A háborúról való fantáziálásnak óriási veszélye van

Minden józanul gondolkodó ember beláthatja, hogy a háborúról való fantáziálásnak óriási kockázata, veszélye van – jelentette ki a volt köztársasági elnök szombaton Szegeden.

Áder János a Digitális Polgári Körök (DPK) által szervezett háborúellenes gyűlésen a Magyarországon és a Kárpát-medencében az elmúlt 15 évben megvalósult fejlesztések közül néhányat bemutatva úgy fogalmazott, „bizony van veszíteni valónk”.

Szavai szerint tagadhatatlan, hogy a háború már most is nehezíti a további békés gyarapodást.

A volt államfő azoknak, akik egy Oroszország ellen sikeresen megvívható háborúról vizionálnak azt tanácsolta, vegyék elő az első világháborús felvételeket, vagy a második világháború időszakából a szétlőtt Budapest, a porig rombolt Varsó és Berlin fotóit, vagy ha ez se lenne elég – „miután Oroszország esetében mégiscsak egy atomhatalomról beszélünk” –, akkor vegyék elő Hirosima és Nagaszaki képeit.

Áder János leszögezte, „az elmúlt 15 évben a közvagyon olyan mértékű gyarapodását láthattuk, mint amire csak az 1867-es kiegyezés után volt példa Magyarország történetében”. Hozzátette: a patriótáknak van mire büszkének lenniük.

A volt köztársasági elnök az elmúlt másfél évtizedben megvalósult infrastrukturális beruházásokról szólva elmondta, a gyorsforgalmi utak hossza 866 kilométerrel, 2593 kilométerre nőtt. Zalaegerszeg kivételével minden megyeszékhely megközelíthető autópályán vagy autóúton, és már tíz olyan pontja van az országhatárnak, melyet el lehet így érni. Az elmúlt 15 esztendőben, különösen az elmúlt években 4 ezer kilométer mellékutat építettek vagy újítottak föl – sorolta.

Mint mondta, 15 év alatt 91 kórház és rendelőintézet megépítése és fejlesztése fejeződött be, a Magyar falu programban pedig 625 orvosi rendelőt adtak át újonnan vagy a régit korszerűsítve.
2010 óta a bölcsődei férőhelyek száma több mint kétszeresére emelkedett – folytatta a volt köztársasági elnök, aki a felsőoktatási beruházások közül kiemelte a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, valamint a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem új campusát.

A kultúra területéről a Magyar Állami Operaház és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem épületének rekonstrukcióját említette, és szólt a Várkert Bazár, a Városliget, valamint a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának megújításáról is.

A Kárpát-medencei fejlesztések közül a borsi Rákóczi-kastély teljes egészében a magyar állam támogatásából megvalósult felújítására hívta föl a figyelmet.

A hitéletet érintő fejlesztések közül Áder János a többi közt a Szent István-bazilika és a Mátyás-templom felújítását, a sportot segítő beruházások közt pedig a balesetveszély miatt részben lezárt Népstadion helyén világversenyek megrendezésére alkalmas Puskás Aréna építését említette.

A volt köztársasági elnök kiemelte: egyedülálló a világon az öt ország együttműködésével létrejött 930 ezer hektáros Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum, melyet sokszínű élővilága miatt a szakemberek „Európa Amazonasának” hívnak. Áder János jelentős eredményként értékelte azt is, hogy Magyarország aranytartaléka a 2010-es 3 tonnáról 110 tonnára nőtt.

A politikus a közvetlenül Csongrád-Csanád vármegyét érintő fejlesztések között felsorolta a többi közt az M43-as autópálya megépítését a Móra Ferenc híddal, a Szegedi Tudományegyetem új infektológiai központjának átadását, a gyermekgyógyászati klinika bővítését, a szegedi fogadalmi templom és a Dóm tér megújítását, a Móra Ferenc Múzeum, a szentesi Péter Pál Polgárház, a makói Hagymaház rekonstrukcióját. Kitért arra is, hogy amikor a Tisza mentén valamennyi árapasztó-tározó elkészül, egy méterrel lesz csökkenthető a legnagyobb árhullámok idején a folyó vízszintje.

