Már korábban felélték a befagyasztott orosz vagyont?

Dmitrij Drobnyickij politológus szerint az Európai Unió már felélte a befagyasztott orosz eszközöket, ezért több tagállam azért ellenzi azok elkobzását, mert valójában nincs is miből kártérítési alapot képezni.

Az Európai Bizottság azon terve, hogy elkobozza a befagyasztott orosz állami vagyonokat, komoly ellenállásba ütközik több uniós ország részéről. Dmitrij Drobnyickij politológus és Amerika szakértő ennek okát abban látja, hogy az Európában tárolt orosz forrásokat már régen felhasználták – írja a EurAsia Daily a Gazeta alapján.

A szakértő állítása szerint nagy valószínűséggel Moszkva soha nem kapja vissza az Európában őrzött pénzeket. „Legvalószínűbb, hogy az európaiak ezt a pénzt már régen saját szükségleteikre költötték el, így ha vissza akarnák adni, újra kellene hitelezniük valahonnan, vagy a jelenlegi költségvetésükből kellene előteremteniük” – fogalmazott. Drobnyickij szerint azonban az Európai Unió egyik megoldásra sem hajlandó.

Úgy véli, az uniós országok számára ezek a pénzek már régóta inkább terhet jelentenek. Ezzel magyarázza, hogy Belgium makacsul elutasítja a kártérítési hitel nyújtását Ukrajna számára az orosz vagyonokra alapozva.

Mivel szerinte valójában nincsenek meg az eszközök, nincs mit fedezetként felajánlani egy olyan hitel mögé, amelyet Ukrajna nagy valószínűséggel soha nem fizetne vissza.

Ha Oroszország a jövőben követelné a pénze visszatérítését, Drobnyickij szerint Belgium kerülne lehetetlen helyzetbe, mivel az Euroclear központja az ő területükön található. Ez akár a belga költségvetés teljes összeomlását is előidézheti.

Korábban Friedrich Merz német kancellár arról beszélt, hogy minden európai államnak közösen kellene vállalnia a Belgiumra nehezedő pénzügyi kockázatokat a befagyasztott orosz eszközök felhasználásában. Azt azonban nem részletezte, mindez miként valósulhatna meg.

Az európai országok gazdasága 2022-től és 2025-tel bezárólag 1600 milliárd eurót veszített az Oroszország ellen bevezetett szankciók miatt – közölte az orosz külügyminisztérium szombaton.

„Az elmúlt években Oroszország példátlan gazdasági nyomásnak volt kitéve a nyugati országok részéről. Ennek ellenére

az orosz gazdaság nagyfokú stabilitást és alkalmazkodóképességet mutatott,

és továbbra is biztos növekedést ért el. Nyilvánvalóvá vált, hogy

az egyoldalú kényszerítő intézkedések súlyos károkat okoznak maguknak a kezdeményezőknek”

– áll a közleményben, amelyet az ENSZ egyoldalú kényszerítő intézkedések elleni nemzetközi napja alkalmából adott ki az orosz diplomáciai tárca.

Az orosz külügyminisztérium szerint az efféle nyomásgyakorlás komolyan akadályozza a méltányos és egyenlő jogú, többközpontú világrend kialakulását.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban azt hangoztatta, hogy a szankció kétélű fegyver és Oroszország az ilyen egyoldalú lépéseket illegálisnak tartja.

Jelentős pénzügyi kockázatokat jelentene Belgiumnak, és destabilizálhatja a globális pénzügyi rendszert, ha a befagyasztott orosz vagyont elkobozzák és Ukrajna finanszírozására használják fel - jelentette ki Valérie Urbain, a nemzetközi értékpapír-elszámolásokra szakosodott Euroclear pénzintézet belga vezérigazgatója Brüsszelben pénteken.

A vezérigazgató a belga közszolgálati rádióban nyilatkozott azzal összefüggésben, hogy az Európai Bizottság lefoglalná és Ukrajna finanszírozására használná az európai, köztük a belga pénzintézetekben tárolt, majd az uniós szankciók nyomán befagyasztott orosz pénzeszközöket.

Az unió országaiban mintegy 210 milliárd euró értékű befagyasztott, az orosz állam tulajdonát képező vagyon található, ebből 183 milliárd eurónyit a brüsszeli székhelyű Euroclear kezel.

Ez az összeg az unióban található összes orosz devizatartalék 86 százalékát teszi ki és a globális mennyiség kétharmada.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint a következő két évben az állam működésére és a védekezés költségeinek fedezésére 135 milliárd euróra van szüksége Ukrajnának.

Az Európai Bizottság arra tett javaslatot szerdán, hogy a lefoglalt orosz pénzeszközöket egy 90 milliárd eurós hitel fedezésére használják fel, ami Ukrajna gazdasági és katonai szükségleteit fedezné a következő két évben.

