Magyarország nem hajtja végre a Migrációs Paktum intézkedéseit. Lázadás indul!

„Brüsszel a tegnapi migrációs döntésével új, abszurd és igazságtalan támadást indított Magyarország ellen” – jelentette ki Orbán Viktor közösségi oldalán, reagálva a uniós belügyminiszterek tanácsának hétfői határozatára, amelynek értelmében döntés született egy migrációs szolidaritási alap létrehozásáról, előkészítve ezzel a 2026-tól hatályba lépő migrációs paktum végrehajtatását. A miniszterelnök emellett azt is bírálta, hogy a Brüsszel által kijelölt támogatási kategóriák egyikébe sem sorolták be Magyarországot.

„Az, hogy az Európai Bizottság szerint Magyarországot nem érinti a migrációs krízis, már önmagában bicskanyitogató, és a valóságtól teljes mértékben elrugaszkodott állítás” – írta a miniszterelnök, majd hangsúlyozta:

„Magyarország egész Európa legstabilabb védőbástyája, ahova az idei évben is tízezrek kíséreltek meg illegálisan belépni.”

Emlékeztetett, hogy Magyarország ezt a határkerítéssel és határvadászok ezreivel megakadályozta, amiért Brüsszelből napi egymillió euróra büntetik az országot.

Kiemelte: szerinte Magyarország a déli irányt lezárta, ugyanakkor újabb kihívásként értékelte az uniós migrációs paktumot, amely alapján „jövő júliustól vagy átveszünk migránsokat más európai országokból, vagy fizetünk értük”. Ezzel kapcsolatban kijelentette, nem hajlandó végrehajtani ezt a „botrányos” döntést:

„Szeretném egyszer és mindenkorra világossá tenni, hogy ameddig nemzeti kormánya van Magyarországnak, addig ezt a botrányos döntést nem hajtjuk végre”

– fogalmazott.

Ezt követően kitért a jövő évi választásokra, amely megelőzi Brüsszel júliusban életbe lépő határozatát. „A magyar emberek fontos döntést kell hozzanak: olyan kormányt akarnak, amely kiegyezne Brüsszellel, és elfogadná a migrációs paktumot, vagy maradnak a nemzeti kormány, és a migránsmentes Magyarország mellett” – írta.
„Lázadás indul!”

Aaz uniós tagállamok belügyminiszterei hétfőn elfogadták a szolidaritási alapról szóló előterjesztést, amely arra kötelezné Magyarországot, hogy saját pénzből finanszírozza a kibocsátó migrációs országokat. Ezenfelül a tanácsülésen arról is döntöttek, hogy mely országok jogosultak kedvezményre vagy támogatásra, ez alapján Magyarország egyik támogatási kategóriába sem tartozik, ennek ellenére „segítenie” kellene majd a „rászoruló országokat”.

Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök közösségi oldalán leszögezte: „Magyarország így is eleget költ az unió külső határának megvédésére. Egyetlen migránst sem fogadunk be, és nem is fizetünk más migránsaiért. Magyarország nem hajtja végre a Migrációs Paktum intézkedéseit. Lázadás indul!”

Az uniós tagállamok belügyminiszterei hétfőn politikai megállapodást értek el a 2026-ra tervezett éves szolidaritási keret létrehozásáról. A keret célja, hogy segítséget nyújtson azoknak a tagállamoknak, amelyek nagy migrációs terhelés alatt állnak – tudósított az MTI az EU-tagállamok kormányait tömörítő tanács döntéséről. Az Európai Parlament egy-két hónapon belül véglegesítheti a jogszabályt, amelyet már a migrációs paktum hatálybalépése előtt alkalmazhatnak majd. A megállapodás szerint Banglades, Kolumbia, Egyiptom, India, Koszovó, Marokkó és Tunézia mostantól „biztonságos országoknak” fognak minősülni.

Az MTI szerint a szolidaritási alap 21 ezer ember áthelyezését vagy más vállalást, illetve 420 millió euró pénzbeli hozzájárulást foglalhat magában. A tagállamok novemberben tartott egyeztetéseken jelezték vállalásaikat, amelyek lehetnek áthelyezések, pénzbeli támogatások vagy más segítségnyújtási formák.

Az Európai Bizottság értékelése szerint Ciprus, Görögország, Olaszország és Spanyolország van a legnagyobb terhelés alatt, így ők részesülhetnek a támogatásból.

Ausztria, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország és Lengyelország a korábbi évek alatt összegződő migrációs terhei miatt részben vagy teljesen csökkentheti hozzájárulását.

A tanács a politikai megállapodás után az év végéig fogadja el a végrehajtási határozatot. A migrációs és menekültügyi paktum 2026. június 12-én lép hatályba, és új szabályokat vezet be az uniós menekültügyi rendszer működésére vonatkozóan.

HVG: Brüsszel a kibocsátó országok finanszírozására kényszerítené Magyarországot

A hvg.hu szerint a tanácsülésen arról is döntöttek, hogy mely nem országok jogosultak kedvezményre vagy támogatásra. A portál szerint

Magyarország egyik kategóriába sem tartozik, a rászoruló országokat viszont „meg kell segítenie”.

A tanácsülésen továbbá megváltoztatták a biztonságos harmadik ország fogalmát is, a módosítások értelmében a HVG szerint a következő változások lépnek életbe jövő nyártól fogva:

• A biztonságos harmadik ország fogalmának alkalmazásához a menedékkérő és a harmadik ország közötti kapcsolat többé nem lesz kötelező kritérium.
• A kérelmező az EU-ba való belépés előtt átutazott a harmadik országon.
• Van az adott biztonságos harmadik országgal kötött megállapodás vagy egyezség, amely biztosítja, hogy a személy menedékjog iránti kérelmét a szóban forgó nem uniós országban vizsgálják meg.

A megállapodás szerint tehát

Banglades, Kolumbia, Egyiptom, India, Koszovó, Marokkó és Tunézia mostantól „biztonságos országoknak” fognak minősülni.

A biztonságos származási ország kategóriáját mostantól a tagjelölti országokra is kiterjesztik, ettől csak akkor lehet eltérni, ha az adott országban nemzetközi vagy belső fegyvereskonfliktushelyzet áll fenn, az alapvető jogokat és szabadságjogokat nem biztosítják, vagy akkor is, ha „a tagállami hatóságok által az országból érkező kérelmezőkkel szemben hozott pozitív határozatok aránya meghaladja a 20 százalékot” – írja a hvg.hu.

Erről hamarosan elindulnak a tárgyalások a tagállamok és az Európai Parlament között, a portál ugyanakkor arra számít: egy-két hónapon belül véglegesítik a jogszabályt, amelyet már a migrációs paktum hatálybalépése előtt alkalmazhatnak majd.