POLITIK
Hétfőre virradóan ukrajnai célpontok ellen.
Az orosz hadsereg 162 csapásmérő, illetve álcadrónt vetett be hétfőre virradóan ukrajnai célpontok ellen, az eszközök közel negyed része célba talált, sokan megsebesültek, halálos áldozatok is vannak, valamint civil infrastrukturális létesítmények és lakóházak rongálódtak meg a csapásokban – közölték katonai és helyhatósági források jelentései alapján ukrán hírügynökségek és hírportálok.
A légvédelem 125 drónt le tudott lőni, illetve rádióelektronikai eszközök bevetésével az eredeti pályájukról el tudott téríteni az ország keleti, északi és déli része felett- tette közzé hétfőn a légierő parancsnoksága Telegram-csatornáján. A közlemény szerint 15 helyszínen 37 drón célba talált, egy esetben pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat.
A polgári infrastruktúrát és a háztartásokat leginkább Harkiv, Csernyihiv és Dnyipropetrovszk megyében érték károk, a támadásoknak civil áldozatai is vannak – áll a jelentésben.
Az orosz hadsereg újabb tömeges dróncsapást mért Harkiv városára – közölte az Unian hírügynökség Ihor Terehov polgármester, valamint Oleh Szinyehubov katonai kormányzó Telegram-bejegyzéseit idézve. Az eddigi adatok szerint négyen meghaltak, 17-en pedig megsebesültek, több helyen felcsaptak a lángok, lakóházak rongálódtak meg a támadás következtében.
A Harkiv megyében található Moszkalivka községben egy állattartó telepet ért találat, egy ember megsebesült, a farm leégett, mintegy 60 sertés elpusztult – jelentette az állami katasztrófavédelmi szolgálat hivatalos Telegram-csatornáján.
Odessza megye déli részén újabb dróncsapás érte a kikötői infrastruktúrát – tette közzé a Telegramon Oleh Kiper katonai kormányzó. Az eddigi adatok szerint a támadásnak nincsenek áldozatai.
Közös javaslatot nyújtott be az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország az Egyesült Államok nemrég közzétett, 28 pontos ukrajnai béketervéhez kapcsolódóan – írta az MTI a Reuters hírügynökség alapján, amely vasárnap közzétette a teljes javaslatot. A módosított, 27 pontból tervezet egyebek mellett módosítja a kijevi fegyveres erők létszámára vonatkozó korlátozást, valamint javasolja, hogy Ukrajna az Észak-atlanti Szerződés kollektív védelemről szóló 5. cikkében foglaltakhoz hasonló biztonsági garanciát kapjon az Egyesült Államoktól. Figyelemreméltó, hogy teljesen kikerült belőle egy olyan pont is, amely Oroszország jövőbeli háborúira, illetve Ukrajna NATO-tagságára vonatkozik.
A Reuters szerint az Ukrajna és nyugati szövetségesei által az amerikai béketervről Genfben, vasárnap megkezdett tárgyalásra készült dokumentum az amerikai javaslatot veszi alapul szintén 28 pontban.
A dokumentumban – az annak részleteit ismerő forrás szerint – London, Párizs és Berlin azt javasolja, hogy Ukrajna hadseregének létszámát békeidőben 800 ezer főre korlátozzák, szemben az amerikai tervben javasolt 600 ezer fővel.
A javaslat szerint Ukrajnát teljes mértékben újjáépítenék és pénzügyileg kártalanítanák, többek között az európai bankokban tárolt orosz vagyoni eszközökön keresztül, amelyek mindaddig befagyasztva maradnak, amíg Oroszország nem téríti meg Ukrajnának az okozott károkat.
Kapcsolódó tartalom
Marco Rubio szerint jelentős előrelépéseket értek el az ukrajnai béketerv kapcsán, ám korai még győzelemről beszélni
A módosított változat kimondja, hogy a területcserékről szóló tárgyalások figyelembe vennék a frontvonalak állását, szemben azzal az amerikai javaslattal, mely előre meghatározná, hogy bizonyos területeket „de facto orosznak” kell elismerni. Ukrajna ennek értelmében vállalná, hogy nem kísérli meg katonai eszközökkel visszaszerezni az Oroszország által megszállt területeit., Oroszország pedig elfogadná, hogy nem terjeszkedik túl a megállapodásban rögzített határokon. A biztonsági garanciák nem érvényesek, ha ezt a kötelezettséget megszegik – írták.
A szöveg második pontja szerint. Oroszország és Ukrajna, valamint a NATO között „teljes és átfogó megnemtámadási megállapodás” jönne létre, és rendeznék „az elmúlt 30 év összes kétértelműségét”, vagyis azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszhattak a konfliktus kialakulásában.
Ezzel összefüggésben törölték az eredeti javaslat harmadik pontját is, amelyben az szerepelt: „Elvárás, hogy Oroszország ne támadja meg szomszédjait, és a NATO ne bővüljön tovább.”
Emiatt csökkent 28-ról 27 pontosra a tervezet: ennek egyébként elsősorban a NATO bővítés szempontjából lehetne gyakorlati jelentősége, hiszen a második pontban foglalt megnemtámadási megállapodás önmagában is magában foglalná azt az elvárást, hogy Oroszország ne támadja meg (európai) szomszédjait.
