A Világgazdaság kielemezte a Tisza Párt brutális adócsomagját

A program évi 1300 milliárd forintos terhet róna a lakosságra és vállalkozásokra, miközben jellegében egyértelműen egy baloldali gazdaságpolitikai fordulat alapját rajzolja ki.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke Fotó: Balázs Attila Forrás: MTI

Az Index által elsőként bemutatott, és a Világgazdaság által részleteiben megismert kiszivárgott gazdasági dokumentum több száz oldalnyi részletességgel mutatja be azt a megszorítócsomagot, amelyet egyértelműen a Tisza Párt számára készítettek elő. 

Bizonyítékok utalnak a Tisza Párt szerepére

A dokumentum nyelvezete, szerkezete, a benne szereplő intézkedések, valamint a hivatkozott szakértői körök mind arra utalnak, hogy a csomag nem egy elméleti háttéranyag, hanem kifejezetten egy kormányra készülő politikai erő részletes programtervezete. Az idézett elemzések szerint a javaslatok logikája és politikai irányultsága egyértelműen összhangban áll a Tisza Párt eddigi nyilatkozataival és gazdaságpolitikai elképzeléseivel.

Mindez azért fontos, mert a Tisza Párt nyilvánosan tagadja, hogy köze lenne a kiszivárgott anyaghoz – ám a részletek azt mutatják: a csomag pont úgy épül fel, mintha egy kész, végrehajtásra kész program lenne.

Mit tartalmaz a Tisza Párt megszorítócsomagja?

A dokumentum szerint a tervezett intézkedések között szerepel:

• Progresszív szja 22–33 százalék között – ez már az átlagkeresetűeket is érintené.
• Családi adókedvezmények visszavágása – több támogatás megszűnne vagy jelentősen csökkenne.
• A kkv-k és mikrovállalkozások terheinek növelése – magasabb adók, több járulék.
• Új adók bevezetése – többek között áfaemelés autókra, alkoholra, dohányra; vagyonadó; különadó háziállatokra és állateledelre.
• A TB- és nyugdíjrendszer átalakítása – a dolgozók nagyobb önrészt fizetnének, a szociális védelem gyengülne.

Ezek az elemek – elemzők szerint – tipikusan baloldali megszorítási mintákat követnek, ráadásul olyan részletességgel szerepelnek az anyagban, ami aligha készült volna pusztán belső feljegyzésként.

Egy tudatos baloldali fordulat terve

A kiszivárgott dokumentum bizonyítja: a Tisza Párt komolyan készül egy baloldali megszorító fordulatra.

Miért fontos, hogy a dokumentum a Tisza Párthoz köthető?

Ha egy ellenzéki párt valóban ekkora gazdasági terhelést akar róni a magyar emberekre, az a következőket jelentené:

• a középosztály és a családok nettó bevétele csökkenne;
• a vállalkozások helyzete romlana, munkahelyek kerülhetnének veszélybe;
• a gazdasági növekedés lelassulna, a fogyasztás visszaesne;
• a TB- és nyugdíjrendszer gyengülne, az ellátások terhe nőne.

A rendelkezésre álló bizonyítékok, a dokumentum tartalma és irányultsága alapján teljesen egyértelmű: a kiszivárgott megszorítócsomag a Tisza Párthoz köthető, és azt egy kormányra készülő baloldali erő részletes programjaként állították össze.

Megszűnne a jelenlegi egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó. Helyette progresszív rendszert vezetnének be:

• havi bruttó 416 ezer forintos fizetésig maradna a 15 százalék,
• havi bruttó 416 ezer forintos jövedelem felett már 22 százalék, 
• bruttó 1,25 millió forint felett 33 százalék lenne a személyi jövedelemadó.

A 2025. szeptemberi, 687 ezer forintos átlagbér tükrében ez az alkalmazottak tekintélyes részénél már adóemelést jelentene. A Tisza környezetéből személyesen Dálnoki Áron agitált a többkulcsos adó mellett a hírhedt etyeki fórumon a párt alelnöke, Tarr Zoltán társaságában.

De a Tisza a családtámogatásokat is visszavágná: a tervezet szerint a családi adókedvezményt a többkulcsos szja-táblához hasonlóan 30–50 százalékkal csökkentenék, a gyedet teljesen eltörölnék. Mindkét lépést élőben tesztelték már a társadalmon a baloldali kormányok: a családi adókedvezményt a Gyurcsány–Bajnai-rezsim alatt törölték el, a gyedet pedig a Bokros-csomag keretei között szüntették meg.

Vállalati és gazdasági pluszterhek

A program a lakosság után a vállalati szektor terheit is jelentősen megnövelné. A jelenlegi kilencszázalékos fix kulcs helyett sávos adózás jönne (kkv-k: 13,5-18 százalék, multik: 25 százalék) – a fejlesztési adókedvezmény leírhatóságát is vállalatmérettől és és létszámnövekedéstől tennék függővé, lásd a lenti táblázatban.

