Fontos orosz olajfinomítót támadtak az ukránok

Az ukrán erők csapást mértek a szaratovi olajfinomítóra, a Krím félszigeten lévő feodoszijai tengeri olajterminálra, valamint több létesítményre Donyeck megye megszállt részében - közölte az ukrán vezérkar kedden a Telegramon.

A jelentés szerint a szaratovi olajfinomító több mint húszféle kőolajterméket állít elő, ezek között benzint, fűtőolajat, dízelüzemanyagot, és részt vesz az orosz megszálló hadsereg ellátásában. "Több robbanást is rögzítettek, amelyeket követően a célterület környékén hatalmas tűz ütött ki. A találatok eredményeit jelenleg pontosítják" - tette hozzá a vezérkar.

Közölte továbbá, hogy az ukrán erők támadást intéztek a Feodoszijában működő tengeri olajterminálra is. A vezérkar kiemelte, hogy ez kulcsfontosságú csomópont az üzemanyag és kenőanyag tengeri úton történő szállításában a Krím félszigetre és Ukrajna ideiglenesen megszállt déli területeire. Találat érte a létesítmény területén lévő tartályokat - írta a vezérkar.

Az ukrán erők ugyancsak csapásokat mértek az oroszok logisztikai raktárára Donyeckben, valamint egy ellenséges katonai összpontosulásra Ocseretine térségében. "A csapásmérő drónok elérték a kijelölt célterületeket. A védelmi erők továbbra is minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy meggyengítsék a megszállók katonai-gazdasági potenciálját, és rákényszerítsék az Oroszországi Föderációt, hogy hagyjon fel az Ukrajna elleni fegyveres agressziójával" - szögezte le közleményében a vezérkar.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka arról számolt be a Facebookon, hogy októberben ukrán drónok 77 ezer ellenséges célt semmisítettek meg. "A pilóta nélküli rendszerekkel felszerelt egységek nagyszabású bővítése kézzelfogható eredményeket hoz: a megsemmisített ellenségek száma növekszik. Októberben légi drónjaink 77 ezer ellenséges célt találtak el. A legjobb harci eredményeket az FPV-drónok és a nehézbombázók mutatták" - írta Szirszkij.

Szavai szerint az ukrán fegyveres erők aktívan növelik a szárazföldi robotizált rendszerek alkalmazását, amelyek a modern technológiai háború elválaszthatatlan részévé válnak. Októberben ezek közel 300 000 kilogramm élelmiszert szállítottak az alakulatoknak, sebesülteket evakuáltak, aknatelepítési és harci feladatokat hajtottak végre. A főparancsnok megjegyezte azt is, hogy az ellenség igyekszik lemásolni az ukrán tapasztalatokat: drónrendszereket alkalmazó ezredeket és elfogódrónokat hoz létre, ezért az ukrán hadseregnek folyamatosan fejlesztenie kell magát, hogy megőrizze technológiai fölényét.

Az ukrán főügyészi hivatal közölte, hogy nőtt azoknak a száma, akik engedély nélkül hagyják el alakulatukat, illetve dezertálnak: 2022-2024 között kevesebb eljárást indítottak, mint az idei évben. 2022 januárjától 2025 októberéig Ukrajnában 255 000 ügyet nyitottak önkényes alakulatelhagyás, és további 56 200-at dezertálás miatt. Összességében tehát 311 327 büntetőeljárásról van szó - mutatott rá a főügyészség. Ugyanakkor csak ez év januárja és októbere között a rendfenntartó szervek 162 500 ügyet regisztráltak önkényes alakulatelhagyás miatt, amelyek közül 9000 személyt gyanúsítottak meg, és csaknem 7700 ügyet továbbítottak a bíróságra. Ezenfelül az év első tíz hónapjában közel 21 600 új eljárást indítottak dezertálás miatt. Ebben a kategóriában 318 főt gyanúsítottak meg, 195 ügy pedig eljutott a bíróságig. 2024-ben 67 800 alakulatelhagyási és 23 300 dezertálási ügyet rögzítettek, 2023-ban 17 600-at, illetve 7800-at jegyeztek fel, míg 2022-ben mindössze 6600, illetve 3400 ilyen eljárást indítottak.

Ukrán közlés szerint az orosz hadsereg fokozta erőfeszítéseit, hogy a donyecki régióban lévő Pokrovszk városába behatoljon déli irányból. Jelenleg a városban több mint háromszáz orosz katona tartózkodik - tájékoztatott a város védelmét ellátó ukrán 7. deszant- és rohamosztagos hadosztály a Telegramon. Közlése szerint az oroszok célja változatlan: elérni Pokrovszk északi határát, majd megkísérelni az agglomeráció bekerítését.

"Az elmúlt napokban az oroszok fokozottan próbálkoztak behatolni Pokrovszkba könnyű technikával a déli városrészeken keresztül. Ehhez az ellenség a kedvezőtlen időjárási körülményeket, különösen a sűrű ködöt használja ki, ami csökkenti a légi felderítés és a nyílt terepen történő támadás lehetőségeit" - emelte ki az alakulat.

