
Orbán Viktor: a Nobel-díj a magyaroknak jogcím a létezésre
Beszéd az RMDSZ kongresszusán.
A magyarok a teljesítményükkel, az érdemeikkel válaszolhatnak arra a kérdésre, hogy mi okból vannak a világon - hangsúlyozta a magyar miniszterelnök a 35 éves Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Zsukiménesben tartott ünnepi kongresszusán pénteken, hozzátéve: a Nobel-díj a magyaroknak jogcím a létezésre.

Beszédében Orbán Viktor nagy örömként emlékezett meg arról, hogy egy magyar ember nyerte el az idei irodalmi Nobel-díjat csütörtökön. Három év alatt ez már a harmadik magyar Nobel-díj, a fizikai és az orvostudományi után most itt egy irodalmi is - jelezte.
A román vendéglátókhoz is fordulva kitért arra is, hogy miért olyan mély a magyar nemzet tagjainak összetartozása, függetlenül attól, hogy Magyarországon, Romániában, Szlovákiában vagy Szerbiában élnek. A magyar nemzetet elsőrendűen nem a földrajz, nem az államhatár, nem is a vér, hanem a nyelv, a kultúra, a történelem és a közös lélek tartja össze. Irodalom nélkül nincs magyar nemzet - jelentette ki.
Hozzátette azt is, hogy nekünk, magyaroknak van egy rémálmunk: ha nem tudjuk elmondani, mi okból vagyunk a világon, a Jóisten kihúz bennünket a nemzetek könyvéből.
Szorult helyzetben vagyunk, nem érvelhetünk se a méretünkkel, se a számosságunkkal, se a hadseregünkkel, se a gazdagságunkkal, ezért nekünk nehéz jó választ adni. A mi válaszunk, a magyarok válasza csak a teljesítményünk, csak az érdemeink sora lehet - hangsúlyozta Orbán Viktor.
Nekünk azt kell bizonyítanunk, hogy mi többet adtunk az emberiségnek, mint amit kaptunk tőle - hangsúlyozta Orbán Viktor.
"Azt válaszolhatjuk a Jóistennek, hogy nézz, Uram, az Árpád-házi szentjeinkre, a nándorfehérvári diadalunkra, Széchenyi Istvánra, Neumann Jánosra, Puskás Öcsire, az olimpiai bajnokainkra, és nézz, Uram, a Nobel-díjasainkra"
- fogalmazott, hozzátéve: a Nobel-díj a magyaroknak jogcím a létezésre.
"Ezért kell megköszönnünk Krasznahorkai Lászlónak, hogy munkásságával szerzett ismét néhány évtizedet a magyar nemzet számára" - jegyezte meg.
Orbán Viktor azt mondta: a jövő nem azoké, akik nézelődnek, hanem azoké, akik cselekednek. A jövő azoké, akik a tetteikkel és a munkáikkal beszélnek, és aki nem él a jövő lehetőségeivel, elveszíti azt - mutatott rá.

Utalva az RMDSZ fennállásának 35. évfordulójára, kiemelte: a szervezet bebizonyította, hogy nem a méret, hanem az elszántság adja a közösség súlyát.
Az RMDSZ Bukarestben a stabilitás és a józan ész, Brüsszelben a magyar érdekek képviselője, Budapesten pedig a megbízható partner - foglalta össze a magyar miniszterelnök, aki kiemelte: az RMDSZ nem kisebbségi szervezet, hanem nemzetstratégiai tényező.
Hangsúlyozta: jövőre nem csak a következő magyar kormányról, de a nemzet jövőjéről, "hazánk szabadságáról és szuverenitásáról is döntünk", és 2026 áprilisában a hazának szüksége lesz az erdélyi magyarokra.
Orbán Viktor azt mondta: az erdélyi magyarság az élő bizonyíték arra, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. Ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el - húzta alá.
Az erdélyi magyar közösség erős, dolgozik, nevel, teremt, épít és győz. Minden nap újra és újra győz - fogalmazott.