Az emberek ma Magyarországon biztonságot akarnak a házukban és a hazájukban – jelentette ki az építési és közlekedési miniszter szombaton Szegeden a Digitális Polgári Körök (DPK) háborúellenes gyűlésén tartott 30. Lázárinfó kezdetén.

Lázár János azt mondta: 2025-ben két tanulmányutat tett, az egyiket Budapestről Washingtonba, a másikat pedig Kisvárdáról Szegedre a Lázárinfókon.

Hozzátette, hogy három dolgot tanulhattak meg az eddigi 29 Lázárinfó 1500 kérdéséből:

a magyarok békéje fontosabb, mint az ukránok háborúja; a gáz és a gázár fontosabb mint a gender; valamint a magyar családok a legfontosabbak, és nem számítanak az idegenek.

Az emberek azt várják a Fidesztől, hogy megvédje őket és „nem akarják, hogy neveljük őket” – fogalmazott Lázár János.

A tárcavezető kiemelte: hasznára kell lenni a választópolgároknak és nem az agyukra menni. Lázár János azt mondta, a Fidesz magas bért és alacsony rezsit kínál az embereknek, a Tiszánál viszont magas lenne a rezsi és alacsony lenne a bér. Innen nézve nem bonyolult a választás, az okos ember nem a rizikót, hanem a biztosat választja – mondta. „Többet ésszel, mint haraggal”, ez a 2026-os választás üzenete – hangsúlyozta az építési és közlekedési miniszter.

A Fidesz 2026-ban az egyszerű, hétköznapi emberek, a munkások, a melósok, a nyugdíjasok pártja, akik egész életüket ledolgozták, és azoknak a fiataloknak is a pártja, akik munkával akarnak egyről a kettőre jutni – mondta, hozzátéve, olyan országot akarnak, ahol mindenki léphet egyet előre és léphet feljebb.

A Fidesz az a párt, amely az egyszerű és hétköznapi embereket segíti adókedvezménnyel és béremeléssel, rezsicsökkentéssel és árréscsökkentéssel, valamint lehetőséget teremt a három százalékos lakáshitellel és a családtámogatásokkal – sorolta. Megjegyezte:

számukra az a fontos, hogy ebben az országban fideszes és nem fideszes egyaránt lépjen előre és feljebb.

A fórumok tapasztalatai alapján azt is fontosnak nevezte, hogy beszéljenek az eredményekről. Kiemelte: 2010 óta felépítették a munkaalapú társadalmat a segélyalapú Magyarországgal szemben. Ezt akarja a Tisza visszacsinálni, a Tisza segély alapú társadalmat akar, a tiszások pénzt vesznek el azoktól, akik dolgoznak, hogy odaadják azoknak, akik nem dolgoznak – mondta. Hozzáfűzte: ez a Tisza programja, azt kell közösen megakadályozni, hogy több pénzt szedjenek be az emberektől, és kevesebb pénzt adjanak vissza a magyaroknak.

A Tisza áradása nem lehetőség, hanem veszély; amikor áradás van, mindig zavaros a víz, és mindig elmossa a mögöttünk hagyott tíz év eredményeit – fogalmazott Lázár János. Megjegyezte: „megtanultuk azt is, ha jön a Tisza, mindig megy is”.

Ha nincs Fidesz, akkor nincs egymillió munkahely, nincs biztos időskor, de van háború és jó sok migráns; ha nincs Fidesz, nincs parti – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke szombaton Szegeden, a Digitális Polgári Körök (DPK) háborúellenes gyűlésén.

Az eseményen – amelyet a szegedi Pick Arénában tartottak – a kormányfő Lázár János építési és közlekedési miniszterrel egy rendhagyó Lázárinfón válaszolt a közönség kérdéseire, elsőként arra, hogy miért érdemes 2026-ban, 16 év kormányzás után a Fideszre szavazni.

Orbán Viktor úgy válaszolt: inkább azt mondja mi lesz akkor, ha nincs Fidesz. Ha nincs Fidesz akkor van háború, ha nincs Fidesz-KDNP vannak migránsok jó sokan, nincs egymillió munkahely, hiányozna 200 ezer magyar gyerek az életünkből, ha nincs Fidesz nincs biztos időskor, nincs gyerekek utáni adókedvezmény és nincs első lakása a fiataloknak – hangsúlyozta.