A rádióműsorban Valérie Urbain azon jogi lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyeket Moszkva szerinte kétségtelenül megtenne a pénz visszaszerzése érdekében, majd kiemelte az orosz bankokban található belga vagyon elkobzásának, valamint az Oroszországban letelepedett belga vállalatok elleni megtorlásoknak a kockázatát is.

"Jelenlegi formájában ez a megoldás nem reális" - fogalmazott.

Véleménye szerint egy ilyen döntés jelentős jogi kockázatokkal jár, és az Euroclear központi szerepe miatt veszélybe sodorhatja a globális pénzügyi rendszer stabilitását is. Az orosz vagyon lefoglalásának és felhasználásának elképzelése "az Euroclear és a pénzügyi piacok működésének félreértését" mutatja - vélekedett.

Kijelentette:

a mintegy 183 milliárd eurót kitevő orosz eszközök lefoglalása "nagyon jelentős egyensúlyhiányt" teremtene az Euroclear mérlegében, mivel Oroszország továbbra is fenntartja a jogot a pénzre, még akkor is, ha azt kiveszik a pénzintézet mérlegéből.

Ha az Eurocleart az EU arra kényszerítené, hogy átadja a számláin tartott orosz pénzeszközöket, az intézmény mindenképpen bíróság előtt támadná meg a döntést - tette hozzá a vezérigazgató.

Mindeddig Bart De Wever belga miniszterelnök is elzárkózott az orosz pénzek szóban forgó felhasználásától, és egy csütörtöki beszédében arra is figyelmeztetett, hogy az orosz állami vagyon elkobzása esetén Moszkva válaszlépéseket tehet, nyugati vagyonokat foglalhat le. Megemlítette, hogy az Euroclearnek is van 16 milliárd eurója Oroszországban.

A csütörtöki konferencián felszólalva a belga kormányfő kijelentette azt is: megkérdezte európai kollégáit, vajon hajlandóak-e közösen vállalni a Belgium által viselt kockázatokat. Csak Németország kancellárja mondta, hogy kész erre - tette hozzá. Összeurópai támogatás nélkül "mindent megteszek, hogy megakadályozzam ezt az ügyet" - fogalmazott Bart De Wever.

Egyre élesebb diplomáciai vita bontakozik ki az Európai Unió és az Egyesült Államok között a mintegy 210 milliárd eurónyi befagyasztott orosz jegybanki vagyon jövőjéről. Washington stratégiai eszközként tekintene az összegre, míg több európai vezető szerint a döntés joga nem kerülhet ki Európa kezéből – írja az Origo.

Jelentős transzatlanti nézetkülönbség alakult ki az Európában befagyasztott orosz jegybanki vagyon felhasználása kapcsán. A Handelsblattnak adott interjúban Andrew Puzder amerikai EU-nagykövet kijelentette: az Egyesült Államok nem kizárólag Ukrajna támogatására fordítaná a pénzt, hanem stratégiai célokra is alkalmazná a béketárgyalások során. Hangsúlyozta, hogy a vagyon sorsa attól is függ, milyen feltételeket támaszt Moszkva.

A nagykövet szerint Donald Trump elnök minden opciót nyitva kíván tartani annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra és tárgyalóasztalhoz kényszerítse.

A befagyasztott pénzeszközök így Washington értelmezésében nem pusztán gazdasági források, hanem fontos diplomáciai alkualapok.

Puzder kijelentéseire Európában gyors és határozott reakció érkezett. Friedrich Merz német pénzügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungban közölt vendégcikkében visszautasította, hogy az EU átengedje a döntés jogát az Egyesült Államoknak. Megfogalmazása szerint Európa nem ruházhatja át más államokra annak meghatározását, mi történjen az agresszor pénzeszközeivel, amelyeket európai joghatóság alatt és euróban fagyasztottak be.

A nyilatkozat jól tükrözi az európai aggodalmakat: Berlin és több uniós vezető attól tart, hogy Washington akár európai partnerei nélkül is különalkut köthetne Moszkvával.

Az EU korábbi álláspontja egyértelmű volt: a befagyasztott vagyon hozamát Ukrajna támogatására fordítaná, tekintettel a háború elhúzódására és a kijevi költségvetési nehézségekre.

A Handelsblatt értékelése szerint a most kibontakozó vita csak a kezdet. Amennyiben az Egyesült Államok valóban saját diplomáciai stratégiájához kötné az orosz vagyon felhasználását, úgy az európai szuverenitás kérdése kerülhet napirendre.

Több külföldi lap – köztük a Der Spiegel, a Politico, a The Kyiv Independent és a Die Zeit – arról számolt be, hogy egy kiszivárgott vezetői telefonbeszélgetés és az azt követő diplomáciai üzenetváltás tovább mélyítette a helyzetet. Emmanuel Macron francia elnök és más európai vezetők attól tartanak, hogy az Egyesült Államok olyan békemegállapodást készíthet elő, amely kedvezőbb Moszkva számára, és hátrányos helyzetbe hozhatja Ukrajnát.

Oroszország ezzel szemben alkalmatlannak minősítette az európai vezetést a békefolyamatban való részvételre.