Fico: Az orosz vagyon zárolása nem került bele az EU-határozatba

A szlovák miniszterelnöknek - közlése szerint - sikerült elérnie az Európai Tanács egynapos brüsszeli csúcsértekezletén, hogy az unióban befagyasztott orosz vagyon elkobzásának lehetősége ne kerüljön a záródokumentumba, ehelyett Ukrajna finanszírozásának egyéb lehetőségeit fontolják meg. Robert Fico erről a közösségi médiában egy videóbejegyzésében beszélt.

"Bármilyen döntés szülessen is, szeretném teljesen világossá tenni Szlovákiában, hogy az általam vezetett kormány soha, hangsúlyozom, soha nem ír alá semmilyen hitelgaranciát Ukrajna katonai kiadásaira, és nem is adunk rá egyetlen centet sem a költségvetésünkből" - mondta Fico. Hozzátette: Szlovákia kész segíteni Ukrajnának, de csak humanitárius segítségről lehet szó.

A szlovák miniszterelnök kijelentette: hibának tartja, hogy az ötlet, miszerint az Európában befagyasztott orosz vagyont Ukrajna finanszírozására használnák fel, egyáltalán nyilvánosságra került, ráadásul még azelőtt, hogy az Európai Bizottság megfontolta volna az ötletből fakadó kockázatokat, és levonta volna a következtetéseit.

A legközelebbi európai tanácsi ülésen, decemberben - amikor az ezzel kapcsolatos döntésnek meg kell születnie - "szembesülünk majd a valósággal, ami egy fiaskó is lehet" - szögezte le. Hozzátette: az uniónak ilyen ötletek helyett egy realisztikus béketervre és annak megvalósítására kellene összpontosítania.

Oroszországnak tudomásul kell vennie: Ukrajna belátható időn belül rendelkezni fog a szükséges pénzügyi erőforrásokkal ahhoz, hogy hatékonyan megvédje magát az orosz agressziótól - jelentette ki az Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtökön, az egynapos uniós csúcstalálkozót követően.

António Costa az uniós csúcsot záró sajtótájékoztatón közölte: az európai vezetők elkötelezték magukat amellett, hogy biztosítsák Ukrajna pénzügyi szükségleteit a következő két évben. Elkötelezték magukat amellett, hogy Ukrajna rendelkezzen a szükséges erőforrásokkal ahhoz, hogy továbbra is megvédhesse magát, és igazságos és tartós békéért küzdhessen.

Közölte: az Európai Tanács megerősítette átfogó politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatását Ukrajna számára. A 26 uniós tagállam vezetője által elfogadott, Ukrajnával foglalkozó állásfoglalást idézte, amely szerint Oroszországnak nincs valódi politikai akarata a háború befejezésére és az érdemi béketárgyalások megkezdésére.

Az Európai Tanács ezért felszólítja Oroszországot, hogy egyezzen bele egy teljes, feltétel nélküli és azonnali tűzszünetbe, amelyhez Ukrajna már márciusban hozzájárult. Az Európai Unió és tagállamai is hozzájárulnak a béketeremtéshez az Egyesült Államokkal együttműködve

- áll a szövegben.

A dokumentum szerint az Európai Unió és a tagállamok készen állnak arra, hogy hozzájáruljanak Ukrajna szilárd és hiteles biztonsági garanciáihoz, különösen azáltal, hogy támogatják Ukrajna elrettentőképességét a hatékony önvédelem érdekében, a nemzetközi joggal összhangban.

Az EU hosszú távon rendszeres és kiszámítható pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának: 2025-ben 20,5 milliárd eurót juttat az ország költségvetésébe.

Az uniós jognak megfelelően az európai bankokban tárolt orosz vagyoni eszközöket mindaddig be kell fagyasztani, amíg Oroszország fel nem hagy az Ukrajna elleni háborújával, és meg nem téríti a háború okozta károkat - áll az elfogadott szövegben. A tagállamoknak továbbra is fokozniuk kell erőfeszítéseiket Ukrajna katonai és védelmi szükségleteinek kielégítésére, különösen a légvédelmi és drónelhárító rendszerek, valamint a nagy kaliberű lőszerek szállítása tekintetében - írták a szöveg elfogadását támogató tagállami vezetők.

Az Európai Uniónak fenn kell tartania és fokoznia kell a nyomást Oroszországra a háború befejezése érdekében, egyebek között további szankciók révén - hangoztatták.

Costa közölte, Európa védelme nem csak még több költésről, hanem "okos" befektetésekről szól, valamint a tagállamok közötti együttműködésről az állampolgárok békéje érdekében. "Így építjük Európa szuverenitását"

- fogalmazott.

Végezetül kijelentette: Európának versenyképesebbé kell válnia jövőjének biztosítása érdekében. A tiszta és digitális átállás, valamint a bürokrácia egyszerűsítését célzó erőfeszítések kulcsfontosságú részét képezik az Európa nemzetközi versenyképességének szavatolására irányuló uniós programoknak - tette hozzá sajtótájékoztatóján a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke.

Magyarországnak van világháborús tapasztalata, ezért nem akar háborúba menni, és nem is fog - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az egynapos uniós csúcstalálkozót követően péntek hajnalban.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország nem akar belevonódni az orosz-ukrán háborúba.

"Azt javasoljuk az ukránoknak, hogy inkább egy béketárgyalással próbálkozzunk, mi abban tudunk segíteni. Embert nem küldünk, fegyvert nem küldünk, pénzt nem adunk, de szívesen segítünk egy béketárgyalás nyélbe ütésével" - fogalmazott a kormányfő.

