Csak egyetlenegy képviselő szavazta meg a francia költségvetést

A francia képviselők szinte egyhangúlag elutasították szombaton első olvasatban a jövő évi költségvetési tervezetet, ami bizonytalanná tette a végső elfogadást az év vége előtt.

A négy hétig tartott 125 órányi heves vitasorozat után, amelynek során 2246 módosító javaslatot tárgyaltak meg a képviselők - egyebek mellett a vagyonadóról és a nagyvállalatok különadójáról - a parlament 577 fős alsóházában 404-en - egyetlen támogató szavazat mellett - elutasították a szöveg bevételi részét, elvetve ezzel a teljes törvényjavaslatot, anélkül, hogy a kiadási részt megvizsgálták volna.

A francia parlamenti eljárás értelmében a felsőház, a szenátus ezek után a kormány eredeti szövegét fogja megvizsgálni a jövő héten, a kompromisszumos módosítások nélkül.

Sébastien Lecornu kisebbségi kormánya némi késedelemmel nyújtotta be a költségvetési tervezetet az elnöki tábor és a két nagy ellenzéki tömb között a 2024-es előrehozott választások nyomán háromosztatúvá vált nemzetgyűlésnek, miután a tervezett megszorítások miatt az előző kormány lemondásra kényszerült. Szeptemberben a 44 milliárd eurónyi megtakarítást előirányzó Francois Bayrou kabinetjét, azt megelőzően decemberben pedig Michel Barnier kormányát a képviselők bizalmatlansági indítvánnyal buktatták meg, miközben az ország adóssága eléri a 3300 milliárd eurót, ami meghaladja a GDP 115 százalékát.

A parlament alsóházában 11 frakció működik. Az elnöki párt, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatják továbbra is a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a tavalyi választásokon élen végző, négy pártból álló baloldali szövetség és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál. A költségvetést azonban mindegyik csoport elutasította, csak egy centrista képviselő szavazott igennel.

Bár a kormányzat látszólag még azt reméli, hogy megtalálható a kompromisszum ahhoz, hogy a parlament az év vége előtt elfogadja a szöveget, a többség megtalálása egyre bizonytalanabbá vált a megosztott elnöki tábor, a feszültségekkel teli baloldal és a jobboldali pártok egyesülését szorgalmazó Marine Le Pen által vezetett szuverenista jobboldal között.

Amélie de Montchalin költségvetési miniszter az X közösségi oldalon az elutasító szavazást követően a "szélsőségesek cinikus hozzáállását" bírálta, ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy lehetséges még kompromisszum.

A szocialisták korábban megállapodtak a kormánnyal arról, hogy nem buktatják meg a miniszterelnököt, cserébe a 2023-ban elfogadott nyugdíjreform felfüggesztéséért, s azt is remélték, hogy a viták lehetővé teszik a szupergazdagok vagyonára kivetett új adónem bevezetését. De az erre vonatkozó javaslatokat elutasította a képviselők többsége.

Boris Vallaud, a szocialisták frakcióvezetője szerint a tervezett bevételi oldal nem elegendő a kiadási megtakarítások kompenzálására, de pártja továbbra is a "kompromisszumot fogja keresni".

Jóllehet a miniszterelnök - aki alig másfél év alatt a negyedik kormányt vezeti - elkötelezte magát, hogy nem kívánja érvényesíteni az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi a törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül, elképzelhető, hogy a kormány mégis ezt a megoldást választja, ha a parlament nem dönt időben a költségvetésről. Ez esetben Sébastien Lecornu arra számít, hogy a 2026. tavaszi önkormányzati választások előtti kampányban a pártoknak nem áll érdekében egy újabb kormánybuktatás.

A másik lehetőség egy rendkívüli törvény megszavazása, amely lehetővé teszi az állam számára, hogy jövőre is folytassa a már meglévő adók beszedését, miközben a saját kiadásait befagyasztja mindaddig, amíg a képviselők meg nem szavazzák a tényleges költségvetést.

Franciaországnak „el kell fogadnia, hogy elveszíti gyermekeit”, ez feltétlenül szükséges a moszkvai rezsim legyőzéséhez – szögezte le Fabien Mandon vezérkari főnök a polgármesterek országos kongresszusán. Szavai országos döbbenetet váltottak ki, míg az elhangzottak kapcsán éles hangon tiltakoztak a parlamenti pártok képviselői.

„Minden tudásunk, minden gazdasági és demográfiai erőnk megvan ahhoz, hogy visszatartsuk a moszkvai rezsimet (…).

