POLITIK
A balti államok is rázzák a fejüket.
Brüsszelben komoly diplomáciai vita robbant ki azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök Magyarországot javasolta helyszínül az orosz–ukrán háborút lezáró tárgyalások számára. A tervezett találkozó különösen érzékeny, mivel az orosz elnök, Vlagyimir Putyin azóta nem járt uniós tagállamban, hogy 2022 februárjában elindította az Ukrajna elleni offenzívát, írja a Politico. A brüsszeli háborúpárti elit a kispadra szorult - idézte a Magyar Nemzet.
A lap értesülései szerint Trump célja, hogy még az idén előmozdítsa a tűzszüneti megállapodást, amely a jelenlegi frontvonalak mentén fagyasztaná be a háborút – területi engedmények nélkül.
Vilniusból jött a leghangosabb tiltakozás
A hétfői luxembourgi EU-külügyminiszteri tanácskozás előtt Litvánia külügyminisztere, Kestutis Budrys élesen bírálta a budapesti helyszín ötletét. Mint fogalmazott:
El sem tudom képzelni, hogy Putyin átrepülhetne a légterünkön. Nincs helye háborús bűnösöknek Európában. Az egyetlen hely, ahol Putyinnak meg kellene jelennie, az a hágai bíróság, nem valamelyik fővárosunk.
Budrys arra a kérdésre, hogy a döntés elutasítása nem veszélyezteti-e az amerikai kapcsolatok stabilitását, csak annyit mondott:
Ha Trump elnök valóban békét akar, vannak más utak is.
Orbán Viktor támogatja a béketárgyalásokat
Magyarország miniszterelnöke korábban többször is hangsúlyozta, hogy a háborút csak tárgyalásos úton lehet lezárni. A magyar kormány mind Oroszországgal, mind az Egyesült Államokkal fenntartja a párbeszédet, és nyitott arra, hogy Budapest helyszínként szolgáljon a békefolyamat előmozdítására.
Orbán Viktor szerint a cél nem politikai szimbolika, hanem emberéletek megmentése: „A háború végét nem a fronton, hanem a tárgyalóasztalnál lehet elérni.”
Brüsszel megosztott
Az Európai Unió külügyi főképviselője, Kaja Kallas „nem szerencsésnek” nevezte a tervet, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság által körözött orosz vezető uniós földre lépjen. Ugyanakkor elismerte, hogy „ha az Egyesült Államok nyomást tud gyakorolni Moszkvára a tárgyalások érdekében, az önmagában pozitív fejlemény lehet”.
A francia külügyminiszter, Jean-Noël Barrot szintén feltételes támogatásáról beszélt: szerinte a megbeszéléseknek csak akkor van értelme, ha azonnali tűzszünetet eredményeznek.
Közben az Európai Bizottság szóvivője jelezte: a brüsszeli testület elvben hajlandó lehet ideiglenesen enyhíteni a légiforgalmi korlátozásokat, hogy lehetővé tegye az orosz delegáció részvételét a tárgyalásokon – ha a tagállamok ebben konszenzusra jutnak.
ukrán területeket
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump pénteken egy feszült hangulatú megbeszélésen arra próbálta rávenni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy adjon át bizonyos területeket Oroszországnak – állítja két, a tárgyalásról tájékoztató forrás. A találkozó után az ukrán delegáció csalódottan távozott.
Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Fehér Házban találkozott Washingtonban 2025. október 17-én Fotó: Tom Brenner Forrás: AFP
Trump emellett elutasította, hogy Tomahawk rakétákat biztosítson Ukrajnának, és felvetette, hogy biztonsági garanciákat adna mind Kijevnek, mind Moszkvának – amit az ukrán küldöttség értetlenül fogadott. Zelenszkijjel való találkozója után Trump nyilvánosan tűzszünetet sürgetett a jelenlegi frontvonalakon – ezt az álláspontot Zelenszkij később újságíróknak nyilatkozva maga is támogatta. Egy harmadik forrás szerint Trump ezzel az ötlettel a megbeszélés közben állt elő, miután Zelenszkij kijelentette, hogy nem hajlandó önként lemondani semmilyen ukrán területről – írja a Reuters.
„A találkozó végül azzal a döntésésel zárult, hogy ’kössünk megállapodást ott, ahol most tartunk, a demarkációs vonalon’” – mondta el egy harmadik forrás.
Trump vasárnap, az Air Force One fedélzetén beszélve megerősítette ezt az álláspontját.
Szerintünk most ott kellene megállniuk, ahol a frontvonal húzódik.
Arra a kérdésre, mondta-e Zelenszkijnek, hogy Ukrajnának az egész Donbászt át kell adnia Oroszországnak, Trump így válaszolt: „Nem. Maradjon úgy, ahogy most van. A terület már most is szét van darabolva. Úgy tudom, Oroszország már 78 százalékát ellenőrzi.” Majd hozzátette: „Hagyják így most, aztán majd később… lehet valamiről tárgyalni.”
