POLITIK
Kiszivárgott információk a Fehér Házból.
Az Axios kedden amerikai és orosz tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy a Trump-adminisztráció titokban új tervet dolgozott ki az ukrajnai háború befejezésére, Oroszországgal konzultálva. A Fehér Ház a hírek szerint már megkezdte az európai vezetők tájékoztatását – írja az Origo.
A hírportál beszámolója szerint egy 28 pontos ütemtervről van szó, amelyet Donald Trump amerikai elnök gázai tűzszüneti terve ihletett. A gázai tervhez hasonlóan a javaslat a béke mellett tartalmazza az Egyesült Államok és Európa jövőbeni kapcsolatának részleteit és a biztonsági garanciákat is.
Az Egyesült Államok különmegbízottja, Steve Witkoff vezeti a terv kidolgozását, és széles körben megvitatta azt Kirill Dmitrijev orosz megbízottal.
Egy ukrán tisztviselőre hivatkozva az Axios azt állította, hogy Witkoff a hét elején Miamiban megvitatta a tervet Rusztem Umerovval, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök biztonsági tanácsadójával.
Egy amerikai tisztviselő azt is elmondta az Axiosnak, hogy a Fehér Ház megkezdte az európai tisztviselők tájékoztatását a javaslatról.
Dmitrijev optimistán jellemezte a titkos békemegállapodást, mondván, hogy a múlttal ellentétben úgy érzik, hogy az orosz álláspontot valóban meghallgatják.
Elmondta, hogy a két fél írásos dokumentumot szeretne készíteni Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök következő találkozója előtt. Eközben Witkoff és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök november 19-re tervezett törökországi találkozóját állítólag elhalasztották ukrán és amerikai tisztviselők szerint.
Miközben Kijevet újabb orosz légicsapások rázták meg, és a német gazdasági miniszter is óvóhelyre kényszerült, a diplomáciai fronton fordulat körvonalazódik: Miamiban orosz és amerikai különmegbízottak ültek tárgyalóasztalhoz. Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin megbízottja szerint Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna közel áll a háború lezárásához. Közben Franciaország egy 2026-os békefenntartó misszió lehetőségét vizsgálja, Olaszország pedig bejelentette, hogy nem küld rakétákat Ukrajnába.
A harctéren egyértelmű az orosz fölény, de jöhet az újabb erősítés Brüsszelből Ukrajnának Fotó: VIACHESLAV MADIIEVSKYI Forrás: NurPhoto
A nemzetközi diplomáciai térben ismét élénk mozgás kezdődött az ukrajnai háború körül. Miamiban szombaton magas szintű tárgyalásra került sor: Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin különleges megbízottja találkozott Steve Witkoff-fal, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottjával. A felek az orosz–amerikai párbeszéd folytatásáról és a háború lezárásának lehetőségeiről egyeztettek. Dmitrijev az X-en arról írt, hogy „ez a párbeszéd létfontosságú a világ számára”, és hangsúlyozta: a megoldás csak Oroszország nemzeti érdekeinek tiszteletben tartásával lehetséges.
A különmegbízott az amerikai sajtónak adott interjúkban úgy fogalmazott: Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna közel áll a diplomáciai megoldáshoz, és kijelentette, hogy a Trump–Putyin budapesti találkozó továbbra is napirenden van. Dmitrijev szerint „a párbeszéd folytatása elengedhetetlen, mert a háborút csak tárgyalás útján lehet lezárni”.
Mindeközben Kijevet újabb orosz légicsapások érték. A támadások idején a városban tartózkodó Katherina Reiche német gazdasági miniszternek is óvóhelyre kellett menekülnie.
Két civil életét vesztette, tizenhárman megsebesültek. A német tárcavezető „megrázó élménynek” nevezte a történteket, és kijelentette: Németország segíteni fog a lerombolt energetikai infrastruktúra helyreállításában.
Eközben Franciaország is új lépésre készül: Pierre Schiele tábornok a nemzetgyűlés védelmi bizottsága előtt bejelentette, hogy a francia hadsereg készen áll egy 2026-os ukrajnai békefenntartó misszióra. Hangsúlyozta, hogy Párizs „három riasztási szintre” készül, és akár 7000 katonát is képes gyorsan bevetni, ha a helyzet úgy kívánja.
