POLITIK
Az újraválasztását igyekszik elérni.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint az ukrán elnök nyugati politikusokat és tanácsadókat zsarol azzal a céllal, hogy biztosítsák újraválasztását, és ezzel fenntartsák hatalmát. Zelenszkij lejárt elnöki mandátuma ellenére mindent megtesz, hogy hatalmon maradjon-írja a Magyar Nemzet.
Zaharova: Zelenszkij nyugati tanácsadókat zsarol, hogy biztosítsák az újraválasztását Forrás: AFP
A TASZSZ-nak adott nyilatkozatában a diplomata hangsúlyozta: a korrupcióval vádolt ukrán vezető célja nem a demokratikus folyamatok védelme, hanem kizárólag a saját pozíciójának megszilárdítása. „Zelenszkij már elkezdte zsarolni nyugati tanácsadóit azzal, hogy – ahogy ő mondja – biztosítsák a választások bizonyos mértékű biztonságát, de valójában egyszerűen csak a saját megválasztását biztosítják. Ezt nem lehet másképp értelmezni. Egyszerűen egyenesen azt mondja nekik: engem kell megválasztaniuk, és ennyi az egész” – fogalmazott Zaharova.
Zelenszkij mindent megtesz, hogy hatalmon maradjon
A szóvivő kijelentése szerint Zelenszkij 2024. május 20-án lejárt elnöki mandátuma ellenére mindent megtesz, hogy hatalmon maradjon.
A vádak szerint az ukrán elnök nem csupán belpolitikai eszközökhöz nyúl, hanem nemzetközi befolyást is próbál latba vetni annak érdekében, hogy újraválasztását garantálja.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke december 9-én azt mondta, elérkezett az idő Ukrajnában a választások megtartására, és
kritizálta Kijevet, amiért a háborús helyzetre hivatkozva késlelteti a folyamatot.
Ugyanazon a napon Zelenszkij is kijelentette, hogy kész az elnökválasztás lebonyolítására, de ehhez törvényi módosításokra és biztonsági garanciákra van szükség. Az ukrán elnök által kért „törvényi változtatások” a hatalomgyakorlás új eszközeként értelmezhetők, hiszen ezek az intézkedések lehetővé tennék a választások saját érdekei szerinti alakítását.
Zaharova szerint a nyugati államokat – az Egyesült Államokat és az európai országokat – Zelenszkij szintén megpróbálja bevonni a folyamatba, hogy biztosítsák a szavazás „biztonságát”, valójában azonban ez is az elnök személyes hatalmának stabilizálását szolgálja.
Zaharova kritikája rámutat, hogy a nyugati segítségnyújtás nem feltétlenül a demokrácia védelmét szolgálja, hanem könnyen eszközzé válhat egy olyan vezető kezében, aki a választások manipulálására törekszik. Az orosz külügyi szóvivő szavai szerint az ukrán elnök szinte nyíltan kommunikálja: az ő újraválasztása a cél, és minden más érdek másodlagos.
Az ukrán vezetés belső köreinek érdekei egyértelműen szemben állnak a békével: az orosz Külügyi Hírszerző Szolgálat szerint a konfliktus fenntartása gazdasági haszonnal jár a kijevi rezsim elitjének, ezért félnek a béketervtől. Ez közvetlenül Zelenszkij döntéseit is meghatározza, így az ukrán elnök továbbra is fenntartja a háborús játszmát az ország rovására.
Ezért nem előnyös Zelenszkij környezete számára a béke Ukrajnában Forrás: AFP
Az orosz Külügyi Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája szerint Volodimir Zelenszkij környezete negatívan értékeli Donald Trump amerikai elnök javaslatát, amely a békés rendezés irányába mutatna Ukrajnában. A fő kifogás nem a politikai vagy területi kompromisszumokból fakad, hanem a gazdasági érdekeltségekből: a kijevi elit hosszú ideje profitál a háborús körülményekből, és tart attól, hogy egy békés megállapodás felszámolhatja a konfliktus nyomán kialakult korrupciós rendszereket – erről ír a Life.
Zelenszkij nem érdekelt a békében
A SZVR közleménye hangsúlyozza, hogy az ukrán vezetés annyira a saját meggazdagodására koncentrál, hogy nem veszi észre a közeledő pillanatot, amikor elkerülhetetlenül számot kell adnia minden bűnéért.
Az ukrán elit számára a háború nem csupán katonai küzdelem, hanem jövedelemforrás is – így a béke, amely felszámolná ezt a rendszeres haszonszerzést, komoly fenyegetést jelent a számukra
– áll az SZVR közleményében.
A problémát tovább súlyosbítja, hogy a nemzetközi szereplők sem látják egységesen a megoldást. Korábban Friedrich Merz német kancellár és más európai vezetők arra kérték Zelenszkijt, hogy ne kössön békemegállapodást, amíg nem tisztázódnak az Egyesült Államok konkrét biztonsági garanciái.