Összességében a pénteki megbeszélés csalódást jelentett Zelenszkij számára, aki abban reménykedett, hogy sikerül rávennie Trumpot, adjon át Ukrajnának nagy hatótávolságú Tomahawk rakétákat, amelyekkel az orosz területek mélyére is csapást mérhetne.
Trump még nem döntött a rakéták átadásáról – közölte J. D. Vance amerikai alelnök vasárnap este újságírókkal.
Szeptemberben, az ENSZ-közgyűlésen tartott találkozójuk után például Trump még arról beszélt, hogy Ukrajna visszaszerezheti az összes elvesztett területét – bár ezt még Kijev is valószínűtlennek tartotta.
A pénteki megbeszélés viszont azt jelezheti, hogy Trump ismét gyors megállapodást szeretne elérni – akár olyan feltételek mellett is, amelyek Kijev számára elfogadhatatlanok.
Az amerikai tisztviselők többször is felvetették egy esetleges területcsere lehetőségét Ukrajna és Oroszország között – egy ötletet, amelyet Trump már korábban is támogatott. A források szerint az elnök a pénteki találkozón hangsúlyozta, hogy a gyors megállapodás „elengedhetetlen”.
A The Washington Post szerint Putyin a korábbi hívás során egy területcserét javasolt: Ukrajna átadná Donyeck és Luhanszk régiókat, cserébe Zaporizzsja és Herszon kisebb részeiért.
Az egyik forrás szerint az amerikai fél pontosan ezt a javaslatot vitte Zelenszkij elé pénteken.
Az üzenet lényegében az volt: Ha nem egyeztek meg Oroszországgal, az országotok elpusztul.
Egy másik forrás tagadta, hogy Trump konkrétan azt mondta volna, Ukrajna „elpusztul”.
Az ukrajnai háborúban az orosz hadsereg elfoglalta Csunyiscsinye községet a donyecki régióban és Poltavka települést Zaporizzsja megyében – közölte vasárnap a moszkvai védelmi minisztérium.
A tárca szerint az orosz fegyveres erők Poltavkánál 12 négyzetkilométernyi megerődített területen több mint ötszáz épületet „tisztítottak meg”. A TASZSZ hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva vasárnap azt írta, hogy az orosz hadsereg helyenként négy kilométerre közelítette meg a donyecki Liman várost.
Szombaton a tárca bejelentette, hogy a donyecki Plescsijivka orosz ellenőrzés alá került.
A vasárnapi hadijelentés szerint
az orosz fegyveres erők az elmúlt nap folyamán a hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudtak törni, és a „különleges hadművelet” övezetében mintegy 1600 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok, illetve haditechnikai eszközök között sorolta fel az ukrán közlekedési infrastruktúrának több, az ukrán hadsereg által használt objektumát, valamint több anyagi-műszaki és lőszerraktárt, egy amerikai HIMARS sorozatvetőt, négy harckocsit és 14 egyéb páncélozott harcjárművet, egy önjáró 155 milliméteres tarackot, három irányított légibombát, három HIMARS-rakétát, továbbá 323 repülőgép típusú drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. Orenburg, Szaratov, Szamara és Ufa repülőterének forgalmát átmenetileg korlátozták.
Kazahsztán energiaügyi minisztériuma délután közleményt adott, miszerint az orenburgi régióban található orosz gázfeldolgozó üzem dróntámadás miatt ideiglenesen leállította a nyersgáz fogadását a Karasiganak (orosz változatban: Karacsaganak) gázmezőről, de ez nem volt hatással a kazah belföldi gázellátására. A tárca szerint a károk jellegéről és a gyár működése helyreállításának időpontjáról az orosz fél még nem adott tájékoztatást.
Korábban Jevgenyij Szolncev, Orenburg régió kormányzója közölte, hogy
dróntámadás tüzet okozott a gázgyárban, és annak infrastruktúrája „részben megrongálódott”.
A Gazprom és a KazMunajGas 2002 óta működik együtt a KazRoszGaz közös kereskedelmi vállalatban, amelyet paritásos alapon hoztak létre a karasiganaki mező gázkincsének felvásárlására, ennek feldolgozására az Orenburgi Gázfeldolgozó Üzemben, valamint kazahsztáni és orosz fogyasztók ellátására.
A Karasiganakból származó gáz forgalmazásáról a hosszú távú szerződést a Karachaganak Petroleum Operating BV és a KazRoszGaz 2007-ben írta alá, 2015-ben pedig 2038-ig meghosszabbította, évi 9 milliárd köbméter mennyiségre. A Karasiganak a világ egyik legnagyobb olaj- és gázmezeje. Olajkészleteit 1,2 milliárd tonnára, gázkészleteit 1350 milliárd köbméterre becsülik.
Ripost hírek