„Ami hiányzik, az a lelki erő, hogy elfogadjuk, hogy fájdalmat okozzunk magunknak

annak érdekében, hogy megvédjük azt, amik vagyunk” – mondta a polgármesterek előtt tartott beszédében a legmagasabb rangú francia tábornok.

Fabien Mandon vezérkari főnök hozzátette: „Ha országunk meghátrál, mert nem hajlandó elfogadni gyermekeinek elvesztését, ha a franciák meghátrálnak azért, mert gazdasági nehézségeket kell elviselniük, és mert a prioritások a védelmi termelésre irányulnak, akkor veszélyben vagyunk” – tette hozzá. Szerinte erről beszélni kell a településeken.

Drónokat a franciáknak!

Mandon megismételte azt a brüsszeli körökben gyakran hangoztatott, kész tényként interpretált feltevést, miszerint Oroszország nem állna meg Ukrajnánál, hanem felkészülne egy 2030-as konfrontációra a NATO-tagállamokkal. A vezérkari főnök szerint „Oroszország meg van győződve arról, hogy az európaiak gyengék”, pedig szerinte Franciaország elég technikai szakértelemmel rendelkezik a ahhoz, hogy „a világ legjobbjait gyártsa a védelmi iparban, például a drónok terén”.

A polgármesterekhez fordulva arra is kitért: a hadseregnek 200 ezer fős állománya van, kommunánként körülbelül 5 fő. (A kommuna a legkisebb francia közigazgatási egység – a szerk.) Mandon elmondta: meg akarja duplázni a tartalékosok számát, hogy az elérje a 80 ezer főt.

Ebben szerinte „a polgármestereknek alapvető szerepük van”.

Mandon hosszasan sorolta, milyen gyakorlati intézkedések szükségesek, és hogy a háborús készülődés során mely területeken lesz szükség a polgármesterek segítségére.

Készüljön fel arra, hogy elveszítse a gyermekeit!

Balandraud, a Francia Polgármesterek Szövetségének elnöke így reagált a beszédre:

„Készüljön fel arra, hogy elveszítse a gyermekeit? Nem, nem állok készen arra, hogy ezt így mondjam a nyilvánosságnak!”

A hadsereg vezérkari főnökének „nincs joga pánikot kelteni a franciákban olyan riogató nyilatkozatokkal, amelyek egyáltalán nem felelnek meg az ország hivatalos álláspontjának” – jelentette ki a vezérkari főnök beszédére reagálva a legerősebb parlamenti párt, a konzervatív Nemzeti Tömörülés képviselője, Sébastien Chenu.

„Ha azt mondja, amit Macron gondol, az súlyos. Ha azt mondja, amit Macron nem gondol, az is súlyos. Túllépi a szerepét!” – háborgott a képviselő.

„Teljesen őrült”

Nicolas Dupont-Aignan, a 2027-es elnökválasztás szuverenista jelöltje és a Debout la France párt elnöke „teljesen őrültnek” nevezte a vezérkari főnök beszédét. „Fel akarják áldozni gyermekeinket egy öngyilkos háborúban Oroszország ellen. Pedig ami gyermekeinket fenyegeti, az a mindennapi bizonytalanság” – írta az X-en.

Nemcsak a konzervatív pártok, hanem a baloldal szinte teljes palettája is tiltakozását fejezte ki a beszédet követően. A Szocialista Párt elnökjelöltje, Ségolène Royal, szintén az X-en ezt tette közzé: „Nem, vezérkari főnök úr, Franciaország nem fogja elfogadni, hogy gyermekeit egy sodródó hatalom miatt elveszítse.” Royal elítélte az „elmebeteg” kijelentéseket, amelyek „még tovább gyengítik a fiatalok amúgy is alacsony önbizalmát,

destabilizálják a francia gazdaságot és nevetségessé teszik Franciaországot”.

A szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország párt vezetője, Luc Mélenchon „teljes egyet nem értését” fejezte ki a hadsereg vezérkari főnökével. „Nem az ő dolga, hogy polgármestereket vagy bárki mást kérjen föl olyan háborús előkészületekre, amelyekről senki sem hozott döntést!” – reagált a trockista politikus az X-en.

A vezető kommunista francia politikus, Fabien Roussel a maga részéről „veszélyesnek” minősítette Fabien Mandon tábornok nyilatkozatát.

„51 ezer háborús emlékmű áll a városainkban és falvainkban, nem elég ez?

Igen a nemzetvédelemre, de nem az elviselhetetlen, háborús uszító retorikára!” – tette hozzá a Francia Kommunista Párt országos titkára.