
Megtámadtak az ukránok egy fontos orosz kőolajterminált
A krasznodari területen.
Az ukrán hadsereg hétfőre virradó éjjel támadást intézett a Tamanynyeftyegaz (Tamanneftegaz) által üzemeltetett kőolaj- és gázterminál ellen a Krasznodari területen, a becsapódás robbanásokat és tüzet okozott – közölte az ukrán hadsereg vezérkara.
A Telegram üzenetküldő alkalmazáson nyilvánosságra hozott közlemény szerint
a tamanyi kőolajátrakodó üzem, amely az egyik legnagyobb a Fekete-tengeren, és amelynek összkapacitása egymillió köbméter kőolajszármazék és cseppfolyós gáz, annak az orosz energetikai infrastruktúrának a része, amely hozzájárul az Ukrajnában harcoló orosz csapatok finanszírozásához és utánpótlásához.
A terminál hat kilométerre fekszik az oroszok által a Kercsi-szorosban épített, a bekebelezett dél-ukrajnai Krím félszigethez vezető közúti és vasúti hídtól – közölte az ukrán katonai hírszerzés (HUR).
Az orosz hadsereg hétfőre virradó éjjel ismét támadást intézett Odessza dél-ukrajnai kikötőváros ellen. Moszkva a kikötői és energetikai létesítmények elleni rendszeres támadásokkal „a tengeri utánpótlást” igyekszik megakadályozni – közölte a Telegrammon Olekszij Kuleba első miniszterelnök-helyettes, újjáépítési miniszter. A miniszter szerint a dél-ukrajnai Odessza megye több mint ötszáz orosz támadás célpontja volt.
A legutóbbi támadások miatt több mint 120 ezer háztartás maradt áram nélkül. A DTEK magán áramszolgáltató megkezdte az áramszolgáltatás helyreállítását.
A támadások célpontja volt egy raktár is, ahol műtrágyát és mezőgazdasági felszerelést tárolnak – közölte Oleh Kiper, Odessza megye közigazgatásának vezetője.
Az orosz hadsereg az elmúlt hetekben fokozta az Odessza elleni támadásokat, elsősorban utánpótlási és energetikai létesítményeket véve célba. Egyebek mellett eltalált egy hidat a moldovai határ közelében, valamint egy több százezer embert ellátó távfűtő üzemet.
Az Odessza megyei orosz támadások azután fokozódtak, hogy Ukrajna a szankciók megkerülésére használt oroszországi „árnyékflotta” több hajóját is megtámadta drónokkal a Fekete-tengeren, illetve a Földközi-tengeren.
Az ukrán hadsereg közölte, hogy több egyedül lovagló orosz katonával találkoztak a frontvonal közelében. A 92. ukrán önálló dandár közzétett egy videót a Telegramon hétfőn, amelyen számos ló-, illetve öszvérháton utazó – feltehetően – orosz katona látható, akikre kis drónokkal támadtak.
„Az orosz megszállók olyan gyorsan veszítették el a felszereléseiket a húsdarálószerű támadásokban, hogy kénytelen lóháton közlekedni”
– írta a dandár.
Az ukrán katonák korábban láttak már elektromos kerékpáron és rollereken közlekedő katonákat is a csatatéren.
Nem felel meg a valóságnak, hogy Oroszország el akarná foglalni a volt Szovjetunió európai részét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára újságíróknak hétfőn a Reuters hírügynökség közlésére hivatkozva.
A Reuters ezt névtelen amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva írta, azt állítva, hogy a terjeszkedés állítólag Ukrajna egész területét és a balti országokat érintené. Korábban Tulsi Gabbard, az amerikai Nemzeti Hírszerzés Igazgatója a közlést a „mélyállam háborús uszítói és propagandamédiájuk” arra irányuló újabb kísérletének minősítette, hogy megpróbálják aláásni Donald Trump elnök ukrajnai béketeremtő erőfeszítéseit.
Peszkov elmondta: nem tudja, mennyire megbízhatóak az ilyen hírszerzési jelentések létezéséről szóló információk.
„Még ha ez igaz is, akkor is olyan helyzetről van szó, amikor a hírszerzés téves következtetéseket (…) von le. Ez egyáltalán nem felel meg a valóságnak” – mondta a Kreml szóvivője.
„Mi nyilvánvalóan nem szándékozunk megtámadni az EU és a NATO tagállamait, ezt jogilag is készek vagyunk rögzíteni”
– jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Valdaj külpolitikai vitaklub hétfői tanácskozásán, megismételve Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavait, aki szintén azt állította: Oroszország nem tervez katonai akciót sem a NATO, sem az EU ellen, és kész mindezt írásban is garantálni.
Ugyanakkor megjegyezte: még az Egyesült Államok Oroszország irányában tanúsított, megfontoltabb politikája mellett is fennáll a jelentős kockázata egy Oroszország és a NATO közötti konfliktusnak, tekintettel az európai országok „ellenséges lépéseire”.
