
Száz francia vadászrepülő megy Ukrajnába
Aláírták a szándéknyilakozatot.
Volodimir Zelenszkij ukrán és Emmanuel Macron francia elnök általuk "történelminek" nevezett szándéknyilatkozatot írt alá hétfőn Párizsban arról, hogy Ukrajna száz Rafale típusú francia szuperszonikus vadászrepülőgépet vásárol.
A francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint a megállapodás "tízéves időtávra" szól, s a jövőben lehetséges szerződéseket irányoz elő ukrán fegyverzetbeszerzésre új francia védelmi felszerelésekből: "körülbelül száz Rafale-t, a hozzájuk tartozó fegyverzettel együtt", valamint más fegyverekből, köztük a fejlesztés alatt álló, új generációs SAMP-T légvédelmi rendszerből, radarrendszerekből és drónokból.
Ez a megállapodás "egy új időtávban helyezkedik el a Kijev nyugati szövetségesei által eddig elrendelt fegyverzetátadásokhoz képest, amelyek célja az ukrán erők segítése volt a 2022 februárjában indult orosz invázió visszaszorításában" - mondta a francia elnök ukrán kollégájával közös sajtótájékoztatóján a francia elnöki hivatalban. Ez az idősáv "az ukrán hadsereg jövőbeli újjáépítésének" ideje, hogy "képes legyen elrettenteni minden újabb behatolást", amint megszületik a béke vagy a tűzszünet
- tette hozzá.
"Ez egy történelmi megállapodás, és nagyra értékeljük Franciaország támogatását" - fogalmazott Volodimir Zelenszkij.
A drónokkal és irányított bombákkal kapcsolatban Macron "az év végéig és az elkövetkező három évben történő gyártási kötelezettségekről" beszélt. A Rafale-ok esetében hosszabb határidők várhatók a szerződések tárgyalási idejéből, a gyártásból és a pilóták képzéséből adódóan.
A finanszírozás egyelőre nem tisztázott, Franciaország saját költségvetési hozzájárulását és az európai mechanizmusokat is igénybe kívánja venni. A francia elnök egyébként újra felvetette a "közös adósság" lehetőségét, vagyis azt, hogy az Európai Unió "előre látható és stabil pénzügyi támogatást tudjon nyújtani Ukrajnának hosszú távon".
"Minden készen áll a békéhez. Csak Oroszország nem hajlandó rá" - mondta Macron, elítélve "az energetikai infrastruktúra elleni támadások fokozódását", ami "további bizonyítéka ennek az agresszivitásnak és cinizmusnak".
Az ukrán korrupciós botrányra utalva Macron "bizalmát" fejezte ki, hogy Zelenszkij végrehajtja az ukrán EU-csatlakozáshoz szükséges "mélyreható reformokat", "különösen a jogállamiság, az átláthatóság, a kormányzás és a korrupció elleni küzdelem terén".
A francia elnök délelőtt a Párizstól délnyugatra található villacoublay-i katonai bázison fogadta ukrán kollégáját, ahol a gyártók bemutatták a francia hadsereg eszközeit a 2022 óta Oroszországgal háborúban álló ország vezetőjének.
„Moszkva érdekelt abban, hogy minél hamarabb megtörténjen Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök találkozója, amelyet alaposan elő kell készíteni” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára hétfőn újságíróknak.
„Amint ez a felkészülés befejeződik és létrejönnek a csúcstalálkozó feltételei, reméljük, hogy meg is fog valósulni” – mondta. „Jelenleg aligha lehet megjósolni, hogy mikor alakulnak ki ezek a feltételek. Bár természetesen mindannyian érdekeltek vagyunk abban, hogy ezek a feltételek minél hamarabb létrejöjjenek” – tette hozzá.
A Kreml szóvivője szerint Moszkva és Washington egyaránt tisztában van vele, hogy a két vezető találkozójának eredményessége érdekében alapos előkészületekre van szükség. Mint fogalmazott, minél hamarabb létrejön a csúcs, annál jobb.
Peszkov szerint
„militarista és háborúpárti retorika” mind gyakrabban hallható Európában.
Azt hangoztatta, hogy Oroszországban nincsenek támogatói a NATO-val való konfrontációnak. „De kénytelenek vagyunk intézkedéseket hozni érdekeink védelme érdekében” – nyilatkozott.
Az ukrajnai háborúra kitérve Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy Oroszország rendszeresen válaszol az infrastruktúrát, beleértve az energetikai infrastruktúrát érő ukrán támadásokra. Közölte, hogy az orosz fél rendelkezik a szükséges potenciállal ezen csapások hatásának felszámolásához és az olajexport újraindításához.
Beszámolója értelmében Moszkva és Kijev szakértői csoportok szintjén együttműködik a fogolycsere kérdésében. „A tárgyalások folytatódnak, de konkrétumokat most nem fogok közölni” – nyilatkozott.