A kormányfő azt mondta, Budapesten úgy látják, Románia és Magyarország közös érdeke, hogy a Duna medencéjében stabilitás legyen. Azt itt élő népek ne letapossák egymást, hanem "összeműködjenek". Ha a szomszédaink erősek és szabadok, mi is erősebbek és szabadabbak leszünk, ezért érdekeltek vagyunk Románia fejlődésében, Bolojan miniszterelnök és kormánya sikerében is - hangsúlyozta.
"Ma béke, együttélés, összeműködés van"- mondta, hozzátéve: magyar részről Románia csatlakozásának a kivívása a schengeni övezethez ennek bizonyítéka. Ilyen múlttal, amilyen a két ország közös múltja, a békés együttélés nem magától értetődő, nem véletlen, hanem döntés nap mint nap.
Mi ehhez a döntésünkhöz keresünk román partnereket nap mint nap - mutatott rá.
Orbán Viktor aláhúzta: amit 35 év alatt felépítettek az maga a nemzedékük öröksége. Azt kívánta, hogy legyen bátorságuk megőrizni, amit elértek, erejük, folytatni, amit elkezdtek. Legyen hitünk, abban, hogy a legjobb napjaink még előttünk vannak - fogalmazott.
A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenekelőtt, hajrá Magyarország, hajrá magyarok! - zárta beszédét a magyar miniszterelnök.
Bukaresti kormányzati partnerei a Románia különböző etnikumai közötti kölcsönös tiszteletet és a politikai együttműködés fontosságát hangsúlyozó üzenetekkel üdvözölték az RMDSZ-t 17. kongresszusán pénteken Zsukiménesen.

Ilie Bolojan miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kiemelte: nagyváradi polgármesteri megbízatása idején meggyőződött arról, hogy a közösség erősebb, ha az etnikai és vallási diverzitást nem elválasztó tényezőként kezeli, hanem erőforrásként hasznosítja.
"Köszönöm a magyar közösségnek az országunk fejlődéséhez történő hozzájárulását és azt a gazdag örökséget, amelyet ránk hagyott" - fogalmazott a liberális kormányfő, hozzátéve, fontosnak tartja a közösségek identitásának védelmét, a különböző etnikumú közösségek közti tiszteletet, toleranciát és bizalmat.
Rámutatott: az RMDSZ híd Magyarország és Románia között, a két országnak pedig közös felelőssége, hogy Európának ez a része a stabilitás és prosperitás térsége legyen.
"Az RMDSZ sokszor megmutatta, hogy felelős partner a kormányzásban, a közigazgatásban, a következő időszakban is számítok az RMDSZ által tanúsított felelősségre és együttműködésre. Hiszek Románia jövőjében, az ország prosperitásában, amelyet a helyi közösségek fejlődése, az emberek és közösségek közti tisztelet alapoz meg"
- zárta köszöntőjét a román miniszterelnök.
Sorin Grindeanu házelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke megköszönte az RMDSZ-kongresszuson jelen lévő Orbán Viktor miniszterelnöknek és a magyar népnek, hogy az EU soros elnökeként Magyarország kiharcolta Románia felvételét a schengeni övezetbe.
"Ez egy konkrét példája annak, hogy az összefogás és kölcsönös tisztelet erősebb, mint a minket elválasztó különbségek" - fogalmazott.

Azt mondta, bánsági neveltetésű emberként a közéletben alkalmazandó leckeként is megtanulta, hogy embertársait anélkül köszöntse és segítse, hogy megkérdezné tőlük, milyen közösségből származnak.
Kiemelte: az RMDSZ fontos egyensúlyi tényező a bukaresti kormánykoalícióban, és minden bukaresti pártnak arra kellene törekednie, hogy olyan mértékletesség és szavatartás jellemezze, mint az RMDSZ-t, "hiszen ezek nem etikai tulajdonságok, hanem politikai és erkölcsi értékek".
Úgy értékelte: az RMDSZ 35 éves múltja sikertörténet, amely azt példázza, hogyan lehet komolysággal és kitartással meghatározó tényező maradni a politikában túlzások, zajkeltés nélkül.
Radu Miruta bukaresti gazdasági miniszter, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) képviseletében arról beszélt, hogy az RMDSZ politikusait a komolyság és következetesség jellemzi, és ezek olyan értékek, amelyek elengedhetetlenek a politikusok és a társadalom közti bizalom helyreállításához.

Kifejezte reményét, hogy a négypárti bukaresti koalíciót a belső viták helyett a pragmatikus, teljesítményvezérelt párbeszéd fogja jellemezni, mert ez az egyedüli módja annak, hogy olyan eredményeket érjen el, amelyek az ország minden lakosa, románok, magyarok vagy bármilyen más nemzetiségűek jólétét szolgálják.
Egységben az erőnk, közösségben a jövőnk! mottóval elkezdődött pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben (Juc-Herghelie) a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 17. kongresszusa, melyen Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök is részt vesz.