Méltatta, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya lépéseket tett a „helyes” irányba, egyebek között azzal, hogy elismerte:
a konfliktus kiváltó oka a NATO terjeszkedése volt.
Elismeréssel szólt arról, hogy Washington „jelentősen átgondolta” az előző elnök, Joe Biden csapatának politikáját.
„A nemrégiben közzétett amerikai nemzetbiztonsági stratégiában egyértelműen felvetődik a kérdés, hogy célszerű-e a NATO végtelen bővítése. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne lennének többé kérdéseink az amerikai fél felé, a többi között az ukrán kontextusban”
– jegyezte meg a miniszterhelyettes.
Az orosz diplomata szerint az Oroszország és az Egyesült Államok közötti tárgyalások sikere még nem látható előre.
„Még meg kell győződnünk róla, hogy az USA valóban stabil pályára állt, és elfordult az országunkkal szembeni rendkívüli ellenségességtől”
– hangoztatta a helyettes tárcavezető.
Az előrelépés záloga ebben a kérdésben szerinte az, hogy Egyesült Államok valóban hajlandó-e az egyenjogú együttműködésre a konfliktusok potenciáljának közös csökkentése érdekében, figyelembe véve Oroszország alapvető érdekeit, elsősorban a biztonság területén.
Beszámolója értelmében az Ukrajnáról folytatott orosz–amerikai tárgyalásokon lassú haladás figyelhető meg. Arra hívta fel Washingtont, hogy aktívabban lépjen fel egyes országoknak a folyamat megtorpedózására tett kísérletei ellen. Leszögezte, hogy Moszkva továbbra is kész az együttműködésre a két elnök által az alaszkai Anchorage-ben megállapított keretek között.
Megismételte az orosz álláspontot, miszerint az ideiglenes tűzszünet Ukrajnában nem lenne előrelépést jelentő megoldás. Hangsúlyozta, hogy Moszkva a problémák tartós megoldását támogatja, amely garantálná Oroszország alkotmányos berendezkedését – vagyis a 2014 óta elcsatolt öt ukrajnai régió hovatartozását.
Peszkov elmondta a sajtónak, hogy Kirill Dmitrijev, az orosz elnök különmegbízottja a Moszkvába való visszatérése után fog beszámolni Vlagyimir Putyin elnöknek arról, hogy miben állapodott meg a hétvégén Miamiban, az ukrajnai rendezésről folytatott eszmecserén Steve Witkoff-fal, az amerikai államfő különmegbízottjával és Jared Kushnerrel, Donald Trump vejével. A szóvivő szerint Dmitrijev nem vitt Putyintól Trumpnak szánt üzenetet.
Megjegyezte, hogy az amerikai fél egyértelműen összeköti az együttműködés fejlesztésének lehetőségét a rendezési folyamattal, de Moszkva szerint ez a két folyamat nem függhet össze egymással, és nagyon sok kölcsönösen előnyös projekt szerepelhet a napirenden.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája hétfőn arról jelentetett meg közleményt, hogy ukrán funkcionáriusok külföldre készülnek menekülni a jelenlegi kijevi kurzus „elkerülhetetlen bukása után”, és számosan közülük már kimenekítették családjukat és pénzüket.
„Nyugaton működő ukrán nagykövetségektől származó információk szerint tisztségviselők és üzletemberek mind gyakrabban fordulnak az európai államokban működő diplomáciai képviseleteikhez segítségért, hogy segítsenek ott nekik ott tartózkodási engedélyt szerezni számukra”
– hangzott a tájékoztatás.
Az SZVR szerint a nyugati országokban működő ukrán diplomáciai képviseleteknél erős ez a tendencia, a külföldön dolgozó ukrán diplomaták több mint 90 százaléka elhatározta, hogy a kiküldetés lejárta után nem tér haza. Az orosz kémszolgálat tudni véli, hogy számukra világossá vált: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök feltételei szerint nem zárható le a háború, egyebek között annak fényében, hogy Washington csökkentette a Kijevnek nyújtott támogatást.
Rjabkov egyébként azt is bejelentette a tanácskozáson, hogy Oroszország még mindig nem kapott konkrét választ az Egyesült Államoktól arra a javaslatára, hogy a hadászati támadó fegyverekről szóló Új START szerződés jövőre esedékes lejártát követően a felek egy évig még tartsák be a szerződésben meghatározott korlátozásokat. Közölte, hogy Moszkva minden lehetséges stratégiai helyzetre felkészül a szerződés lejárta utáni időre, ugyanakkor azt reméli, hogy a legrosszabb forgatókönyvek elkerülhetők lesznek. Úgy vélekedett, hogy Moszkva és Washington az amerikai Aranykupola rakétavédelmi rendszer tervezett kiépítése ellenére nem áll egy újabb fegyverkezési verseny küszöbén.