Kilátásba helyezte, hogy
Moszkva rendkívül negatívan fog hozzáállni, ha az Egyesült Államok elfogadja az Oroszországgal együttműködő országokkal szemben bevezetendő szankciókról szóló törvényjavaslatot.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a RIA Novosztyi hírügynökségnek kommentálta Boris Pistorius német védelmi miniszter kijelentését, miszerint a NATO és Oroszország közötti háború 2029 előtt kezdődhet.
„Most már nincs kétség afelől, hogy ki az agresszor” – mondta a szóvivő.
Macron ezt követően munkaebéden hivatalában látta vendégül az ukrán elnököt, de még ez előtt közös sajtótájékoztatójukon bejelentették a szándéknyilatkozat aláírását a francia védelmi felszerelések Ukrajna általi beszerzésével kapcsolatos együttműködésről.
Az ukrán elnök már a múlt hónapban aláírt egy szándéknyilatkozatot 100-150 svéd Gripen vadászrepülőgép megvásárlásáról.
Franciaország már szállított Mirage vadászgépeket Kijevnek, de mindeddig nem volt szó arról, hogy Ukrajna a Rafale-t is, a francia harci vadászbombázók zászlóshajóját is megvásárolja.
Az ukrán elnöknek is bemutatott újgenerációs SAMP-T légvédelmi rendszert 2027-től kapja meg Franciaország, és a hagyományos SAMP-T-hez képest, amelynek egy példánya már telepítve van Ukrajnában is, kiterjedtebb rakétabefogó képességekkel rendelkezik.
A villacoublay-i látogatás után Macron és Zelenszkij a Párizstól nyugatra fekvő Valérien-hegyre látogatott az "ukrajnai multinacionális erő" vezérkarához, amelyet Párizs és London azért készít elő, hogy a tűzszüneti megállapodás és Kijevnek nyújtandó "biztonsági garanciák" keretében bevethető legyen.
Az Ukrajna megsegítése érdekében cselekvésre kész országok koalíciója által létrehozott, a francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint 35 országot, köztük Ukrajnát is magában foglaló vezérkar már működőképes és a tűzszünet másnapján képes erőt bevetni.
Az Ukrajnának szánt biztonsági garanciák, amelyeket a koalíció hónapok óta dolgoz ki, magukban foglalják a kijevi hadsereg támogatását, valamint szárazföldi, tengeri és légi komponenseket. De megvalósításuk továbbra is egy esetleges tűzszünettől függ.
Délután az Elysée-palotában a két vezető részt vesz egy "francia-ukrán drónfórumon".
Kijev idén több mint 4,5 milliót tervez bevetni a drónokból, amelyek a fronton az ellenséges felszerelés megsemmisítésének hetven százalékáért felelősek.
Ez az ukrán vezető kilencedik látogatása Franciaországban az Oroszországgal folytatott háború 2022. februári kezdete óta, s éppen akkor történik, amikor országa számára a fronton a helyzet egyre nehezebb, a tél küszöbén.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak, illetve energetikai és infrastrukturális létesítmények, lakóépületek rongálódtak meg - közölte a légierő parancsnoksága és helyi kormányzók.
A légierő parancsnokságának hétfői Telegram-jelentése szerint a légvédelem az ország északi, keleti és déli régióiban 91 drónt lelőtt, illetve rádióelektronikai eszközök bevetésével eredeti pályájukról eltérített. A közlemény szerint 17 helyszínen 32 drón és mindkét rakéta célba talált.
Az elmúlt 24 órában az orosz fegyveres erők csapást mértek Harkivra és 10 másik településre a régióban, a támadásokban négy civil meghalt, 16-an pedig megsebesültek, közöttük öt kiskorú - jelentette az Interfax-Ukrajina hírügynökség Oleh Szinyehubov katonai kormányzó Telegram-üzenetét ismertetve. Számos többszintes lakóépület és gépkocsi megrongálódott, két helyszínen a vasúti infrastruktúrában is károk keletkeztek.
Éjszaka az orosz hadsereg nagyszabású dróncsapást mért Odessza környékén a kikötőre és az energetikai infrastruktúrára, egy ember megsebesült - tette közzé Oleh Kiper katonai kormányzó és a helyi hatóságok hivatalos közleményei nyomán az Unian hírügynökség. A csapásokban több, a kikötőben tartózkodó polgári hajó is megrongálódott, a keletkezett tüzeket a katasztrófaelhárítók eloltották.
A támadások következtében 32 000 fogyasztó maradt áram nélkül, az energiaszolgáltató munkatársai azonnal megkezdik a helyreállítást, amint a hadsereg és a katasztrófavédelem ezt engedélyezi. Az Odessza megyei ügyészség háborús bűnök elkövetése miatt hivatalos vizsgálatot indított.