"Ennek ellenére a védelmi erők továbbra is felderítik és megsemmisítik az ellenséges csoportokat a városi beépített területeken, még alacsony látási viszonyok között is. November eleje óta az ukrán erők 162 orosz katonát öltek meg Pokrovszkban, további 39-et megsebesítettek" - írták a rohamosztagosok Hozzátették, hogy a várost számos ukrán alakulat védi: a pilóta nélküli rendszerek erői, deszant- és rohamosztagos egységek, a Különleges Műveleti Erők (SZSZO), az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), a nemzeti gárda, a rendőrség és mások.

A pénteken Washingtonban tartott Orbán–Trump-csúcs fényében írt az augusztusi és szeptemberi ukrán dróntámadások céljairól és Zelenszkij stratégiájáról a Berliner Zeitung.

A kőolajvezeték elleni támadásokkal kapcsolatban a portál arról írt, Zelenszkij stratégiája a szövetségeseire nézve rejlő kockázatokat rejt magában. A Berliner Zeitung szerint a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatban három alapvető kérdés merül fel, amelyeket Zelenszkijéknek is illene feltenniük saját maguk számára:

1. Az orosz energetikai létesítmények vajon legitim célpontok?
2. Hol húzódik a határ a jogos önvédelem és a szövetségesek zsarolása között?
3. Meddig tartható fenn ez a stratégia hosszú távon?

A Barátság kőolajvezeték elleni támadásoknál Ukrajna az önvédelemhez való jogra és az orosz támadások megtorlására hivatkozott. A portál szerint a nemzetközi jog szempontjából ez az álláspont védhető is lenne, csak van vele egy nagyon súlyos probléma:

a hasonló támadásokkal Ukrajna legfontosabb szövetségesét, magát az Európai Uniót is veszélybe sodorja.

Továbbá saját szövetségeseit is elidegenítheti vele hosszú távon, ha valóban az lesz Kijev politikája az elkövetkező időszakban, hogy infrastrukturális támadásokkal kényszerítsen engedelmességre szövetséges országokat, ezzel pedig alááshatja a nyugati szövetség szolidaritását.

A portál megjegyzi, a Barátság kőolajvezeték több, mint egy cső a föld alatt – Magyarország energiaellátásának ütőere. Az ország olajimportjának 86 százaléka, földgázának pedig 74 százaléka Oroszországból származik. A Berliner Zeitung az IMF számításaira hivatkozva azt írja, a vezeték teljes leállása több mint 4 százalékkal vetné vissza a magyar nemzeti összterméket. Magyarország mellett Szlovákia olajellátása is jelentős részben a Barátságtól függ, ezért a portál szerint az Európai Bizottság komoly dilemmával szembesül:

ugyanis nem követelheti az orosz energiaimport leállítását úgy, hogy ezzel egyidejűleg a tagállamokat energiaválságba taszítja.

A Berliner Zeitung is lehetséges alternatívaként emlegeti az Adria-vezetéket, azonban – ahogy ez a Mol szombati közleményéből is kiderült – valójában ez nem egy járható út. Ráadásul a portál szerint a Barátság–vezeték elleni támadásokkal Zelenszkijnek csupán azt sikerült elérnie, hogy

Magyarország a nemzetközi térben földrajzi helyzetéből politikai tőkét kovácsolhatott.

Ez megjelent a pénteki washingtoni csúcstalálkozón is, amikor Orbán Viktor miniszterelnöknek Donald Trump amerikai elnökkel tárgyalva sikerült elérnie, hogy Magyarország teljes mentességet kapjon a vezetékes orosz olajra és földgázra kiszabott szankciók alól, valamint Magyarország 600 millió dollár értékben fog vásárolni amerikai cseppfolyósított földgázt.

A stratégia fenntarthatóságával kapcsolatban arra figyelmeztet a portál, hogy Ukrajna – amennyiben kitart az energetikai infrastruktúra elleni támadások mellett – csak ideig-óráig lehet képes erre, mégpedig számos okból kifolyólag. A Berliner Zeitung idézte Szijjártó Péter külügyminiszternek a támadások idején kiadott nyilatkozatait, miszerint Magyarország akár le is állíthatja az Ukrajnába irányuló áramexportot, ha folytatódnak a támadások. Emlékeztetnek,

2024-ben az ukrán áramimport mintegy 40 százaléka Magyarországról érkezett.

Ha a feszültségspirál beindul, az mindkét félnek ártani fog – írták. Ráadásul azt is írják, Magyarország és Szerbia már új vezetéket tervez, amely várhatóan 2027-re készül el. A Berliner Zeitung szerint ez az útvonal független lenne az ukrán területektől, és közvetlenül szállítana orosz olajat. Mint írják, ez egyértelmű jele annak, hogy egyes európai országok saját útjukat keresik. Összességében a lap arról is ír, hogy a cél nem szentesíti az eszközt, valamint a jogos önvédelem sem mentesíti Ukrajnát meggondolatlan cselekedeteinek következményei alól.