Az olasz külügyminiszter, Antonio Tajani ezzel szemben visszafogottabb üzenetet küldött: kijelentette, hogy Olaszország nem küld rakétákat Ukrajnába, és nem tervezi a Samp/T légvédelmi rendszer átadását sem.
Támogatjuk Ukrajnát politikai, pénzügyi és katonai eszközökkel, de nem állunk háborúban Oroszországgal
– fogalmazott.
A gazdasági fronton Vlagyimir Putyin továbbra is magabiztos. Nyugati elemzők szerint a szankciók nehezítik ugyan az orosz gazdaság működését, de nem kényszerítik térdre az országot. A Sky News értékelése szerint „Putyin számára a szankciók inkább kellemetlenséget, mintsem valódi problémát jelentenek”. Az orosz elnök bízik abban, hogy a háború folytatásával fenntarthatja belpolitikai stabilitását.
Ukrajnában távollétében életfogytiglani börtönbüntetést kapott Jevhen Balickij, Zaporizzsja megye megszállás alatti részének Moszkva által kinevezett „kormányzója” , akit azzal vádolnak, hogy Oroszország érdekeit képviselve megszervezte az ukrán gabona illegális elszállítását, több milliárd hrivnya kárt okozva – számolt be szerdán az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) sajtószolgálata.
„Ukrajna déli régiója egy részének elfoglalása után Balickij megkezdte a Kreml utasításainak végrehajtását, amelyek a helyi gazdák és agrárvállalatok teljes kifosztására vonatkoztak. Fegyverrel, börtönnel és fizikai megtorlással fenyegetve az oroszok lefoglalták a mezőgazdasági vállalkozók magántulajdonát, mindenekelőtt az ukrán gabonát. Ezután az úgynevezett kormányzó, Balickij biztosította az elrabolt termény illegális elszállítását az Oroszországi Föderáció megrendelésére” – írta az SZBU közleményében.
Közlése szerint a gabona fő útvonalai Mariupolon keresztül vezettek, majd onnan az oroszországi Rosztov-na-Donu kikötőibe vagy a ideiglenesen megszállt Krímbe, ahonnan tovább szállították a Közel-Kelet országaiba. A rendvédelmi szervek adatai szerint csupán 2025 folyamán Balickij csaknem félmillió tonna ukrán gabona elrablását szervezte meg.
A biztonsági szolgálat nyomozói által összegyűjtött bizonyítékok alapján a bíróság Balickijt kollaborációs tevékenységben, az agresszor állam támogatásában és csoportosan elkövetett háborús bűncselekményekben is bűnösnek mondta ki.
Az SZBU hozzátette, hogy az elítélt a mára már betiltott Régiók Pártjának egykori parlamenti képviselője volt a parlamentben, aki az orosz támadás kezdetén az elsők között támogatta nyilvánosan az orosz megszállókat, később pedig a zaporizzsjai ideiglenesen elfoglalt terület „helytartójává” nevezték ki.
Az ukrán főügyészség közölte, hogy adataik szerint Balickij a megszálló adminisztráció vezetőjeként megszervezte ukrán vállalatok ingatlanjainak és mezőgazdasági termékeinek lefoglalását és eltulajdonítását, több mint 6,4 milliárd hrivnya (csaknem 60 milliárd forint) értékben. Azt is hozzátette, hogy ez a bírósági döntés az első, amely hivatalosan is megállapítja, hogy a megszálló struktúrák megsértették a genfi egyezmény előírásait a háború idején a polgári lakosság védelméről, mégpedig a civil tulajdon jogellenes elkobzására vonatkozó részt.
Emlékeztettek arra, hogy Balickijt, már 2023-ban is elítélték távollálétében, akkor 15 év szabadságvesztést kapott, vagyonelkobzással, miután „megállapítást nyert, hogy 2022. szeptember 30-án a Kremlben aláírta a zaporizzsjai régió Oroszországhoz csatolásáról szóló illegális szerződést”.
Ripost hírek
