Befagyasztott orosz vagyon: Belgium taktikázni kezdett

Belgium nyitott Ukrajna támogatására, de csak akkor, ha az orosz vagyon befagyasztásából eredő pénzügyi és jogi kockázatokat más uniós országokkal együtt kell viselnie.

Bart De Wever Keir Starmerrel találkozott Londonban Forrás: AFP

Belgium kész lenne hozzájárulni Ukrajna megsegítéséhez, ha ez a segítségnyújtás arányos, és az orosz vagyon befagyasztása jelentette kockázatokban más országok is osztoznak – jelentette ki a belga kormányfő Londonban pénteken azt követően, hogy az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács úgy döntött, meghatározatlan időre megtiltja az EU területén befagyasztott, az Orosz Központi Bankhoz tartozó pénzeszközök visszautalását.

Bart De Wever, aki brit kollégájával, Keir Starmerrel találkozott Londonban, újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: a belgák készek hozzájárulni ahhoz, hogy Ukrajna szabad ország maradjon, feltéve, hogy más európai országok és szövetségeseik hajlandóak erre közösen és azonos szinten.

Eddig mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyására volt szükség félévente ahhoz, hogy az uniós szankciók keretében befagyasztva maradjanak az orosz pénzeszközök, amelyeket Oroszország Ukrajna elleni, 2022-ben indított teljes körű inváziója miatt vezettek be. A mostani döntés érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikkére hivatkoznak a megállapodásban. 

A most, írásos eljárásban elfogadott határozatot minősített többséggel hozták meg Magyarország és Szlovákia ellenében. Magyarország többször kilátásba helyezte, hogy nem támogatja a szankciók rendszeres meghosszabbítását. Az EU mintegy 210 milliárd euró értékben fagyasztott be orosz állami vagyont az ukrajnai invázió kezdete óta. Ebből 185 milliárd eurót belga, a maradék összeget főként francia és luxemburgi bankszámlákon tárolják. 

Csehország nem vállal semmilyen garanciát Ukrajna finanszírozásához – jelentette ki szombaton Andrej Babis új cseh miniszterelnök, hozzátéve, hogy az Európai Bizottságnak más módot kell találnia a kelet-európai ország támogatására.

Az EU vezetői a jövő héten vitatják meg azt az összetett konstrukciót, amellyel Ukrajnának nyújtanának kölcsönt a zárolt orosz pénzeszközök felhasználásával, de a tagállamok garanciavállalásával.

„Mi semmilyen garanciát nem vállalunk, és pénzt sem teszünk bele (Ukrajna támogatásába)”

– szögezte le Babis a közösségi médiában közzétett videóüzenetében.

A politikus elmondta, hogy egyetért Bart De Wever belga miniszterelnökkel, akivel csütörtökön találkozott Brüsszelben. Azt viszont nem fejtette ki, hogy mivel értett egyet a belga kormányfővel.

A belga kormányfő pénteken kijelentette, hogy Belgium kész lenne hozzájárulni Ukrajna megsegítéséhez, ha ennek a segítségnyújtásnak a terhe megoszlana, és az orosz vagyon befagyasztása jelentette kockázatokban más országok is osztoznának. Ezt Londonban mondta azt követően, hogy az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács úgy döntött: határozatlan időre megtiltja az EU területén befagyasztott, az Orosz Központi Bankhoz tartozó pénzeszközök visszautalását.

„Az Európai Bizottságnak más módokat kell találnia Ukrajna finanszírozására. Nincs pénzünk más országok számára, és az Európai Uniónak más módon kell megoldania ezt a kérdést, de mi semmilyen garanciát nem vállalunk, és pénzt sem adunk” – fejtette ki Babis.

Az EU körülbelül 210 milliárd euró összértékű orosz pénzeszközt zárolt.

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács úgy döntött, hogy meghatározatlan időre megtiltja az EU területén befagyasztott, az Orosz Központi Bankhoz tartozó eszközök Oroszországba történő visszautalását – közölte a testület pénteken.

A testület által kiadott sajtóközlemény szerint a döntést sürgősségi eljárás keretében hozták meg annak érdekében, hogy korlátozzák az unió gazdaságát érő károkat.

Mint írták, a „tilalom hiányában az esetlegesen felszabaduló további forrásokat Oroszország közvetlenül az Ukrajna elleni agressziós háború finanszírozására használná fel, ami súlyos következményekkel járna az Európai Unió és tagállamai gazdaságára nézve”.

Ez növelné az uniós tagállamok és az EU területét célzó hibrid ellenséges tevékenységek eszkalációjának kockázatát, tovább mélyítve az unió gazdasági nehézségeit. Emellett fennállna annak veszélye is, hogy elhúzódik és súlyosbodik a gazdasági bizonytalanság, ami a tagállamok részéről még nagyobb költségvetési beavatkozást tenne szükségessé – tették hozzá.

Eddig mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyására volt szükség félévente ahhoz, hogy az uniós szankciók keretében befagyasztva maradjanak az orosz pénzeszközök, amelyeket Oroszország Ukrajna elleni, 2022-ben indított teljes körű inváziója miatt vezettek be.

