Gáz- és energiaipari létesítményeket támadnak az oroszok.

Hadiipari üzemekre, valamint az őket ellátó gáz- és energiaipari létesítményekre mért csoportos csapást az éjszaka folyamán az orosz hadsereg szárazföldi, tengeri és légi nagy hatótávolságú, precíziós fegyverekkel, köztük Kinzsal hiperszonikus rakétákkal és drónokkal, továbbá elfoglalta a donyecki Kuzminivka települést - közölte vasárnap a moszkvai védelmi minisztérium.

A hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők az elmúlt nap folyamán a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudtak nyomulni, a "különleges hadművelet" övezetében csaknem 1300 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan.

A tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok, illetve haditechnikai eszközök között sorolt fel egy fegyvert és hadfelszerelést szállító vasúti szerelvényt, továbbá nagy hatótávolságú pilóta nélküli repülőgépek és amerikai HIMARS sorozatvetők tárolóhelyeit, több lőszerraktárt, egy harckocsit és kilenc egyéb páncélozott harcjárművet, négy irányított légibombát, továbbá 145 repülőgép típusú drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.

A friss hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők a szeptember 27. és október 3. közötti időszakban egy tömeges és négy csoportos csapást mértek precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán hadiüzemekre és a működésüket biztosító energetikai létesítményekre, fegyver és haditechnika szállítására használt vasúti objektumokra, katonai repülőterekre, lőszerraktárakra, legénység nélküli motorcsónakok és pilóta nélküli repülőgépek összeszerelő műhelyeire, raktáraira, valamint az ukrán fegyveres alakulatok és külföldi "zsoldosok" ideiglenes állomáshelyeire.

A tárca szerint az utóbbi hét folyamán az orosz erők a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudtak törni, összesen hét települést elfoglalva. A "különleges hadművelet" övezetében több mint 10 600 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan. A tárca a megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel 15 harckocsit és 59 egyéb páncélozott harcjárművet, tíz irányított légibombát, amerikai HIMARS és cseh Vampire sorozatvetők 17 rakétáját, öt Neptun nagy hatótávolágú, irányított rakétát, továbbá 945 repülőgép típusú drónt.

Igor Kimakovszkij, a Donyecki Népköztársaság vezetőjének tanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek pénteken azt mondta, hogy Sziverszkben az ukrán erőket bekerítés fenyegeti, és az orosz hadsereg behatolt a város közelében lévő Zvanivka községbe.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Sebekinóban egy nő a saját házában szenvedett halálos sebesülést. A Kazahsztánnal határos orenburgi régióban egy meg nem nevezett üzemre kísérelt meg csapást mérni az ukrán fél, a Permi területen lévő Berjoznyikiben egy lakóház sérült meg.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy 2014 óta 27 ezer civil sebesült meg "a kijevi rezsim" bűncselekményei következtében. Közülük 7240 embert megöltek, beleértve 225 kiskorút. Az SZK távollétében 1004 külföldi állampolgár ellen emelt vádat zsoldostevékenység címén. 185 bűnügyben a vizsgálat lezárult, 145 esetben ítéletet is hoztak.

Magabiztosan halad előre az orosz hadsereg gyakorlatilag a harci érintkezés egész vonalán, mindenhol megőrizve a stratégiai kezdeményezést - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök  Szocsiban.

Putyin szerint terv szerint halad a biztonsági zóna létrehozása az orosz határok mentén. Közölte, hogy Vovcsanszk elfoglalása a harkivi régióban csak idő kérdése, s hogy az orosz erők behatoltak Krasznoarmejszkba (ukránul: Pokrovszk), Kosztantyinivkába és Szivetszkbe, és Kupjanszk kétharmadát ellenőrzésük alá vonták.

Azt hangoztatta, hogy az ukrán fegyveres erők veszteségei - amelyek csupán szeptemberben 44 700-at tettek ki - meghaladják a személyi állomány pótlásának lehetőségeit, a dezertőrök száma 150 ezer. Úgy vélekedett, hogy a veszteségeket figyelembe véve Kijev jobban tenné, ha elgondolkodna a tárgyalások megkezdésén.