Az új dokumentum szerint ha Oroszország megtámadná Ukrajnát, akkor egy erőteljes, összehangolt katonai válaszlépés mellett minden globális szankciót visszaállítanának, a megszerzett területek elismerését, valamint a megállapodásból származó összes egyéb előnyt visszavonnák. A NATO ugyanakkor beleegyezne, hogy békeidőben nem állomásoztat állandó jelleggel csapatokat Ukrajnában, de vadászgépei Lengyelországban állomásoznának. A békemegállapodás aláírása után párbeszéd indulna Oroszország és a NATO között a biztonsági aggályok megvitatására. Ukrajna esetleges NATO-csatlakozása a katonai szövetség tagjainak konszenzusos döntésétől függne – írták.
A szöveg rögzíti, hogy Ukrajna jogosult az európai uniós tagságra, míg az Egyesült Államok partnerséget köt Ukrajnával az ország gázinfrastruktúrájának – beleértve a csővezeték- és tárolólétesítményeit is – közös helyreállítására, fejlesztésére, korszerűsítésére és üzemeltetésére. Az infrastruktúra-fejlesztésre, valamint az ásványi és természeti erőforrások kitermelése és annak felgyorsítására a Világbank finanszírozási csomagot dolgozna ki, míg Oroszországot fokozatosan visszaintegrálnák a globális gazdaságba, illetve lehetővé tennék visszatérését a G8-országcsoporthoz.
Az Egyesült Államok és Oroszország megállapodnának a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról és ellenőrzéséről szóló szerződések meghosszabbításában, Ukrajna pedig beleegyezne abba, hogy nem törekszik nukleáris fegyverek birtoklására. A kelet-ukrajnai Zaporizssjai Atomerőművet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) felügyelete alatt újraindítanák, és a megtermelt energiát Oroszország és Ukrajna között méltányosan, 50-50 százalékos arányban osztanák meg. Ukrajna emellett elfogadná az EU vallási toleranciára és a nyelvi kisebbségek védelmére vonatkozó szabályait, Oroszország pedig nem akadályozná Ukrajnát a Dnyeper folyó kereskedelmi célú használatában, és megállapodásokat kötnének a gabonaszállítmányok Fekete-tengeren történő szabad mozgásáról.
Rögzítenék azt is, hogy minden civil fogvatartottat és túszt visszaszállítanak hazájukba, beleértve a gyermekeket is, és családegyesítési programot indítanak.
A dokumentum szerint Ukrajna a békemegállapodás aláírása után a lehető leghamarabb választásokat tart.
A megállapodás jogilag kötelező érvényű lenne minden fél számára, megsértése büntetésekkel járna.
A tervezetben emellett azt írták, hogy miután a szembenálló felek elfogadják a megállapodást, és visszavonulnak a megállapodás végrehajtásának megkezdéséhez szükséges állásokhoz, a tűzszünet azonnal hatályba lépne, és ezt követően ülnének le tárgyalni a békéről. Az USA, Ukrajna, Oroszország és az európaiak részvételével közös biztonsági munkacsoport jönne létre a békemegállapodás összes rendelkezésének előmozdítása és érvényesítése érdekében – ez szintén fontos pont, ugyanis ennek értelmében csak azt követően kezdenének el tárgyalni a békéről, hogy leállnának a harcok (ezzel szemben Oroszország korábban ragaszkodott ahhoz, hogy előbb békemegállapodást kell kötni).
A Die Welt szerint ezek a legfontosabb változtatások
A német lap cikkében szintén felhívta a figyelmet arra, hogy a harmadik pontot teljesen törölték az eredeti tervezetből, és hogy a módosított változat kedvezőbb feltételeket tartalmaz ukrajna számára.
„Az Egyesült Államok [tervezetének] néhány pontját alpontokkal egészítették ki. Ezen kívül Ukrajna NATO-csatlakozását már nem zárják ki kifejezetten, és nem adnak általános amnesztiát a háborús bűnökért”
– írták.
Hozzátették azt is: „A javaslat szerint a kijevi kormánynak nem kellene Oroszországnak átadnia azokat a területeket, amelyeket jelenleg ellenőrzése alatt tart. Továbbá nincs rendelkezés az Oroszország által megszállt területek de facto elismeréséről.” Emellett felhívták a figyelmet arra is, hogy
az amerikai tervben az ukrajnai választások megtartásával kapcsolatban említett 100 napos határidő is kimaradt.
Ehelyett csak annyit írtak, hogy a választásokat „a lehető leggyorsabban” meg kell szervezni, ami jóval engedékenyebb kitétel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kormánya számára.
Ugyanakkor a német lap is megjegyezte: egyelőre nem világos, hogy a javasolt módosításokat milyen mértékben vették figyelembe az Egyesült Államok és Ukrajna genfi tárgyalásai során. Az amerikai kormány az egyeztetések után mindössze annyit közölt: „hatalmas előrelépés” történt, és Ukrajna most már elégedett lehet a tervvel.
Ripost hírek
