Ezt tartják Moszkvában a béke alapfeltételének

A békés rendezésnek el kell vezetnie az ukrajnai válság kiváltó okainak felszámolásához - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.

"Oroszország továbbra is nyitott a rendezésre, de ennek el kell vezetnie a konfliktus kiváltó okainak felszámolásához" - mondta.

Az arra vonatkozó kérdésre, hogy folyik-e jelenleg orosz-amerikai konzultáció az ukrajnai rendezésről, azt mondta: "konzultáció mint olyan, jelenleg nem folyik. Természetesen vannak kontaktusok. De olyan folyamat, amelyet konzultációnak lehetne nevezni, nincs senkivel".

Peszkov szerint bármely időpont alkalmas az ukrán konfliktus politikai és diplomáciai úton történő rendezésére.

Az orosz elnök sajtótitkára így reflektált arra a felvetésre, hogy vajon a mostani-e a legjbb időpont a megegyezésre, amikor az orosz védelmi minisztérium csatagyőzelmekről tesz bejelentéseket, az ukrán belpolitikában korrupciós botrány robbant ki, és közeleg a tél.

A szóvivő kommentálta René Obermannak, az Airbus vezérigazgatójának a berlini biztonságpolitikai konferencián szerdán tett nyilatkozatát, amelyben Európa Achilles-sarkának nevezte az orosz Iszkander-M rakétakomplexumok jelenlétét a kalinyingrádi régióban, valamint ezek lehetséges fehéroroszországi telepítését.

Obermann arra kérte az európai országokat, hogy dolgozzanak ki közös doktrínát Oroszország feltartóztatására, és hogy ennek keretében telepítsenek harcászati nukleáris fegyvereket határai mentén.

Peszkov hangsúlyozta, hogy "Kalinyingrád Oroszország elidegeníthetetlen része, amelynek biztonsága és stabilitása érdekében mindent megtesz, ma és holnap is." Obermann kijelentését annak jeleként értékelte, hogy az európaiak elveszítik a mértéktartást és megfontoltságot a hozzáállásukban.

Az Európai Unió álláspontja világos: gyengíteni Oroszországot, és támogatni Ukrajnát - jelentette ki az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben a tagországok külügyminiszereinek tanácskozását követően csütörtökön.

Kaja Kallas sajtótájékoztatóján leszögezte: az Európai Unió mindig is támogatta az igazságos, tartós és átfogó békét Ukrajnában. Ahhoz azonban, hogy bármely béketerv sikeres legyen, azt Ukrajnának és Európának is támogatnia kell.

"Nem fog működni olyan béketerv, amelybe Ukrajna és Európa ne egyezett volna bele"

- fogalmazott.

Véleménye szerint ha Oroszország valóban békét akarna, már márciusban elfogadta volna a feltétel nélküli tűzszüneti ajánlatot. A brutális valóság azonban az, hogy Oroszország soha nem tett valódi kötelezettségvállalást a béke érdekében - jelentette ki az uniós főképviselő.

A nyomásnak az agresszorra kell nehezednie, nem az áldozatra. Az agresszió jutalmazása csak még több agressziót fog eredményezni - húzta alá.

Az Oroszország elleni uniós szankciók hatásával kapcsolatban Kallas azt mondta: az adatok nagyon világosak. Az orosz nyersolaj exportja hónapok óta nem látott alacsony bevételt ért el, az orosz olajadó-bevételek a háború kezdete óta a legalacsonyabbak.

Mivel a szankciók jelentősen sújtják Oroszországot, további megszorító intézkedések várhatók

- közölte. Ehhez kapcsolódóan a főképviselő kijelentette: az orosz energiahordozókra bevezetett eddigi uniós szankciókat megkerülő úgynevezett orosz árnyékflotta elleni fellépés továbbra is prioritás.

Az EU ez idáig 557 hajót szankcionált, és széleskörű diplomáciai tárgyalásokat folytat a hajókat lajstromozó lobogó szerinti államokkal jelentéstételi megállapodások megkötése céljából. Ez - mint közölte - legális módja annak, hogy az egyik fél felszálljon egy másik ország hajójának fedélzetére és átkutassa azt.

Az árnyékflotta működésének lelassítása bevételkiesést okoz Oroszországnak, ezért az EU további szankciók bevezetésén dolgozik mind a hajókra, mind pedig azok finanszírozóira vonatkozóan - tájékoztatott.

Ukrajna pénzügyi támogatásának kérdésével kapcsolatban Kallas kijelentette: a jóvátételi kölcsön biztosítása a legegyértelműbb módja Ukrajna védelmének fenntartására.

"Ez egyben módja annak is, hogy megmutassuk Oroszországnak: az idő nem neki dolgozik"

- fogalmazott.

A lengyel vasúthálózat elleni támadásokkal kapcsolatban azt mondta: Oroszország jelentős hibrid tevékenységei Európában egyre szemtelenebbek. Oroszország államilag támogatott terrorizmust követ el - jelentette ki. Az EU erre sokféleképpen reagálhat, beleértve a további szankciók bevezetését és a szabotőrök online toborzásának megakadályozását - mondta.

Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban Kaja Kallas úgy vélekedett, hogy a béke egyrészt a nemzetközi partnerek szerepvállalásától, valamint attól függ, hogy a Hamász iszlamista terrorszervezet a jövőben ne játsszon szerepet.

Ukrán egységek újabb csapást mértek csütörtökre virradóan az oroszországi Rjazanban, illetve Ilszkben lévő olajfinomítóra - közölte az ukrán vezérkar.

A közlés szerint találatot regisztráltak, és tüzet észleltek a rjazani finomító egyes berendezéseinek környékén, de a károk mértékét még nem tudják pontosan.

A hadsereg vezetése kiemelte, hogy a rjazani olajfinomító éves tervezett kapacitása 17,1 millió tonna, és Oroszország legnagyobb finomítói közé tartozik. A finomító évente átlagosan 840 ezer tonna repülőgép-kerozint állít elő más kőolajtermékek mellett, és részt vesz az orosz légierő ellátásában. Az ukrán erők ezenfelül eltaláltak egy orosz katonai összpontosulást Donyeck megye megszállt részében a vezérkar szerint.

Bródi Róbert, az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli rendszerekért felelős parancsnoka elmondta, hogy az oroszországi krasznodari régióban lévő ilszki olajfonomítóra újabb csapást mértek az éjjel. Bródi elmondása szerint az ilszki gyár évi hatmillió tonnánál is több kőolajat dolgoz fel, az egyik legnagyobb munkáltató a Krasznodari területen, és jelentős hatással van a régió gazdaságára.

Denisz Smihal védelmi miniszter Telegram-csatornáján közölte, hogy

több ukrán gyártónál készen állnak a sorozatgyártásra a drónok elleni lőszerek. "Ezeknek a lőszereknek köszönhetően az ukrán katonák hatékonyabban tudnak majd védekezni az ellenséges FPV és Mavic drónokkal szemben"

- emelte ki Smihal.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Telegramon arról tájékoztatott, hogy "vádat emeltek öt olyan tisztségviselő ellen 367 ukrán gyermek Oroszországba történő deportálása miatt, aki az Oroszország által irányított szakadár Donyecki Népköztársaságnak (DNR) dolgozik, és a donyecki régió bentlakásos iskoláiból vitte el a gyerekeket."

Az SZBU közölte, hogy a vádlottak között van Mihail Kusakov orosz állampolgár, a DNR korábbi oktatási minisztere, valamint négy bűntársa: Ihor Lizov, a DNR amvroszijivkai járási adminisztráció vezetője; Okszana Plotnicka, a megszállás alatt lévő, 4. számú amvroszijivkai bentlakásos iskola igazgatója, Lilija Bilik, az oktatási intézmény igazgatóhelyettese és Irina Setelja, a megszállás alatt lévő Vuhlehirszk 6. számú speciális bentlakásos iskolájának vezetője.

A vádirat szerint 2022. február 19-én az érintettek a Kreml utasítására megszervezték a 4. számú amvroszijivkai bentlakásos iskola 223 növendékének, valamint a 27. számú dokucsajevszki speciális bentlakásos iskola 11 tanulójának illegális elszállítását az oroszországi Kurszki területre. Ugyanezen a napon további 130 ukrán gyereket deportáltak Oroszország Rosztovi területére, ezúttal a vuhlehirszki 6. számú speciális bentlakásos iskolából. Március 15-én újabb három gyermeket szállítottak el az amvroszijivkai iskolából a Kurszki területre.

"Az agresszor állam képviselőinek közreműködésével a felsorolt intézményekből 159 ukrán gyereket orosz családok gyámsága alá helyezték. Ők mindmáig Oroszország területén élnek. Ezek az elkövetők megsértették a genfi egyezménynek a polgári lakosság háborús védelméről szóló cikkét, amely tiltja a védett személyek kényszerű áttelepítését vagy deportálását a megszállt területről a megszálló állam területére. A gyanúsítottak ellen távollétükben emeltek vádat háborús bűncselekmények elkövetése miatt. Mivel a vádlottak megszállt területen rejtőzködnek, az elfogásukra tett erőfeszítéseket folytatni kell" - írta az SZBU.

Ukrán tengerészgyalogosok videóra rögzítették, amint egy nagyerejű bomba becsapódik egy többszintes lakóépületbe a Donyeck megyei Mirnohradban. A felvételt az 503. különálló zászlóalj közzé tette a Facebookon. Ezen látszik, amint az épület fölött hatalmas tűz- és füstoszlop emelkedik, és körülveszi a házat.

"Az oroszok továbbra is a föld színével akarják egyenlővé tenni Mirnohradot. A videón látható, hogy valószínűleg egy KAB-3000 légibomba, a megszállók arzenáljának egyik legerősebb bombája becsapódik. A lövedék súlyának majdnem felét, 1200-1400 kilogrammot, a robbanóanyag teszi ki" - írta az ukrán alakulat bejegyzésében. Az UNIAN hírügynökség hozzáfűzte, hogy Mirnohrad városában 2022 februárja előtt mintegy 56 ezer ember élt, idén októberre viszont már csak mintegy kétezer lakos maradt ott