy vontatott 155 milliméteres tarackot, négy irányított légibombát, továbbá 290 repülőgéptípusú drónt.

Az orosz statisztika szerint meghaladta a 49 ezret az ukrán fél által a háború kezdete óta elveszített katonai járművek száma.

A TASZSZ és a RIA Novosztyi hírügynökség orosz katonai forrásokra hivatkozva jelentette, hogy a Csenihiv megyei Zsukli közelében tömegesen bevetett Gerany-2 drónok megsemmisítették az ukrán katonai hírszerzés egy vezetési pontját, megölve a tiszti állomány több tagját.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.

A védelmi minisztérium szerint az éjszaka folyamán 235 pilóta nélküli repülő szerkezetet semmisítettek meg Oroszország légterében, ami a háború kezdete óta az egyik legintenzívebb támadást jelentette. Több nagyvárosban, köztük Moszkvában és Szentpéterváron a repterek átmenetileg felfüggesztették a gépek indítását és fogadását. Több, a Krímbe tartó és onnan induló személyvonat késik.

Herszon megyében 14 városban és 450 egyéb településen több mint 330 ezer fogyasztó áramellátása szakadt meg a villanyvezetékre mért csapás következtében, és károk keletkeztek Zaporizzsja megye hálózatában is. A volgográdi régióban lévő Urjupinszk olajtárolójában tűz ütött ki.

Rakétacsapást mért az ukrán hadsereg Belgorod városra, a műszaki infrastruktúrában súlyos károk keletkeztek, sérültek nincsenek – közölte Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója hétfőn a Telegram-csatornáján.

Gladkov szerint mentő- és operatív szolgálatok dolgoznak a következmények felszámolásán. A tisztségviselő szerint hét lakóház és egy magánház üvegezése is megrongálódott.

Az orosz védelmi minisztérium arról adott ki tájékoztatást, hogy az éjszaka folyamán, közép-európai idő szerint vasárnap 21 óra és hétfő hajnali öt óra között a légvédelem 130 repülőgép típusú ukrán drónt lőtt le Oroszország 11 régiója és a Kaszpi-tenger felett. A legtöbb pilóta nélküli repülőszerkezetet, 38-at az asztraháni régió, 25-25-öt pedig a brjanszki és a moszkvai régió légterében semlegesítették. Utóbbiak közül 15 tartott az orosz főváros felé.

Reggel öt és hat óra között további 16 drónt semmisítettek meg.

A moszkvai Seremetyjevo repülőtéren ideiglenesen korlátozták a forgalmat.

Zaporizzsja megyében ukrán dróncsapások az elmúlt nap folyamán két ember halálát okozták, és hetet megsebesítettek.

A nyugati biztonsági garanciákért cserébe Ukrajna hajlandó lemondani a NATO-csatlakozással kapcsolatos törekvéseiről. Erről Volodimir Zelenszkij beszélt vasárnap egy Berlinbe tervezett tárgyalás előtt, amelynek keretében amerikai küldöttekkel egyeztet.

Volodimir Zelenszkij arról is beszélt, hogy ezek a garanciák egyúttal kompromisszumot jelentenek Ukrajna részről a NATO-tagság helyett. „„Ukrajna kezdettől fogva a NATO-csatlakozást tekintette céljának, mert ez valódi biztonsági garanciát jelent. Egyes amerikai és európai partnereink azonban nem támogatták ezt az irányt” – tette hozzá az ukrán elnök a Reuters beszámolója szerint.

Mint mondta, az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti kétoldalú biztonsági garanciák, a Washington által nyújtott, a NATO 5. cikkéhez hasonló biztosítékok, valamint az európai partnerek és más országok – köztük Kanada és Japán – garanciái lehetőséget adnak egy újabb orosz invázió megakadályozására. Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy a berlini találkozón Ukrajna az európai országokkal és az Egyesült Államokkal közösen egy olyan húsz pontból álló tervet vizsgál majd meg, amelynek a végén egy tűzszüneti lehetőség is szerepel. Volodimir Zelenszkij ugyanakkor hozzátette:

Kijev jelenleg nem folytat közvetlen tárgyalásokat Oroszországgal.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban már többször is követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is mondjon le a NATO-hoz való csatlakozás tervéről, továbbá azt is, hogy Kijev vonja ki a csapatait a Donbász területének mintegy 10 százalékáról, amely még mindig ukrán ellenőrzés alatt áll. Moszkva egyúttal többször hangoztatta azt is, hogy Ukrajnának semleges országnak kell maradnia, és nem állomásozhatnak NATO-csapatok a területén.

A Reuters orosz források korábbi beszámolója alapján cikkében emklékeztetett, hogy Putyin „írásos” garanciát szeretne a vezető nyugati hatalmaktól a NATO keleti bővítésének kizárásáról, ami gyakorlatilag Ukrajna, Georgia, Moldova és más volt szovjet utódállam tagságának elutasítását jelentené.

