POLITIK
Ketten meghaltak a támadásban.
Azonosította a rendőrség a manchesteri zsinagóga ellen csütörtökön elkövetett késeléses és gázolásos merénylet tettesét.
A zsidó vallás legfontosabb ünnepén, jóm-kipúr napján elkövetett támadás az északnyugat-angliai nagyváros Heaton Park Hebrew Congregation nevű zsinagógájánál történt. A feltételezett elkövető több embert autójával elütött, másokat pedig megkéselt.
A merényletben ketten életüket vesztették.
A támadót a perceken belül kivonuló fegyveres rendőri egységek a helyszínen agyonlőtték.
A Scotland Yard csütörtök délután terrorcselekménynek nyilvánította a támadást.
A manchesteri rendőrség késő esti tájékoztatása szerint az elkövető hivatalos azonosítása még nem történt meg, de a vizsgálatot végző nyomozók arra a következtetésre jutottak, hogy a támadást egy 35 éves szíriai származású brit állampolgár, Jihad Al-Shamie hajtotta végre.
A rendőrségi tájékoztatás szerint a feltételezett tettes testére erősített, robbanószerkezetre hasonlító gyanús tárgy a szakértői vizsgálatok alapján "nem volt működőképes".
A manchesteri rendőrség közölte azt is, hogy eddig három embert - két férfit és egy nőt - vettek őrizetbe terrorcselekmény elkövetésének előkészítése gyanújával.
A csütörtök esti beszámoló szerint három embert kezelnek kórházban súlyos sérülésekkel. Egyiküket a merénylő elütötte autójával, a másikat pedig megkéselte.
A harmadik sebesült akkor szerezhette sérüléseit, amikor a rendőrök megfékezték a támadót - fogalmaz további részletek nélkül a manchesteri rendőrség.
A tájékoztatás szerint a rendőrség még vizsgálja a zsinagóga elleni támadás indítékait.
Késeléses és gázolásos támadás történt csütörtökön egy manchesteri zsinagógánál. A támadásban két ember meghalt, hárman súlyosan megsérültek. A feltételezett elkövetőt a rendőrség agyonlőtte.
Az angliai nagyváros rendőrségének korábbi beszámolójában még csak valószínűsítette, hogy a támadó is meghalt, hangsúlyozva: ezt "biztonsági okokból" akkor még nem lehetett egyértelműen megállapítani, mivel az illető "gyanús tárgyakat" viselt magán. Ezek azonosítása végett a helyszínre tűzszerészek vonultak ki.
Csütörtök délutáni újabb beszámolójában azonban a manchesteri rendőrség már tényként közölte, hogy a támadó is életét vesztette, miután fegyveres rendőrök lelőtték.
A tájékoztatás egyelőre nem tért ki arra, hogy találtak-e az elkövető öltözetére rögzített robbanószerkezetet.
A rendőrség közölte ugyanakkor, hogy a szemtanúk beszámolóiban és a médiajelentésekben szereplő "erőteljes hanghatást" az okozta, hogy elővigyázatossági okokból speciális egységek "hatoltak be" az elkövető autójába.
Andy Burnham, Manchester polgármestere nem sokkal korábban súlyos incidensnek minősítette a történteket, de hangsúlyozta, hogy a hatékony rendőrségi fellépésnek köszönhetően "a közvetlen veszélyhelyzet elmúlt". A támadás a Heaton Park Hebrew Congregation nevű zsinagógánál történt. A rendőrségi tájékoztatás szerint a feltételezett elkövető több embert autójával ütött el, másokat pedig megkéselt. Az utóbbiak között volt a zsinagóga egyik biztonsági őre is.
Az incidens a zsidó vallás legfontosabb ünnepe, a jóm-kipúr napján történt, amikor hívők sokasága látogatja a zsinagógákat. A manchesteri zsinagóga is tele volt a támadás idején. A rendőrség közölte, hogy a hívőket a biztonsági akció idejére a zsinagógában tartották, utána pedig kiürítették az épületet.
Keir Starmer brit miniszterelnök a támadás hírére megszakította koppenhágai látogatását, hazautazott és összehívta a kormány különleges helyzetekben ülésező tanácskozó testületét (COBRA). Az értekezleten részt vesz Shabana Mahmood belügyminiszter, Andy Burnham manchesteri polgármester és a Scotland Yard parancsnoksága.
