"Mi a mindennapi hazaszeretet, mindennapi patriotizmus minisztériuma vagyunk!"

Erről beszélt Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a Magyar Nemzetnek adott évösszegző interjúban. A tárcavezető szerint abszurd, hogy egy Tisza-szigetként működő, tudományos teljesítmény nélküli szervezet szólítja fel lemondásra a HUN-REN vezetőségét. Hankó Balázs emellett beszélt a Budapesti Műszaki Egyetem átalakításáról, a Pannónia- és HU-rizont program történelmi jelentőségéről, az ifjúságpolitikában és a szakképzésben elért eredményekről, valamint a kormány család- és kultúrpolitikájának sikereiről.

– Ha egy mondatban kellene összegezni a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak a 2025-ös évet, mi lenne az?

– Minden egy dologról szól: mi a mindennapi hazaszeretet, mindennapi patriotizmus minisztériuma vagyunk, valljuk, hogy magyarnak lenni büszkeség, kiváltság és küldetés, ami határokon átível és körbefogja a Kárpát-medencét, sőt azon túl is nyúlik. Minden döntést patikamérlegen mérünk, mi a magyarok, mi a nemzetünk érdeke. Ezért állunk minden gazdasági erőnkkel a családjaink mellett, és fiataljaink karrierje érdekében célunk, hogy a világ élvonalában lévő egyetemeink, szakképzésünk legyen. Ezért vagyunk ott az életkezdésükben, otthonuk alapításánál, és számos más ponton, a jövőért folytatott versenyt pedig a tudományban, az innovációban elfoglalt helyünk révén kell, hogy megnyerjük, amihez a szilárd talapzatot a hagyományainkon és keresztény hitünkön alapuló kultúránk adja.

– Vegyük sorba az ön által irányított területeket! Kezdjük a tudományos élettel. Miről szól a HUN-REN magyar kutatási hálózattal kötött, 25 évre szóló keretmegállapodás és közfeladat-finanszírozási szerződés?

– A valós autonómiáról és a magyar nemzet érdekében végzett kutatásokról. Hiszen nem más történt, mint hogy a Magyar Kutatási Hálózat a nemzetközi modellek és a kutatóhálózat vezetőinek javaslata alapján megújult. 

A magyar kutatási hálózattal egy hatéves, teljesítményalapú, 523 milliárd forintos finanszírozási szerződést kötöttünk, továbbá egy 2050-ig szóló stratégiai keretmegállapodást. Ilyen kiszámíthatóságra és rugalmasságra soha nem volt példa a magyar kutatási életben.

– Kik vesznek rész az új irányító testületben? Milyen teljesítményi követelményeknek kell megfelelniük?

– Olyan kiválóságok, mint Gulyás Balázs, aki Szingapúrból tért haza a kutatási hálózat irányítására, vagy Roska Botond kutatóprofesszor, aki a látáskutatás egyik világhírű vezetője, illetve az orvostudományok területén vezető, magyar tulajdonú innovációs céget képviselő Molnár Béla. Minden második forint teljesítményhez kötődik. Arra a teljesítményre szerződtünk, hogy az első hatéves periódus végére jussunk el oda, hogy évente a kutatóhálózatban legalább háromszorozódjon meg a szabadalmak száma, jöjjön létre húsz innovációt hasznosító technológiai cég, és duplázódjon meg a HUN-REN innovációs bevétele. Ezenfelül vonjanak be 3500 középiskolás fiatalt a kutatásokba, emelkedjen 600-ra az egyetemekkel közös doktoranduszok száma, legyen négyezer legkiválóbb nemzetközi publikáció, amiből legalább 80 százalék egyetemi kooperációban jöjjön létre, illetve legyen 1500 olyan kutatási együttműködés, amely az Egyesült Államoktól kezdve a keleti-ázsiai és nyugat-balkáni államokig tart. 

Bár Magyarország lakosságszámát tekintve a világ 96. helyén áll, a tudományos tehetségek szempontjából tizedikek vagyunk, Nobel-díjasok esetében pedig lakosságarányosan tizenegyedikek.

– Mi változik most az innováció, a kutatás-fejlesztés ügyében az eddigiekhez képest a megállapodásnak köszönhetően?

– A HUN-REN éves finanszírozása 41 milliárd forintról 90 milliárd forintra nő. Idén 18 milliárd forintos bérfejlesztés történt, így az átlagos alapbérek meghaladják a bruttó 850 ezer forintot, vagyis nem igaz, hogy 350 ezer forint körül keresnek a kutatók.

Az ötvenes években volt ilyen, hogy a tudomány ügyét az ahhoz nem értők akarták uralni. Mi egyszer és mindenkorra fel akarjuk számolni a „merjünk kicsik lenni” politikáját az egyetemek, a tudomány világában is!

– Mit várnak a nemzetközi együttműködésektől?