Volodimir Zelenszkij korábban „méltóságteljes” békéről beszélt, valamint olyan garanciákról, amelyek biztosítják, hogy Oroszország ne támadja meg újra Ukrajnát. Minderre a Berlinben tervezett egyeztetések előtt került sor, amelyek célja Európa második világháború óta legsúlyosabb konfliktusának lezárása.

A rendezési tárgyalások sarokköve egy jogilag kötelező érvényű dokumentum, amelyben Ukrajna lemond a NATO-ba való belépésről – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára újságíróknak hétfőn Moszkvában.

„Természetesen ez az egyike a sarokkő-fontosságú kérdéseknek, és külön megvitatást igényel a többi kérdéshez képest. Épp ebben van a tárgyalási folyamat lényege, amelyet, megismétlem, nem akarunk hangosbeszélő-üzemmódban folytatni” – nyilatkozott a szóvivő.

A Berlinben az ukrajnai rendezésről jelenleg zajló tárgyalásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem tájékoztatja Oroszországot élőben ezek menetéről.

„Jelenleg a munka (…) az amerikai, európai és ukrán tárgyalófelek között folyik. Miután befejezték a munkát, várni fogjuk, hogy amerikai tárgyalópartnereinktől megkapjuk azt az álláspontot, amelyet ma megvitatnak” – mondta.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a nyugati kereszténység szerint ünnepelt karácsonyig megszülethetnek-e a békemegállapodás ideiglenes keretei, a szóvivő azt hangoztatta, hogy határidőket szabni az ukrajnai rendezésnek a leghálátlanabb dolog. Hangsúlyozta, hogy

Vlagyimir Putyin orosz elnök nyitott „a komoly békére, a komoly döntésekre”.

„Egyáltalán nem nyitott semmiféle olyan trükkre, amelynek célja az időhúzás és a mesterséges ideiglenes szünetek létrehozása” – fogalmazott.

Úgy vélekedett, hogy Donald Trump amerikai elnök és csapata őszintén törekszik a békére Ukrajnában. Hozzátette, hogy Moszkva nagyra értékeli ezeket az erőfeszítéseket.

Brüsszel, a saját szabályait is nevetségessé téve, további 80 ezer milliárd forintot akar elküldeni Ukrajnába, ami elfogadhatatlan eszkalációs kockázatot jelent és ekképpen teljesen ellentétes a magyar emberek érdekeivel – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanácsülést megelőzően arról számolt be, hogy ebből a 80 ezer milliárd forintból 46 ezer milliárd forint Ukrajna felfegyverzésére menne, s ez a háború meghosszabbításához vezetne.

„Nyilvánvalóan, ez teljesen ellentétes a magyar emberek és Magyarország érdekével. Ez az intézkedés a háború újabb meghosszabbításához vezetne, ami újabb több tíz- vagy százezer áldozatot követelne, további pusztításokat hozna”

– figyelmeztetett.

„Ráadásul az Európai Unió, a saját szabályait nevetségessé téve, egyébként az orosz vagyon lefoglalásából akarja előteremteni ezt a 80 ezer milliárd forintot, ezzel egy olyan eszkalációs kockázatot okoz, amelyhez foghatót az elmúlt két-három évben nem nagyon láttunk” – vélekedett.

„Ugyanis az orosz vagyon befagyasztása, illetve ezen orosz vagyon felhasználása egy olyan háborús provokáció, amihez fogható súlyosságú még az elmúlt két-három évben sem volt”

– tette hozzá.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy a háború meghosszabbodásának egyik legfőbb kockázata az eszkaláció, hogy a háború tovább terjed Európa irányába.

„Ez egy olyan veszély, amit nem hozhatnak egyszerűen Európa fejére, úgyhogy a mai napon itt az lesz a feladat, hogy világossá tegyük, hogy a háború eszkalációjának kockázata elfogadhatatlan, egész egyszerűen azért, mert ha lesz Európa–Oroszország háború, azt nem fogja Európa túlélni. Ezért meg kell akadályozni egy ilyen háború kirobbanását”

– szögezte le.

A lengyel kollégájával fennálló feszültséggel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Radoslaw Sikorski háborúpárti, ő pedig békepárti. „A lengyel kormány háborúpárti, a magyar kormány békepárti, ebből fakad minden konfliktus, és mindaddig, amíg ők háborúpártiak, mi meg békepártiak vagyunk, addig nem nagyon látok megegyezésre lehetőséget” – fogalmazott.

A miniszter érintette a REPowerEU-rendeletet is, és megerősítette, hogy amint azt hivatalosan is elfogadják, a magyar és a szlovák kormány megtámadja a döntést az Európai Bíróságon.

„Meggyőződésünk, hogy az Európai Unió ezzel az intézkedéssel megsértette a saját szabályait, tekintettel arra, hogy az alapszerződés egyértelműen kimondja, hogy a nemzeti energiamix kialakítása nemzeti hatáskör. Ezt a hatáskört a REPowerEU sértené. Ráadásul ez az intézkedés teljes mértékben ellentétes az Európai Bizottság saját hatásvizsgálatával is, továbbá veszélyeztetné Magyarország energiaellátásának biztonságát, amit nem tudunk elfogadni” – húzta alá.