„Ha nincs Fidesz, nincs parti”

– fogalmazott.

Kijelentette azt is: a Fidesz-KDNP egy olyan közösség, amely mindig olyan vezetőket tud előhozni, az élre állítani, amilyenre a magyaroknak, az országnak, a hazának szüksége van. Ez a mi legnagyobb erőnk – tette hozzá.

Orbán Viktor – aki előtt Áder János volt államfő mondott beszédet – kifejtette: ha megbízható, lassú folyású, nyugodt kormányzást akarnak, akkor megkérik „Áder Jánost, hogy vállalja el”. „Ha erre már ráuntunk és valami kalandot, vagy valami újat akarunk, akkor fölkérjük a Jánost” – mutatott Lázár Jánosra, majd hozzátette, ha úgy gondolják, hogy a legfontosabb, hogy a pénzügyek rendben legyenek, akkor megkérik Varga Mihályt, hogy „jöjjön elő a nemzeti bankból”.

Arra a kérdésre, hogy rá miért szavazzanak, Orbán Viktor azt mondta: először is vidéki ember, falusi, és „ha az ember választhat, akkor válassza a saját fajtáját, ezt javaslom”. A második érvnek azt hozta fel: a legjobb korban van, bár igaz, hogy már 30 éve egyfolytában a legjobb korban van, de ez mégis számít.

Harmadrészt hangsúlyozta azt is: nem arra vállalkozott, hogy összeállít és vezet egy kormányt, amelyik majd jól kormányoz, mert ezt más is meg tudja csinálni.

„Én arra vállalkoztam, hogy megváltoztatjuk a magyarok sorsát, azt a sorsot, amit mások szántak nekünk az első világháború után.

Nekünk azt a sorsot szánták, hogy kicsik legyünk és szegények, és én azt akarom, hogy a magyarok nagyok legyenek és gazdagok és ezzel még nem végeztem” – mondta.

Egy másik kérdésre válaszolva Orbán Viktor kijelentette: a veszély nem a Tisza, a veszély neve Brüsszel, csak Brüsszel magyarországi megbízottjait most éppen Tiszának hívják. Hozzátette: nem a Tisza ellen kell harcolni, Brüsszelt kell legyőzni, és azt kell megakadályozni, hogy Magyarországot visszatereljék a 2010 előtti útra, amikor ebben az országban mindig az történt, amit Brüsszel akart.

Brüsszelben egy közvetlen háborús veszélyt sikerült elhárítani

– válaszolta a miniszterelnök a lefoglalt orosz vagyon elvételét meghiúsító döntésre vonatkozó kérdésre a Digitális Polgári Körök (DPK) háborúellenes gyűlésén Szegeden, szombaton.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a befagyasztott orosz vagyon elvételével Európa hadüzenetet küldött volna Oroszoroszágnak, de a „postagalambot időben sikerült elkapnunk”.

Ukrajna és Oroszország háborúban áll, elvenni az egyik háborúzó fél vagyonát és odaadni a másik háborúzó félnek, az azt jelenti, hogy „te beszálltál a háborúba (…) és nyakig benne vagy”

– hangsúlyozta.

Arra is kitért, hogy a pénz szerepet szokott játszani a háború után, mert van, hogy a vesztest jóvátétel megfizetésére kötelezik, Magyarország is így járt mindkét világháborút követően. Erről majd lehet beszélni, ha vége a háborúnak, de háború közben ilyet nem lehet tenni, mert azt jelenti, hogy „belevonódtál” a konfliktusba – szögezte le a kormányfő.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy ebben

az európai békét megmentő akcióban a belga miniszterelnök játszotta a kulcsszerepet. Hősiesen küzdött, „tüzes vasakkal szurkáltak, fogókkal tépkedték a húsát egy egész napon, de lehet, hogy korábban heteken keresztül. Szakemberek, mert németek voltak, nem vicceltek”, és ez az ember állta, bírta és kitartott

– jelentette ki.