Több mint ötven rakétát és manőverező robotrepülőgépet, valamint mintegy ötszáz drónt indítottak Ukrajna ellen az orosz erők a hétvégén, a támadásokban legkevesebb öt ember meghalt és tíz megsebesült – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a közösségi portálokon.

Közlése szerint a támadás Zaporizzsja, Szumi, Harkiv, Odessza és Herszon megyét is érintette, és Oroszország ismét létfontosságú infrastrukturális létesítményeket támadott ezekben a megyékben. Sok helyen még folyamatban vannak a mentési és helyreállítási munkák – emelte ki.

„Fokozottabb védelemre és valamennyi védelmi szerződés gyorsabb teljesítésére van szükségünk, elsősorban a légvédelem területén, hogy értelmetlenné változtassuk ezt a légi terrort” – írta az ukrán elnök.

Zelenszkij aláhúzta azt is: lehetséges a légteret érintő tűzszünet. Hozzátette, hogy az Egyesült Államoknak és Európának most erre kell rákényszerítenie Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

A helyi hatóságok közölték, hogy a nyugat-ukrajnai Lvivben (Lemberg) rakéta- és dróntámadásban négyen haltak meg, a mentők szerint négy másik ember megsebesült. A halálos áldozatok egy család tagjai voltak, lerombolt házuk romjai között vesztették életüket. A városban kigyulladt egy ipari park (benne egy gáztározó), két kerületben megszakadt az áramszolgáltatás, és több órára leállt a városi közlekedés – közölte Andrij Szadovij lvivi polgármester.

A dél-ukrajnai Zaporizzsja megyében egy polgári személy, egy nő meghalt, kilencen pedig megsebesültek, közöttük egy tizenhat éves lány – jelentette Ivan Fedorov, a megye közigazgatási vezetője.

Hozzátette, hogy Oroszország drónokkal és irányított bombákkal támadott. A kormányzó szerint mintegy 73 ezer háztartás áram nélkül maradt, több lakóház összedőlt.

Polgári infrastruktúrát ért támadás Ivano-Frankivszk, Vinnyicja, Csenyihiv, Herszon, Harkiv és Odessza megyében is – közölte Julija Szviridenko miniszterelnök.

„Újabb szándékos terrorcselekmény polgári személyek ellen” – írta Szviridenko az X közösségi portálon. „Moszkva folytatja a támadásokat házak, iskolák, energetikai létesítmények ellen, bizonyítva ezzel, hogy a pusztítás marad az egyetlen stratégiája”.

Az ukrán energiaügyi minisztérium szerint a támadásokban energetikai létesítmények rongálódtak meg a déli Zaporizzsja és az északi Csernyihiv megyében.

Nagyon durva háborús pszichózis uralkodik ma az európai politikai vezetők körében, az európai emberek pénzét pedig gyakorlatilag az ukrán hadsereg felszerelésére, felfegyverzésére és az ukrán állam működtetésére akarják elkölteni – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, Brüsszelben és a nyugat-európai politikusok körében elfogadott irányvonal lett a hosszú távra történő háborús berendezkedés, erről szól az a hétéves költségvetési előterjesztés is, az „Ukrajna-költségvetés”, amely szerint a következő években Ukrajnában „égetnék el” az európai polgárok pénzét.

Közben újra elzárják a kommunikációs csatornákat Oroszországgal, márpedig ha nincsen tárgyalás és nincsenek kommunikációs csatornák, akkor a háborúnak sem lesz vége – hívta fel a figyelmet a tárcavezető.

„A mostani európai politikai stratégia, amely felszámolja a kommunikációs csatornákat Oroszországgal, egyértelműen egy hosszú háborút eredményez, és ebben a hosszú háborúban, az európai emberek pénzét akarják elégetni azzal, hogy fegyvereket vásárolunk, mondjuk Amerikából, és ezeket a fegyvereket odaadjuk Ukrajnának” – fogalmazott.