– Az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány megtartotta első ülését Krausz Ferenc vezetésével, amelyen rajta kívül három Nobel-díjas tudós és a matematikai Nobel-díjnak megfelelő Abel-díjas Lovász László volt MTA-elnök vett részt. A következő hat évben Magyarországra érkezik 75 kiváló tudományos műhely, amelyek az egyetemeinkkel és a HUN-REN-nel fognak együttműködni, bekapcsolva 15 ezer középiskolás tehetséget és létrehozva évente 4-6 innovációt piacra vivő technológiai vállalkozást. 

Emellett 13 milliárd forintról 40 milliárdra emeltük a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program támogatását, a HU-rizont-programban pedig a magyar egyetemek 53 kutatást vezetnek a világ élvonalában lévő egyetemekkel közösen dolgozva 20 milliárd forintból. Pontosabban a magyar kutatók vezetnek olyan kutatási együttműködéseket az egészségügy, a mesterséges intelligencia, az agrárium, az energia és számos más valós és fontos területen, amelyben a Yale, a Harvard, a University College London, az Oxford, Cambridge vagy éppen a Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatói vesznek részt. A felsoroltak mind ott vannak a világ abszolút élvonalában.

– Hogyan fogják a magyar emberek élvezni ennek a változásnak az előnyeit a hétköznapokban?

– Úgy, hogy nem a genderkutatásra, hanem a természettudományokra, a mesterséges intelligenciára (MI) és a digitalizációra fókuszálunk. Az innováció lényege a mindennapi életünk megkönnyítése. Ezekben a hónapokban írunk ki összesen 120 milliárd forint kutatási és 340 milliárd forint innovációs támogatást. 

Bár csak egyharmadnyian vannak, ők állítják elő a hozzáadott érték, azaz a GDP közel kétharmadát. A doktoranduszokról sem feledkeztünk meg, mivel nemzetközi minta alapján összekapcsoltuk a kutatási programokat a doktori képzésekkel: ezáltal évente legalább 400 új doktori álláshely jön létre, minimum 650 ezer forintos bruttó fizetéssel. A kooperatív doktori program keretében pedig ugyanekkora fizetéssel számolhatnak a fiatalok, amikor egyszerre doktoranduszok az egyetemen és dolgoznak a kutatási témájukban egy ipari szereplőnél is.

– Milyen eredményeket értek el a magyar egyetemek a nemzetközi porodon? 

– Vannak, akik el akarják hazudni a magyar felsőoktatás eredményeit, de az tagadhatatlan, hogy a világ legjobb öt százalékában 12 magyar egyetemünk szerepel, amelyekhez újonnan csatlakozott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is. A Semmelweis Egyetem (SE) a 272. helyen áll a világ legjobb egy százalékában, a legjobb két százalékban pedig megtalálható a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint az ELTE. A kardiológiai szakrangsorban az SE a világ 35. helyét foglalja el, az Állatorvostudományi Egyetem az 59., az SE gyógyszerészképzése pedig a 61. helyen van, ennek tudományos tevékenységét még én is segítem, miközben számos helyre hívnak előadni, hogy mutassam be a magyar egyetemek sikereit. Legutóbb épp a világ oktatási vezetői fórumon voltam Londonban, azt követően pedig Azerbajdzsánban.

– Melyek voltak a legfontosabb történések a hazai felsőoktatás viszonylatában?

– Sorolni is hosszú lenne, de engedje meg, hogy néhány kiemeléssel éljek. A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) szenátusának javaslatára történt átalakítás idén valósult meg, új pályára lépett a BME. Halkan jegyzem meg: itt is az egyetem javasolta a változást. Célunk, hogy ez a patinás intézmény Európa vezető műszaki egyeteme legyen. Sikeres a felvételi rendszere is: 107 ezren jelentkeztek a magyar egyetemekre, 77 ezer állami ösztöndíjas helyet hirdettünk meg és minden második fiatalt vidéki egyetemre vettek fel. 

Felsőoktatási stratégiai együttműködést kötöttünk az USA kormányával és figyelünk a külhoni egyetemeinkre, például a Sapientiát Románia 10 legjobb egyeteme között szeretnénk tudni, és egyetemi rangra emelkedett a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Fontos célkitűzés, hogy 2030-ra legyenek világ 100-as és Európa 100-as egyetemeink, de ennél még fontosabb, hogy mit látnak, éreznek és mit szeretnének az egyetemisták. Ezért indultam egyetemjáró fórumokra Kérdezd a minisztert címmel. Eddig 12 fórum volt, összesen 24 óra szabad beszélgetés, ahol vagy 250 kérdés hangzott el. Igen, sokszor van egyet nem értés, de lehet jó beszélgetéseket, vitákat folytatni, amelyekből már több esetben döntések is születtek. Jövőre folytatjuk! 

– Milyen fejlesztésekre lehet számítani a szakképzés területén?