A kormányfő leszögezte, hogy Ukrajna összeomlása nagy baj lenne Magyarország számára. Ez Magyarországnak nemcsak, hogy nem érdeke, hanem sokat meg kell tenni azért, hogy ez ne következzen be – mutatott rá. A vidéki emberek pontosan értik, hogy a telek értékét az is befolyásolja, hogy milyen a szomszéd, milyen állapotban van és ki lakik ott – fogalmazott. A legjobb az lenne, ha csupa Ausztria venne bennünket körül – jegyezte meg.

Orbán Viktor arról, hogy lesz-e még európai béke, biztonság és Amerika támogatására számíthatunk-e a konfliktus lezárulta után, elmondta: ez úgy van a nemzetközi politikában, ahogy a személyes életünkben. A béke azt jelenti, nem veszekszünk, a békesség, hogy szeretünk együtt lenni. Európának nem egyszerűen békére van szüksége, hanem békességre – mondta. Az utóbbi esélyét nem látja jelen pillanatban, túl sok a seb és túl mélyre szúrtak, és az ilyesmi lassan gyógyul. Béke lehet, ami azt jelenti, hogy nincs háború – tette hozzá. Arra, hogy magunkon kívül számíthatunk-e valakire, úgy válaszolt, hogy nem.

Hangsúlyozta: ha az európaiak azt gondolják, az amerikaiak megvédik őket, akkor nagyot tévednek. Európának képesnek kell lennie arra, hogy saját magát megvédje. Nekünk nem az ukrán hadsereget kell finanszírozni, hanem az Ukrajna nyugati oldalán lévő hadseregeket kell megerősíteni és az európai hadiipart kell megerősíteni azért, hogyha bármilyen baj van, Európa ne legyen kiszolgáltatva senkinek – rögzítette.

A közvetlen háborús veszélyt elhárítottuk, de a háborús veszély nagyobb, mint a brüsszeli csúcs előtt volt

– mondta Orbán Viktor a Digitális Polgári Körök háborúellenes gyűlésén Szegeden szombaton.

A miniszterelnök utalt az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hadikölcsönre, és úgy fogalmazott: úgy nyerjen a Tisza választást Magyarországon, ahogy az ukránok visszafizetik a kölcsönt.
Nemcsak az a probléma, hogy az ukránok nem fizetik vissza a kölcsönt, hanem az is, hogy nincs pénzünk. Ezért a bankoktól, a hitelezőktől kell felvenni kölcsönt, amit el kell küldeni Ukrajnába – mutatott rá. Megjegyezte: amikor kiderül, hogy az ukránok nem tudnak fizetni, akkor be kell fizetni a bankároknak Londonba a 90 milliárdot kamatostul.

Orbán Viktor beszélt arról is: a béke azt jelenti, nem veszekszünk, a békesség, hogy szeretünk együtt lenni. Európának nem egyszerűen békére van szüksége, hanem békességre – mondta. Az utóbbi esélyét nem látja jelen pillanatban, túl sok a seb és túl mélyre szúrtak. Béke lehet, ami azt jelenti, hogy nincs háború – tette hozzá. Orbán Viktor további kérdésre kitért arra is, hogy számításai szerint 20 milliárd euró felett van az a veszteség, amit a magyar gazdaság elvesztett a háború és a szankciók miatt.

Pedofil bűncselekmények miatt 2010 előtt 80 ember volt börtönben, ma több mint 700

– jelentette ki a miniszterelnök a Digitális Polgári Körök (DPK) háborúellenes gyűlésén tartott Lázárinfón szombaton Szegeden egy néző kérdésére válaszolva.

Orbán Viktor közölte: az elmúlt 15 évben több száz feljelentést tettek gyerekek rovására elkövetett bűncselekmények miatt. Azt mondta: sosem tudja megígérni, hogy ebben az országban mindig mindenki jól fog viselkedni, még azt sem, hogy mindig minden pillanatban minden állami intézmény jól fog működni.

Egy dolgot tud ígérni, ha bárhol megsértik a jogszabályokat, és akár gyerekek, akár felnőtt magyar emberek kárára valamit elkövetnek, „azokat fülön fogjuk fogni, és meg fogjuk büntetni”, „az elromlott intézményeket meg ki fogjuk javítani” – hangsúlyozta Orbán Viktor.