Kitért arra: az európai gazdaság óriási bajban van, mert drámai mértékben csökken az európai versenyképesség, ma az európai vállalatok háromszor-négyszer többet fizetnek az energiáért, mint a kínai vagy az amerikai vetélytársaik.

Ahelyett, hogy az európai pénzügyi forrásokat az európai gazdaság fejlesztésére, újra versenyképessé tételére fordítanák, az európai emberek pénzét a következő években el akarják küldeni Ukrajnába – hangoztatta Szijjártó Péter. Közölte, hogy Magyarország ehhez nem adja az egyetértését, a magyar emberek pénzét nem küldhetik Ukrajnába és a magyar kormány nem engedi, hogy a magyar emberek még magasabb árat fizessenek az ukrajnai háborúért.

A koppenhágai csúcsra utalva a miniszter azt mondta: nagyon durva háborús pszichózis uralkodik ma az európai politikai vezetők körében. „Ugyanakkor az is érzékelhető, hogy a folyosókon egyre többen súgják oda nekünk, hogy velünk értenek egyet, egyre többen biztatnak minket arra, hogy vállaljuk fel, még hangsúlyosabban képviseljük a békepárti álláspontot” – tette hozzá.

„Aztán persze, amikor odakerül a dolog, hogy mindenkinek véleményt kell mondania, akkor mindenki, vagy legalábbis a döntő többség felmondja a háborús pszichózis diktálta mainstream álláspontot, tartva attól, hogy egy mainstreamtől különböző álláspont felvállalása olyan politikai nyomást eredményezne, amely akár elviselhetetlen lenne ezen politikusok számára”

– mondta Szijjártó Péter.

Rámutatott: Magyarországon olyan politikai stabilitás van már másfél évtizede, amely lehetővé teszi a kormány számára azt a szuverén politikát, amelynek mozgatórugója a nemzeti érdek, és amelyet kívülről támadni ugyan lehet, de befolyásolni nem.

Az országos aláírásgyűjtésre vonatkozó kérdésre a tárcavezető elmondta, hogy annak előkészítése folyamatosan zajlik. Hozzátette: amikor nagy a külső nyomás, akkor a magyar emberek véleményének megerősítésére van szükség annak érdekében, hogy az elementáris nyomás ellenére ezeket az ügyeket sikerrel tudja képviselni a kormány Brüsszelben.

Az uniós egyhangú döntések intézményét megváltoztatni próbáló törekvésekkel kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta, ez világosan mutatja az európai képmutatást demokrácia ügyben, mert miközben a magyarokat állandóan a demokrácia állapotának vélt helyzete miatt támadják, „a nagy európai demokraták” éppen az egyik legrégebbi európai szabályt próbálják áthágni.

A csehországi választást értékelve a külgazdasági és külügyminiszter elmondta: Andrej Babis fölényes győzelmével egy újabb patrióta miniszterelnök kerül hivatalba.

Egy dimenziójában teljesen más európai politikai korszak következik Brüsszelben azzal, hogy három patrióta közép-európai miniszterelnök, Andrej Babis, Robert Fico és Orbán Viktor lesz hivatalban

– hangsúlyozta.

A közös európai hitelfelvétel ügyében Szijjártó Péter kiemelte, Brüsszelben próbálnak egy újabb központosítási folyamatot végrehajtani, Magyarország azonban ebben a kérdésben a szuverenista és a nemzeti érdeket követő kormányként egy erős, a közös érdekeket a középpontban tartó országok integrációjaként képzeli el az Európai Uniót a föderalista szuperállam lehetőségével szemben.

A brüsszeli bürokraták és egyes nyugat-európai politikusok a központosítás egyik eszközeként tekintenek a közös adósság létrehozására, számukra például a fegyverek vásárlása kiváló alkalmat ad erre

– mutatott rá.

Hozzátette: a központosítási tervek annak a háborús stratégiának a részei, amellyel Brüsszel és a nyugat-európai politikai vezetők egy jelentős része az európai emberek pénzét, biztonságát és Európa békéjét kockáztatja.