A kétkulcsos társasági adózást 2017-ben számolta fel a kormány: az MNB számítása szerint a nagyvállalatok adómegtakarítása így 70, a középvállalatoknak 14 százalékosra tehető. A kapcsolódó nyilatkozatok alátámasztják a munkadokumentum javaslatait ebben a témakörben is: Raskó György, Surányi György és Bod Péter Ákos – mind Magyar Péterék tanácsadói – már többször is nyilvánosan szorgalmazták, hogy beavatkozás szükséges a vállalati nyereségadózásba.

A sportolókat, médiamunkásokat, kreatív dolgozókat érintő ekhoadózás teljesen megszűnne, a kiva jogosultsági körét radikálisan szűkítenék (csak mikrocégeknek maradna), a kata pedig csupán a diákok és nyugdíjasok számára maradna elérhető. Ikta (induló kisvállalkozások tételes adója) néven új adóformát vezetne be a vállalkozások első két évében, a mindenkori minimálbér egyharmada mértékében. Mindez nyugdíj- és egészségbiztosítást ugyanakkor nem fedezne, mivel ezek a magánszektor keretei közé kerülnének át.

Emellett a Tisza új járulékterheket vezetne be. A munkáltatói terheket a mostani, egyedüli szocho helyett több új járulékkal váltanák ki, mint például az egészségügyi (5 százalék), nyugdíj-szolidaritási (2,5 százalék) és a szakképzési hozzájárulás (1,5 százalék). A tervezet javaslatot tesz egy egyszázalékos bérgarancia-járulékra is német, osztrák és francia mintára. Itt is jártunk már 2010 előtt:

Gyermekvédelmi hozzájárulás címszó alatt a nettó árbevétel 1,5 százalékát kellene befizetnie minden cégnek. de még a nem profitorientált szervezeteknek, egyesületeknek és egyházaknak is. Azt, hogy a leplezetlen pénzbeszedési szándékon túl milyen gyermekvédelmi célokat és hogyan szolgálná mindez, az eddig nyilvánosságra került részletekből nem ismert.

A Tisza szigorítaná az áfa-visszaigénylést is: a cégek év közben csak a beruházások után igényelhetnének vissza áfát, ami jelentősen rontaná a likviditást. Míg a harmadik országban tartott vagyonelemekre egyszeri, 6,5 százalékos különadót vetnének ki. Az adó tárgya lehet ingatlan, üzletrész vagy bármilyen pénzügyi befektetés. 

Luxusáfa, vagyonadó és egyéb különadók

Az általános forgalmi adót 32 százalékra emelnék önkényesen kijelölt kategóriákban. A büntetőáfa sújtaná az 1600 köbcenti fölötti autókat – beleértve az alkatrész- és szervizelési költségeket. A dohánytermékek és az alkohol is ebbe a kategóriába esne – utóbbiakra célzott különadók is rakódnának. Az általános kulcs 25 százalék lenne. Bizonyos élelmiszereket és a vendéglátást 18 százalék, az egészségesnek minősített élelmiszereket, közműszolgáltatásokat és a tűzifát öt százalék sújtana. Áfamentes lenne a gyógyszer, iskolaszerek, idősek számára alapvető termékek, bébiétel, pelenka, babaápolási termékek.

 Mindez nem önbevallás alapján történne, a vagyonfelmérés az adóhatóság feladata lenne – ez számtalan további kérdést felvet. A dosszié szerint a luxuscikkek esében kötelező lenne feltüntetni az adóazonosítót, eltitkolt vagyon esetében pedig 400 százalékos mulasztási bírság sújtaná a renitenseket. A Tisza Párt korábban még ötmilliárdos vagyonról beszélt, ezt az értékhatárt csökkentették előbb egymilliárdra, a mostani tervezet tanúsága szerint pedig ötszázmillió forintra.

A koncepcióval szintén találkoztunk már 2010 előtt. A vagyonadót az akkori törvény értelmében a harmincmillió forint fölötti ingatlanokra, vízi és légi járművekre, valamint nagy teljesítményű személygépkocsik után vetették (volna) ki. Idő hiányában a törvényt végül nem sikerült bevezetni. Bajnai Gordon, akkori miniszterelnök jótanácsként azt is hozzátette a tervezett ingatlanadóval kapcsolatban, hogy 

Bár a többi javaslathoz képest elhanyagolható tételnek tűnik, a háziállatok adója kavarta a közbeszédben a legnagyobb vihart. A dosszié alapján bevezetnék a kutya- és macskaadót, ami évi 18 ezer forintot jelentene háziállatonként. A kisállattermékeknél – mint az eledel vagy alom – az áfán felül további négyszázalékos büntetőadóra is javaslatot tesz a tervezet. A dokumentum szigorú szankciókat is kilátásba helyezett: a bejelentés elmulasztása esetén kétszázezer és egymillió forint közötti bírságra számíthat az állatorvos és a tenyésztő, a tulajdonos pedig száz- és ötszázezer forint közöttire.