– A magyar szakképzés Európa élvonalában van, idén szeptemberben a diákjaink összesítésben az EU-s országok közül harmadikok lettek a szakképzők Európa-bajnokságán négy arany-, két ezüst-, öt bronz- és öt kiválósági éremmel, kiválóan teljesítve a klasszikus és az új szakmákban is. Nagyjából 400 milliárd forinttal fejlesztettük a szakképzést, amelyhez jött egy 70 milliárdos uniós támogatás. Ebből 21,6 milliárdot az ágazati tudásközpontokra fordítottunk, összekapcsolva az ipart, az egyetemeket és a szakképző intézményeket. A 23 milliárd forintos Dobbantó-program a felzárkóztatást segíti, 60 intézményben pedig már mesterségesintelligencia-oktatás folyik, ami a következő félévben fog kiteljesedni. 

– Merre tart a kormány ifjúságpolitikája?

– Több mint 300 ezer 25 év alatti fiatal idén is szja-mentes. Sosem volt még ennyi forrás a gyermek- és ifjúsági alapban: 250 millió forintot fordítottunk közösségi programok fejlesztésére, 130 millió forintot drogprevencióra, 100 millió forintot pedig a lelki egészség roadshowra. Az ifjúsági főváros kiválasztása állt a szívemhez a legközelebb: itt szintén megjelent a Kárpát-medencei dimenzió, így lett 2026 ifjúsági fővárosa Cegléd és Gyergyószentmiklós, 2027-é pedig Kecskemét és Marosvásárhely egy televíziós vetélkedő show-műsorban. Jövő év elején új ifjúsági stratégiát hirdetünk, itt is a teljes Kárpát-medencét jártuk körbe, hogy beszélgessünk a fiatalokkal. Azonban

Továbbá mindenkinek javaslom, hogy keresse fel az ifistart.hu-t, ahol mind a 251 ifjúsági program megtalálható.

– Hogyan változott a családok élete?

– Minden év a családok éve 2010 óta, de ezek közül 2025 mindenképpen kiemelkedett. Nálunk olyan családi adóforradalom zajlik, amilyenre sehol másutt nincs példa. Idén július elsejétől 50 százalékkal emeltük a családi adókedvezményt, majd a csed, a gyed és örökbefogadói díj vált szja-mentessé. Október elsején 250 ezer háromgyerekes édesanya élethosszig tartó szja-mentessége következett, majd január elsejétől a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák, valamint a 30 év alatti édesanyák teljes jövedelme után nem kell szja-t fizetni, és érkezik a családi adókedvezmény második 50 százalékos emelése. Egy harminc év alatti egygyerekes család évi másfél millió forintot tud megspórolni, a kétgyerekesek 2,2 milliót, a háromgyerekesek pedig 3,7 milliót. 

– Miként alakultak a demográfiai mutatók?

– Trendforduló látszik a demográfiában: a házasságkötések száma egy hónapja 16, most négy százalékkal nőtt, és emelkedés látszik a 12 hetes ultrahangvizsgálatok számában is, ami a születésszám javulását vetíti előre. Azt azonban tudnunk kell, hogy a született gyermekek száma nem tud nőni, ami 

 Az viszont a 2010-ben indított családpolitika dicsérete, hogy 200 ezerrel több gyerek született ahhoz képest, mint ha a korábbi termékenységi szinten maradtunk volna. Az örökbefogadásban a tavalyi rekordév volt: közel 1300 adoptáció történt, sikeres a folyamat felgyorsítása is. Sok olyan, a mindennapi életből vett szabályozást vezettünk be, amely segíti az örökbefogadást, hogy a gyerekek szerető családokban nőjenek fel. 

– Mely történéseket emelné ki a kultúra világából 2025-ben? Mit szeretnének tovább erősíteni ezen a területen jövőre?

– Minden kulturális támogatásnak Kárpát-medencei dimenziója van. 200 éve született Jókai Mór, a legmagyarabb író, akinek minden cselekedete, szava a hazaszeretetről szólt. Klebelsberg Kunó 150. születési évfordulója azt idézi fel, hogy amit ma az egyetemfejlesztésekkel, a világhírű magyar kutatók hazahívásával teszünk, hasonló ahhoz, amit ő tett. 

Megemeltük 37 színház és 11 klasszikus zenei intézet finanszírozását, de elindult az új Erkel Színház működése, január elsején pedig életbe lép a 15 százalékos kulturális béremelés. Bővül a Kultúrstratégiai Intézmények köre, ilyen rangra emelkedik a debreceni Csokonai Színház és most először külhoni intézmény is csatlakozik a Kolozsvári Magyar Opera által. Azt a magyar kultúrát finanszírozzuk – duplán, mint ahogyan azt az EU-államok átlagosan teszik GDP-arányosan –, amely a nemzeti és népi hagyományokon, illetve a keresztény kultúrán alapszik. 

– Miniszter úr nemrégiben a Vatikánban járt. Miről tárgyalt XIV. Leó pápával és a Pápai Életvédő Akadémiával?

– A szentatya áldását kértem a magyar családokra, fiatalokra, a tudományra és a kultúrára, illetve beszámoltam a remény szent évének 200 magyar programjáról. Az életvédő akadémia elnökével arról tárgyaltunk, hogy egy modern keresztény kormány hogyan biztosítja ezeket az elveket a családpolitika, a tudomány, az egyetemek és az ifjúságügy területén, emellett kitértünk az MI etikus használatának fontosságára is.