Kreml: Jó kapcsolatok befolyásolták a helyszínválasztást

Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök jó kapcsolata Orbán Viktorral hozzájárult ahhoz, hogy Budapestet választották a csúcstalálkozó helyszínéül - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.

Peszkov egyelőre nem tudott érdemi részletekkel szolgálni a budapesti csúcstalálkozóról.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő az előkészületekről a TASZSZ hírügynökségnek annyit mondott, hogy az orosz és a magyar külügyminiszter már beszélt egymással, és hogy diplomáciai csatornákon már folyik az előkészítés. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes bejelentette, hogy Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai miniszter hamarosan beszélni fog egymással. A Kreml szóvivője szerint a budapesti csúcstalálkozótól Oroszország azt várja, hogy ezen a felek előre tudnak lépni az ukrajnai konfliktus békés rendezésében, és hogy meg tudják vitatni a kétoldalú kapcsolatokat. "Természetesen mindenki végrehajtja a elnökök utasításait. De a teljes körű tárgyalás, csapatmunka a csúcstalálkozó megfelelő feltételeinek előkészítésére még nem kezdődött el" - mondta arra a kérdésre válaszolva, hogy hol tartanak az előkészületek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentésével kapcsolatban, miszerint kész Budapestre utazni, Peszkov azt mondta, hogy a csúcs részleteit még nem tisztázták. A szóvivő nem kommentálta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint Putyin és Trump Ukrajna és Oroszország között lehetséges területcseréket vitatott meg telefonon. 

Hangsúlyozta, hogy Oroszország folytatja a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal az ukrajnai rendezésről, és "komoly munka folyik". Mint mondta, az orosz álláspont nem változott azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a konfliktust a jelenlegi frontvonal mentén fagyasszák be. Közölte, hogy az orosz fél nem kapott hivatalos értesítést az amerikaitól arra vonatkozóan , hogy az Egyesült Államok nem szállít Tomahawk manőverező robotrepülőgépeket Ukrajnának. Zaharova ismét azzal vádolta meg Európai Uniót és "az agresszív nyugat-európai közösséget", hogy romboló tevékenységet folytat a béketörekvések megakadályozása érdekében. 

Kifejtette Moszkva azon álláspontját, amely szerint a hosszú távú békéhez a konfliktus elsődleges okait kellene megszüntetni.

Telefonon beszélt egymással Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter a tervezett budapesti csúcstalálkozó előkészítéséről – közölte honlapján hétfőn az orosz diplomáciai tárca.

„Konstruktív megbeszélés zajlott le a lehetséges konkrét lépésekről, amelyek elősegítik a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök október 16-i telefonbeszélgetése során elért megegyezések megvalósítását” – írták a rövid tájékoztatóban.

Vlagyimir Putyin és Donald Trump csütörtökön beszélt telefonon egymással. A felek egyebek között az ukrajnai háború ügyében folytattak eszmecserét. A beszélgetést követően az amerikai elnök bejelentette, hogy találkozni szándékozik orosz hivatali partnerével Budapesten. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója közölte, hogy a magyar fővárost Trump javasolta, Putyin pedig támogatta az ötletet.

Az Európai Unió „aktív felforgató tevékenységbe” kezdett a közelgő Putyin–Trump találkozó előtt, hogy megakadályozza az ukrajnai békefolyamatokat – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője az orosz TASZ hírügynökségnek adott interjúban.

Az EU és a „nyugat-európai agresszív közösség” mindent megtesz annak érdekében, hogy megzavarja az ukrajnai béketörekvéseket – fogalmazott Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. A diplomata szerint Brüsszel szándékosan próbálja megakadályozni a béketárgyalások előmozdítását az orosz és amerikai elnök közelgő budapesti találkozója előtt.

„Természetesen látjuk és halljuk, mi történik a környezetben, és azt a félreértést, ami ezt övezi. Az EU és a nyugat-európai közösség áttért az úgynevezett aktív felforgató tevékenységre” – mondta Zaharova. Hozzátette: „Ismét fenyegetéseket és nyilatkozatokat hallunk tőlük.”

A szóvivő szerint a nyugat-európai országok célja egyértelműen a békefolyamat ellehetetlenítése.

„A nyugat-európai közösség, amelyet az amerikai ultraliberális eszmék hajtanak, természetesen mindent meg akar tenni azért, hogy meghiúsítsa a béketörekvéseket – legyen szó akár tárgyalásokról, akár konkrét lépésekről” – fogalmazott.

Zaharova emlékeztetett arra, hogy szerinte a Nyugat 2022-ben is szándékosan akadályozta meg a Kijev által kezdeményezett béketárgyalásokat. „Ezt teszik évek óta, időnként békéről és békekezdeményezésekről szóló hamis nyilatkozatokkal leplezve a valós szándékaikat. A valóságban mindent megtesznek a konfliktus eszkalálásáért” – mondta.

A diplomata élesen bírálta az európai vezetőket, akik szerinte „hozzá nem értő, tapasztalatlan emberek”.

„Nehéz megmondani, mennyire tudják egyáltalán, mit csinálnak. Ezek az emberek nem rendelkeznek megfelelő képzettséggel, tapasztalattal vagy hivatástudattal. Csak beszélő fejek, akiknek készen kapott gondolatokat adnak a szájukba” – fogalmazott Zaharova.