Ha az unió nem akar kiszorulni az Európáról szóló döntésekből, akkor ott kell lennie a tárgyalásoknál, és nem úgy, hogy bekéredzkedik mások tárgyalására, hanem saját jogon kell tárgyalást, diplomáciai akciókat indítania - tette hozzá Orbán Viktor.

Kijelentette:

a budapesti békecsúcs napirenden van. Az amerikaiak és az oroszok tárgyalnak, és bármikor megegyezhetnek. Mivel megegyezés esetén nagyon gyorsan tető alá lehet hozni egy béketanácskozást, Magyarország várakozó állapotban van

- tájékoztatott.

Közölte: Európának nem az orosz-amerikai tárgyalásokra kellene készen állnia, hanem tárgyalásokat kellene kezdeményeznie az oroszokkal. "Pont azt kellene csinálnunk tükörszerűen, mint amit az amerikaiak elnöke csinál" - hangsúlyozta.

Kijelentette: nem szeretné, ha Magyarország egy olyan szövetségnek lenne a tagja, amelynek egy újonnan felvett tagja folyamatosan háborús veszedelemben él, és - emelte ki - abba "bármikor beleránthat bennünket, mert az ukrán-orosz háború nem a mi háborúnk".

Ha Ukrajna tagja az uniónak, akkor az orosz-ukrán háború "a mi háborúnkká válik, és ezt mi nem akarjuk" - szögezte le. Közölte továbbá, Ukrajna állapota "fölszívná, kiszippantaná" Európából azokat a pénzeket, amelyekre Európában van szükség a gazdaság fejlesztéséhez, például Magyarországon.

Ezzel összefüggésben kijelentette: Magyarország nem támogatja az Ukrajnával történő uniós tagságról szóló tárgyalások megkezdését, és nem támogat semmilyen olyan pénzügyi intézkedést sem, amely - mint kiemelte - a magyarok pénzét kivinné Ukrajnába, vagy veszélyeztetné Ukrajnával összefüggésben.

Az Európai Tanács Ukrajnával foglalkozó állásfoglalásával kapcsolatban a kormányfő közölte: "Magyarországnak nem állt módjában, hogy támogassa az elfogadott szöveget". A 26-os körben egyeztetett szövegnek "Magyarország nem részese" - hangsúlyozta.

Azon uniós tervről, amely szerint Ukrajna támogatására használnák fel az európai bankokban elhelyezett, majd az uniós szankciók nyomán befagyasztott orosz vagyonok kamatait, Orbán Viktor úgy vélekedett:

"ha egyszer is hozzányúlnak politikai parancsra bármely itt elhelyezett összeghez, ami nem az unióé, hanem unión kívüli tagállamé, azt elvonják, ráadásul nemzetközi jogi szempontból kétes módon, akkor az megingatja az összes Európában pénzügyi befektetést végrehajtó bizalmát, és akkor ez az üzletág tönkremegy".

A kormányfő elmondta, a héten levelet váltott az orosz elnökkel, amelynek során Vlagyimir Putyin világossá tette, hogy orosz pénzeket érintő esetleges uniós intézkedésekre ellenlépéseket fognak tenni. Ez azt jelenti, hogy az Oroszországban lévő vállalati vagyonok "bajba kerülhetnek" - magyarázta. Magyarországról több cégnek is, köztük nagy magyar stratégiai cégeknek komoly vagyona van Oroszországban, és - fogalmazott - "ezt nem akarom kockáztatni". Nem kockáztathatja a magyar miniszterelnök, hogy az Oroszországban lévő magyar vagyonokat egy brüsszeli döntés miatt ellenlépésként megsarcolják, megskalpolják vagy elkobozzák - húzta alá.

Az Európai Uniónak az volna az érdeke, ha ez az iparág nem halna meg, hiszen Európa azért versenyez, hogy az euró előbb fölzárkózzon a dollárhoz, mint világvaluta, később pedig, ha lehet, meg is előzze - szögezte le.

Az uniós tanács által csütörtökön elfogadott Oroszország elleni 19. szankciós csomaggal kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: "mindent kivettünk belőle, ami rossz volt Magyarországnak". A megszorító csomag, amely folytatja ugyan az elhibázott uniós szankciós politikát, Magyarországot nem érinti negatív módon

- hangsúlyozta.

Tájékoztatása szerint mintegy 20-30 milliárd euró között van az az összeg, amit a magyar gazdaság eddig "elbukott a háborún". Szavai szerint ebből világosan következik, hogy minden magyar családnak, minden magyar kis- és középvállalkozónak az az érdeke, hogy minél hamarabb béke legyen. A pénz ne menjen Ukrajnába, és a magyar gazdaságot, meg az unió többi gazdaságát ne blokkolják a szankciók. Ez az érdeke mindenkinek - szögezte le.

A migrációt illetően a miniszterelnök közölte: az EU 2026 végén, 2027 elején hatályba akarja léptetni a migrációs és menekültügyi paktumot. A migrációs paktum egy "halálos veszély" Magyarország számára - jelentette ki.

"Mi vagyunk ma Európa egyetlen migránsmentes országa" - fogalmazott Orbán Viktor, majd úgy folytatta: "ha bekényszerítenek bennünket a migrációs paktumba", akkor Magyaroroszágnak 30 ezer migráns egyidejű elhelyezését biztosító férőhelyet kell építenie, valamint, ha migrációs vészhelyzet alakul ki az Európai Unióban, akkor az unióba érkezett migránsok szétosztásáról az Európai Bizottság fog dönteni. Nem Magyarország, nem a magyarok

- hívta fel a figyelmet. Magyarország a migránspaktumot elutasítja - szögezte le a kormányfő, majd közölte: a paktumot Magyarország nem fogja és most sem hajtja végre, amiért büntetést fizet. De - emelte ki -"még mindig jobb a büntetés, mintha nyakunkra küldenek tízezerszám migránsokat".