Nem állt meg a háború, előrenyomulnak az oroszok

Elfoglalta a donyecki régióbeli Vaszjukivka települést az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán az ukrajnai háborúban – közölte csütörtökön a moszkvai védelmi minisztérium.

Moszkva szerint a donyecki Pokrovszk (orosz nevén: Krasznoarmejszk) város helyőrségének megsegítése érdekében az ukrán hadsereg nyolc támadással próbálkozott Hrisine felől, és ebben a körzetben összesen mintegy 275 katonát, valamint egyebek mellett egy harckocsit és négy egyéb páncélozott harcjárművet veszített.

A csütörtöki hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudtak törni,

több mint 1350 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. A tárca az eltalált és megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel több drónraktárt és drónirányító pontot, egy műholdas kommunikációs központot, valamint az ukrán hadsereget ellátó energiaipari létesítményeket, lőszer-, anyagi-műszaki raktárakat, négy harckocsit és 24 egyéb páncélozott harcjárművet, egy Grad sorozatvetőt, öt irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők nyolc rakétáját, egy Neptun nagy hatótávolságú irányított rakétát, továbbá 263 repülőgéptípusú drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Herszon megyében 71 ezer, a „Luhanszki Népköztársaságban” pedig 46 ezer ember maradt áramellátás nélkül.

Az orosz erők teljesen bekerítették Krasznoarmejszket (ukrán nevén Pokrovszkot) és Dimitrovot (Mirnohrad) a donyecki régióban – jelentette be Vlagyimir Putyin csütörtökön a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) csúcstalálkozóján, Kirgizisztán fővárosában, Biskekben, az orosz sajtó számára tartott sajtóértekezletén.

Az államfő szerint az orosz hadsereg számára minden fronton „pozitív a dinamika”, a műveleti területeken az előrenyomulás üteme gyorsul, az orosz erők Sziverszkért harcolnak, szinte teljes ellenőrzésük alá vonták Vovcsanszkot, és másfél kilométerre megközelítették Huljajpoljét. Mint mondta,

az orosz Kelet csapatcsoportosítás műveletei Kijev számára a front összeomlásához vezethetnek ezen a frontszakaszon.

  „Ha Ukrajna egységei elhagyják az általuk elfoglalt területeket, akkor véget érnek a harci cselekmények. Ha nem távoznak, fegyveres erővel fogjuk elérni ezt” – hangoztatta Vlagyimir Putyin, aki szerint

az ukrán fél csupán októberben több mint 47 ezer embert veszített,

és egyre nő a különbség a veszteség és a Kijev által a harci övezetbe küldött katonák száma között, azonkívül a dezertálási ráta aránya nagyon magas.
Elmondta, hogy Moszkva tanulmányozta az ukrajnai rendezésre vonatkozó eredeti amerikai tervet, majd a genfi amerikai-ukrán találkozó utáni változatot. Leszögezte, hogy ez nem szerződéstervezet, csak egy lista a megvitatandó kérdésekről. Ismételten egyetértését fejezte ki arra vonatkozóan, hogy az amerikai kezdeményezés alapjául szolgálhat a jövőbeli megállapodásoknak, de, mint mondta, ezt le kell fordítani a diplomácia nyelvére.

 „Le kell ülni, és komolyan meg kell vitatni, ott minden szó számít”-fogalmazott.

Megerősítette, hogy

a jövő héten amerikai delegáció érkezik Moszkvába.

Ezen Oroszországot külügyminisztériumi tisztségviselők és Vlagyimir Megyinszkij elnöki megbízott képviselik majd.

Putyin értelmetlennek nevezte, hogy a jelenlegi ukrán hatóságokkal írjanak alá dokumentumokat.

Megismételte álláspontját, miszerint csak az ukrán parlament mandátuma hosszabbodik meg hadiállapot idején, az elnöké nem.

„Az ukrán vezetés alapvető stratégiai hibát követett el, amikor nem merte megrendezni az elnökválasztást, aminek következtében az elnök elvesztette legitim státusát” – hangoztatta.