A kétévente tartott - ezúttal nem tisztújító - küldöttgyűlésen megemlékeznek az erdélyi magyar érdekvédelmi szervezet elmúlt 35 évéről és elfogadják a következő évekre szóló stratégiai dokumentumát.

A román, magyar és székely himnusz elhangzása után házigazdaként Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke köszöntötte elsőként a több mint ezer küldöttet és a meghívottakat.
Kelemen Hunor szövetségi elnök köszöntőjében nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy az RMDSZ kongresszusán Románia és Magyarország miniszterelnöke is jelen van. Aláhúzta: a szövetség vállalta, hogy a két ország között "összekötő kapocs, híd" legyen, mely összeköti a közösségeket, a két nemzetet.
Köszöntötte Ilie Bolojan román miniszterelnököt, akit arra kért, hogy vigye véghez az elkezdett munkát, melyben számíthat az RMDSZ támogatására.

Orbán Viktor miniszterelnöknek megköszönte a magyar kormány által az elmúlt 15 évben nyújtott segítséget, melyben az erdélyi magyar egyházak, oktatási és kulturális intézmények, civil szervezetek, sportolók, gazdák, magyar emberek részesültek. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ és a magyar kormány közötti stratégiai partnerség a nemzetpolitikai célok azonosságán alapszik.

Csoma Botond házigazdaként örömének adott hangot, hogy a kongresszust Kolozs megyében, de nem Kolozsváron tartják, hiszen - mint fogalmazott - "Erdély és Kolozs megye nem csak Kolozsvárból áll". Közölte: a Mezőségen, a Szamosháton fekvő Zsukiménes szomszédságában van Válaszút a Kallós Zoltán néprajzkutató örökségét őrző Kallós Alapítvánnyal, valamint Szamosújvár a Téka Alapítvány által működtetett szórványoktatási központtal. Közölte: a Kolozs megyei magyarok számára fontos az identitás megőrzése, de elszigetelődni sem akarnak, ezért tudják, hogy nem szabad elfelejteniük magyarul és jól kell beszélniük románul.

Emil Boc, Kolozsvár polgármestere is házigazdaként üdvözölte a jelenlévőket, és emlékeztetett: a városvezetés az elmúlt 20 évben az RMDSZ-szel együttműködve új arculatot adott Kolozsvárnak, egy "toleráns és európai város", ahol mindenki jól érezheti magát, nemzetiségtől függetlenül. Következő célnak azt nevezte, hogy sikerüljön szülőföldön tartani, illetve hazatérésre bírni románokat, magyarokat.

A kongresszust az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői is köszöntötték. Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Románia és Magyarország közötti együttműködés, a hagyományos értékek fenntartásának fontosságáról beszélt. A második világháború áldozataira is emlékeztetett, rámutatva, hogy ez ismét megismétlődhet. "Közös felelősségünk az, hogy megőrizzük a békét és küzdjünk azért" - mondta a református püspök.

Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke a vallásszabadságot kihirdető tordai országgyűlésre és a kultúránkat védő "őrzőkre" emlékeztetett. Kitért a nyugati világ "hitét vesztett állapotára", mely "Bábel-tornyot épít", ami a többi között az értékek összemosásához, az identitás elvesztéséhez vezetett. Aláhúzta: a kereszténység megőrzése nem csupán egyházi vágyálom, hanem stratégiai kérdés. Arra is rámutatott, hogy végre vissza kell szolgáltatni az egyházaktól a kommunizmusban elkobzott javakat, meg kell történnie a "méltányos kártérítésnek".

Adorjáni Dezső, a Romániai Evangélikus - Lutheránus Egyház püspöke születésnapja alkalmából köszöntötte a 35 éves RMDSZ-t. A szövetség alapításáról is megemlékezett, rámutatva, hogy az akkori jelenlévők bajtársként, barátként, egyetértésben által ki a közös ügy mellett. Azt kívánta a szövetségnek: legyen szilárd erkölcsi alapja, legyen hiteles.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Kárpát-medencei magyar politikai szervezetek nevében köszöntötte a jelenlévőket. A határon túli magyar pártok közötti példás együttműködést méltatta, elmondva, hogy ezt az összefogás, az egymásra figyelés jellemzi. Az RMDSZ-t olyan politikai szervezetként írta le, amely erős és tudja, hogy mi a dolga, és azt kívánta, hogy a következő évtizedekben is legyen a normalitás, a józan ész hangja Romániában.
Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények vezetőinek nevében köszöntötte a küldötteket, beszédében az erdélyi magyar felsőoktatás és a magyarországi, erdélyi magyar politikai szervezetek közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta.