Magyarország többször kilátásba helyezte, hogy nem támogatja a szankciók rendszeres meghosszabbítását.

A mostani döntés érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikkére hivatkoznak a megállapodásban. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy súlyos gazdasági nehézségek esetén egyhangúság helyett minősített többséggel fogadjanak el intézkedéseket.

A most, írásos eljárásban elfogadott határozatot minősített többséggel hozták meg Magyarország és Szlovákia ellenében.

Az EU-ban befagyasztott orosz állami vagyon értékét mintegy 210 milliárd euróra becsülik.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X-en közzétette bejegyzésében üdvözölte a döntést, hangsúlyozva: az EU egyértelmű jelzést küld Oroszországnak arról, hogy az Ukrajna elleni agresszió folytatásának növekvő költségei lesznek. Hozzátette: az intézkedés megerősíti Ukrajna pozícióját a harctéren és a tárgyalóasztalnál egyaránt.

António Costa, az Európai Tanács elnöke emlékeztetett arra, hogy az uniós vezetők már az októberi EU-csúcson vállalták: az orosz vagyonokat mindaddig befagyasztva tartják, amíg Oroszország véget nem vet a háborúnak, és nem téríti meg az okozott károkat. Mint mondta,

a következő lépés Ukrajna 2026–27-es pénzügyi szükségleteinek biztosítása lesz.

Az intézkedések ideiglenesek, és mindaddig fenn kell őket tartani, amíg Oroszország számára jelentős pénzügyi vagy egyéb erőforrások rendelkezésre bocsátása az Ukrajna elleni agressziós háborúval összefüggésben súlyos gazdasági nehézségeket okoz, vagy azzal fenyeget az Európai Unión és tagállamain belül, illetve amíg fennáll a további jelentős gazdasági romlás kockázata az Unióban és a tagállamokban – áll a tanácsi sajtóközleményben.

Az orosz jegybank pert indított Moszkvában az Euroclear ellen. A brüsszeli székhelyű értékpapír-letétkezelő kezeli annak a 194 milliárd eurónyi orosz vagyon­nak a jelentős részét, amelyet az európai szankciók miatt befagyasztottak. Ezzel Oroszország lényegében belépett abba az EU-n belüli, ritkán tapasztalt mélységű konfliktusba, amely az unió vezetését szembeállította Belgium kormányával. A belgák ugyanis éppen az ilyen perek lehetőségétől tartva próbálták fékezni az orosz vagyon felhasználásáról szóló terveket.

Az orosz jegybank először kommentálta az Európai Bizottság azon terveit, hogy felhasználhatnák a Nyugaton tárolt, befagyasztott orosz jegybanki eszközöket – közölte a Medúza.

A közlemény szerint az eszközök „közvetlen vagy közvetett felhasználására irányuló mechanizmusok törvénytelenek, ellentétesek a nemzetközi joggal, és sértik az állami vagyonokra vonatkozó szuverén immunitás elvét”. A jegybank azt ígéri, hogy minden egyoldalú felhasználással szemben jogi úton fellép, „minden lehetséges illetékes hatóságnál”, és szükség esetén az ENSZ-tagállamok területén is végrehajtatja a számára kedvező bírósági döntéseket.

Nem sokkal később a jegybank újabb közleményt adott ki, amelyben bejelentette:

pert indít a moszkvai választott bíróságon a belga Euroclear ellen jogellenes cselekedetei miatt. Ennél a letétkezelőnél őrzik a befagyasztott orosz jegybanki eszközök nagy részét. Az orosz jegybank kártérítést követel, de az összeg és a részletek egyelőre nem ismertek.

A közlemény így fogalmaz: „Az Euroclear intézkedései kárt okoztak az orosz jegybanknak, mivel ellehetetlenítették a jegybank tulajdonában lévő készpénz és értékpapírok feletti rendelkezést.”

A nyugati országok 2022-ben mintegy 260 milliárd eurónyi orosz jegybanki vagyont fagyasztottak be. Ezek többsége — mintegy 190 milliárd euró — az Euroclearnél található. Az Euroclear bevételt is termel ezekből a befagyasztott eszközökből, amelyet 2024-ben Ukrajna finanszírozására utaltak át. Az elmúlt három évben az európai vezetők többször megvitatták a befagyasztott orosz vagyon elkobzásának lehetőségét, de végül elvetették az ötletet.

2025-ben az Európai Bizottság új tervet mutatott be: reparációs hitelt adna Ukrajnának, amelyet az orosz vagyon szolgálna fedezetként. A terv szerint Ukrajna 140 milliárd eurós hitelt kapna, amelyet később akkor kellene visszafizetnie, amikor a háború lezárultával Oroszország megtéríti az általa okozott károkat. Belgium azonban határozottan ellenzi ezt, mivel attól tart, hogy Moszkva beperli, és végül egyedül Belgiumra hárulna a felelősség, amikor Oroszország a pénzek visszaadását követeli majd.