Hangsúlyozta:

Oroszországnak szüksége van arra, hogy az „új területeit” elismerjék a főbb nemzetközi szereplők, de Kijev elismerésére nincs.

Közölte, hogy a Krím és a Donyec-medence orosz területként való amerikai elismerése kérdésének a Washingtonnal folytatandó tárgyalások tárgyát kell képeznie.
Leszögezte:

Moszkva kész szerződésben rögzíteni, hogy nincs szándéka megtámadni az Európai Uniót

és kész a párbeszédre az összeurópai biztonságról, ha a Nyugat is így akarja.

Oroszországnak a G7 csoportba való esetleges visszatérésével kapcsolatban azt mondta, hogy Moszkva nem kérte oda a felvételét, de soha nem utasítja el a kapcsolatokat ebben a formában, amelyek az amerikai terv megvalósításával lehetségessé válnak. Mint mondta, Moszkva nyitott az együttműködésre, de nem kapott meghívást a szervezetbe.

Vlagyimir Putyin azt is hangoztatta, hogy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete senki számára sem jelent fenyegetést, de készen kell állnia a tagállamai elleni bármilyen agresszió elhárítására.

Életfogytiglani szabadságvesztére ítélte a 2022 októberében a Krími hídon elkövetett robbantásos merénylet nyolc vádlottját csütörtökön Rosztov-na-Donu városban az orosz déli körzeti katonai bíróság.

Az ítélet terrortámadásban és a robbanóanyagok illegális kereskedelmében találta bűnösnek Artyom Azatján, Georgij Azatján, Oleg Antyipov, Alekszandr Bilin, Vlagyimir Zloba, Dmitrij Tyjazsolih, Roman Szolomko és Artur Tercsanján vádlottat. Szolomkót és Tercsanjánt robbanószer-csempészet címén is elítélték.

Az elítéltek orosz, ukrán és örmény állampolgárok. Az orosz hatóságok terrorcselekmény szervezőjeként Vaszil Maljukot, az Ukrán Biztonsági Szolgálat vezetőjét tartják számon.

A bíróság megállapította, hogy 2022. március 3. és augusztus 2. között szervezett csoport alakult azzal a céllal, hogy terrorcselekményt hajtsanak végre az orosz szárazföldet az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigetet a Kercsi-szoroson át összekötő Krími hídon. Az ítélet szerint a terrorcselekményhez olyan robbanószerkezetet készítettek, amelynek ereje elegendő volt a híd tartószerkezetének megsemmisítéséhez. Az orosz nyomozó bizottság közölte, hogy a bomba hatóereje 10 tonna trotilnak felelt meg.

A pokolgépet építési fóliatekercsnek álcázva szállították, megfizetve a vámot, hogy a rakomány megkapja az Eurázsiai Gazdasági Unión belüli áru státusát, és így el lehessen rejteni ukrajnai eredetét. A robbanószerkezetet egy orosz fuvarozó tulajdonában lévő teherautóba rakodták be, amelynek vezetője nem tudott a tervezett merényletről. Szállítását a Krími hídig Szolomko, Zloba, Tercsanyán, Azatján, Bilin, Antyipov és Tyazsolih biztosította. A bombát 2022. október 8-án hozták működésbe, amikor a jármű a Krími hídon haladt. A robbantás következtében a sofőr és egy, a közelben haladó személygépkocsi négy utasa életét vesztette.

A rosztovi regionális bíróság csütörtökön húszévi szabadságvesztésre ítélt egy 50 éves férfit, aki egy elektromos alállomás felrobbantását tervezte, ami 70 ezer lakos áramellátásának kiesését okozhatta volna.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csütörtökön közölte, hogy őrizetbe vett egy 57 éves szevasztopoli lakost terrorcselekmény előkészítésének gyanújával. Az FSZB szerint Vinnyica régiójában született, és az ukrán nacionalista ideológia híve, és arra készült, hogy a kikötővárosban működésbe hozzon egy robbanószerkezetet az orosz hadiflotta megalapításának 300. évfordulóján emelt emlékműnél.