A szóvivő szerint Oroszország tisztában van a Nyugat céljaival, és felkészült arra, hogy ezek ellenére is folytassa a béketörekvéseket.

Az én kívánságom az lett volna, hogy Zelenszkij elnök találkozzon Putyin orosz elnökkel, mert tulajdonképpen nekik kell megegyezniük – jelentette ki Kaja Kallas, a kül-és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő hétfőn Luxembourgban arra az újságírói kérdésre válaszolva: „Nem gondolja-e, hogy arculcsapás, hogy Trump Budapesten találkozik Putyinnal, európaiak pedig nem lesznek ott”.

Az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve Kallas azt mondta: „Az lenne a helyes, ha Zelenszkij és Putyin tárgyalnának, hiszen végső soron nekik kell megegyezniük”.

Hozzátette:

„ami Budapestet illeti: nem jó azt látni, hogy egy olyan személy, aki a Nemzetközi Büntetőbíróság körözése alatt áll, európai országba érkezik. Ismét felmerül a kérdés, lesz-e ennek bármilyen eredménye.”

A főképviselő ugyanakkor elismerte, hogy minden békekezdeményezést üdvözölnek, köztük Donald Trump erőfeszítéseit is, de – mint mondta – nem az érezhető, hogy Oroszország valóban békét akarna. Hangsúlyozta: Moszkva csak az erőből ért, és csak akkor hajlandó tárgyalni, ha valóban nyomás alá kerül.

„Jelenleg még nem látjuk ezt a nyomást, ezért arról is tárgyalunk, mit tehetünk még Ukrajna támogatása érdekében” – tette hozzá Kallas.

A főképviselő megerősítette, hogy az Európai Unió a héten várhatóan elfogadja a 19. szankciós csomagot Oroszországgal szemben. Bár a döntés hétfőn még nem születik meg, az uniós tagországok állam- és kormányfőinek csütörtöki találkozóján is napirenden lesz a kérdés – mondta.

Kitért arra is, hogy az EU tovább dolgozik az úgynevezett orosz „árnyékflotta” elleni fellépésen – ez az orosz olajszállítások korlátozására szolgáló intézkedések kijátszását lehetővé tevő hajózási hálózat. „A tagállamokkal egyeztetünk arról, hogyan tudnánk jobban összehangolni lépéseinket, hogy csökkentsük az ebből származó orosz bevételeket” – fogalmazott.

Az uniós főképviselő reagált a Financial Times című brit napilap egyik cikkére is, amely szerint Donald Trump felszólította Zelenszkijt, hogy fogadja el Putyin feltételeit, különben Oroszország „megsemmisíti Ukrajnát”.

Kallas ezt határozottan visszautasította, mondván: „az ukránok rendkívül kitartóak, a szabadságukért, függetlenségükért és hazájukért harcolnak, nem adhatják fel”. Véleménye szerint Ukrajna megadásra kényszerítése nemcsak az ország számára lenne tragikus, hanem az egész nemzetközi rendre is negatív hatással járna.

„Ha Oroszország erővel elérheti, amit akar, az azt az üzenetet küldi a világ minden agresszorának, hogy büntetlenül megtehetik ugyanezt”

– mondta.

Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos a luxembourgi külügyminiszteri tanácskozásra érkezésekor elmondta: az Európai Bizottság befejezte Ukrajna és Moldova jogszabályainak teljes átvilágítását, és novemberre az uniós Tanácsnak lehetősége lesz megnyitni mind a hat tárgyalási klasztert Ukrajnával.

Hangsúlyozta: minden készen áll ahhoz, hogy az uniós tagállamok hivatalosan is megkezdjék a csatlakozási folyamat következő szakaszát. Mint mondta, a reformok felgyorsítása kulcsfontosságú, különösen a korrupció felszámolása, az intézmények megerősítése és a jogállamiság területén. „Ez mindannyiunk közös érdeke” – tette hozzá.

A bővítési biztos kiemelte, hogy az ukránok több mint három és fél éve minden nap a szabadságukért és európai jövőjükért harcolnak, és mostanra bebizonyították, hogy elkötelezettek az uniós értékek mellett. „Ha most megállítanánk a folyamatot, az Oroszországnak és szövetségeseinek kedvezne” – figyelmeztetett Kos.

Arra a kérdésre, hogy miként reagál azokra az aggályokra, amelyeket Magyarország korábban megfogalmazott, a biztos elmondta: az Európai Bizottság minden lehetséges megoldást vizsgál annak érdekében, hogy a tárgyalások elindulhassanak. „Mindig hangsúlyozzuk, hogy a csatlakozás érdemalapú folyamat. Ukrajna és Moldova is teljesítették a feltételeket” – fogalmazott.

Hozzátette: Magyarország korábban nem ellenezte Ukrajna tagjelölti státuszának megadását, ezért most is arra számít, hogy Budapest támogatni fogja az első tárgyalási klaszter megnyitását.

A magyar kisebbséggel kapcsolatban felmerült kérdéseket – emelte ki – az unió már az első tárgyalási szakaszban kész kezelni.