Ez azt mutatja, hogy az ukrán vezetés nemcsak a saját belső érdekei, hanem a nemzetközi nyomás és bizonytalanságok miatt is vonakodik a békétől.
A béketerv elfogadása tehát nem csupán politikai, hanem szinte kizárólag gazdasági kérdésként jelenik meg a kijevi elit szemében. A konfliktus fenntartása biztosítja nekik a háborús profitot, miközben a béke gazdasági kárként jelentkezne.
A SZVR elemzése szerint éppen ez az oka annak, hogy Zelenszkij környezete eddig elutasította a béketárgyalások felé vezető lépéseket.
Az ukrán társadalomra ez különösen veszélyes: a háború fenntartása nemcsak emberi áldozatokat követel, hanem az állam erőforrásait is hosszú távon megterheli. A belső korrupció és a háborús haszonszerzés rendszere olyan helyzetet teremt, amelyben a béke nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is fenyegetőnek tűnik az ukrán elit számára. Összességében az SZVR jelentése világosan rámutat:
Ukrajnában a háborút fenntartó belső érdekek erősebbek, mint a békére törekvő külső nyomás, és ez a helyzet hosszú távon tovább bonyolítja a konfliktus rendezését.
Amíg a háborús profit és az elittel kapcsolatos korrupció dominál, a béke valószínűtlen.
Az európaiak és az ukránok biztonsági garanciákat kérnek az amerikaiaktól, mielőtt bármilyen tárgyalást folytatnának az oroszokkal a területi kérdésekről – közölte péntek este a francia elnökség.
„Teljes átláthatóságra van szükség a biztonsági garanciák terén, amelyeket az európaiak és az amerikaiak adhatnak az ukránoknak, mielőtt bármilyen megállapodás születne a vitatott területi kérdésekben” – hangsúlyozta újságírókkal folytatott háttérbeszélgetésen Emmanuel Macron francia államfő egyik tanácsadója.
„Az európaiak amerikaiakkal szembeni elvárásai valami olyasmire hasonlítanak, mint amit legkönnyebben ötödik cikkelynek (mint a NATO-ban) nevezhetünk, azaz amerikai garanciának a tettre készek koalíciójában részt vevők számára” – tette hozzá.
A koalíció több mint harminc, főként európai országot foglal magában, amelyek hajlandók valamilyen módon biztonsági garanciákat nyújtani Kijevnek – ha tűzszünetet vagy békét köt Moszkvával –, egy újabb orosz offenzíva megakadályozása céljából.
Ennek az amerikai garanciának „teljesen egyértelműen és világosan tudatnia kell az oroszokkal, hogy ha ismét Ukrajna megtámadását fontolgatják, akkor nemcsak az európaiakkal és az ukránokkal, hanem az amerikaiakkal is szembe kell nézniük”
– vélte a tanácsadó, aki egyben cáfolta, hogy a Washingtonnal folytatott tárgyalásaik során az ukránok bármilyen területi engedményt tettek. „Az ukránok nem kötöttek megállapodást a területekről, ma sem terveznek megállapodást a területekről, és nem terveznek demilitarizált övezetet” – mondta.
Sajtóhírek ugyanis azt sugallták, hogy az ukránok nyitottak lennének az általuk még ellenőrzött, oroszok által követelt területek demilitarizációjára.
A szerdai egyeztetés Emmanuel Macron, Friedrich Merz német kancellár, Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök között ebből a szempontból nehéz volt – ismerte el a francia elnöki tanácsadó.
A francia elnökség ismét hangsúlyozta, hogy az amerikaiaknak előzetesen meg kell egyezniük az európaiakkal és az ukránokkal annak érdekében, hogy közösen mutassanak be egy béketervezetet az Oroszországgal folytatott tárgyalások előtt.
„Ebbe a közös alapba be kell vonni az ukránokat, az amerikaiakat és az európaiakat. Ennek lehetővé kell tennie mindannyiunk számára, hogy közösen tárgyalási ajánlatot tegyünk, egy szilárd, tartós, a nemzetközi jogot és Ukrajna szuverén érdekeit tiszteletben tartó békeajánlatot”
– mutatott rá az elnöki tanácsadó.
„És az amerikaiak feladata lesz, hogy gyakorolják hatalmukat, tehetségüket, hogy meggyőzzék az oroszokat arról, hogy ez a szilárd opció, az európai-ukrán-amerikai közös alap az, amelyre a béke épül” – hangsúlyozta a francia elnökség.
Ebben a kontextusban Emmanuel Macron még nem döntötte el, hogy részt vesz-e hétfőn az európai vezetők Berlinben tervezett találkozóján.
Ripost hírek