Starmer elmondta: a kormány rendőri egységek kivezénylésével országszerte megerősítette a nagy-britanniai zsinagógák őrizetét. Hozzátette: a támadást "különösen elborzasztóva teszi" az a tény, hogy jóm-kipúr napján történt. A brit uralkodó is azt emelte ki csütörtök délutáni személyes üzenetében, hogy a támadás "a zsidó közösség számára igen jelentős időpontban" történt. III. Károly király mélységes megdöbbenésének és szomorúságának adott kifejezést a Buckingham-palota által ismertetett nyilatkozatában.
A tettes, egy 35 éves szíriai származású brit állampolgár, Jihad Al-Shamiea a helyszínen életét vesztette, a rendőrség agyonlőtte. A manchesteri támadás két áldozatánál az orvosszakértők lőtt sebeket állapítottak meg, ezeket akkor szenvedték el, amikor a rendőrség engedéllyel rendelkező fegyveres tisztjei igyekeztek megakadályozni, hogy az elkövető bejusson a zsinagógába – jelentette a BBC.
A manchesteri támadás két halálos áldozata egymás közelében lehetett
A nyomozás jelenlegi állása szerint a gyanúsított nem rendelkezett lőfegyverrel, így a lövéseket vélhetően a manchesteri rendőrség (GMP) fegyveresei adták le.
Sajnálatos és előre nem látható következmény lehet, hogy a sérülések a rendőrök azonnal szükséges beavatkozásának eredményeként keletkezhettek, miközben próbáltak véget vetni ennek a brutális támadásnak – áll a rendőrség közleményében.
Az orvosszakértők arról is tájékoztattak a rendőrséget, hogy a kórházban ápolt három sérült közül az egyik szintén lőtt sebet szenvedett, ami szerencsére nem életveszélyes. A feltételezések szerint mindkét áldozat egymás közelében tartózkodott a zsinagóga ajtaja mögött, miközben az imádkozók bátran próbálták megakadályozni, hogy a támadó bejusson.
A zsidó vallás legfontosabb ünnepén, jóm-kipúr napján elkövetett támadás – amiről az Origo is beszámolt – az északnyugat-angliai nagyváros Heaton Park Hebrew Congregation nevű zsinagógájánál történt. A feltételezett elkövető több embert autójával elütött, másokat pedig megkéselt.
Robin Simcox, az extremizmus elleni küzdelemért felelős biztos a BBC Newsnight műsorában elmondta: „Valami alapvetően megváltozott az Egyesült Királyságban az elmúlt néhány évben, a zsidók most nyíltan azt mondják, hogy nem érzik magukat biztonságban, és nem biztosak benne, hogy látnak-e jövőt maguknak az Egyesült Királyságban.”
Eközben Keir Starmer munkáspárti miniszterelnök a brit zsidó közösséghez szólva így fogalmazott: „Megígérem, hogy minden erőmmel azon leszek, hogy garantáljam a megérdemelt biztonságotokat”. „Megígérem, hogy az elkövetkező napokban meglátjátok a másik Nagy-Britanniát, a könyörületes, tisztességes és szeretetteljes Nagy-Britanniát” – tette hozzá.
Az antiszemitizmus ismét fenyegető méreteket ölt Európában, ami komoly aggodalomra ad okot – mutat rá véleménycikkében a német Welt magazin kiadója, Ulf Poschardt.
A manchesteri zsinagóga elleni támadás élesen rávilágít arra, hogy a zsidó közösségek biztonsága egyre inkább veszélyben forog kontinensünkön. Ez a tendencia nem új keletű, de az elmúlt időszakban aggasztó mértékben felerősödött, hívja fel a figyelmet.
A manchesteri incidens különösen sokkoló, hiszen éppen a zsidóság legszentebb ünnepén, jom kippurkor történt. Ez a nap, amikor a zsidó közösségek a zsinagógákba vonulnak vissza imádkozni, hagyományosan kedvelt célpontja az antiszemita támadásoknak. Elég csak az 1973-as jom kippuri háborúra gondolni, amikor arab országok indítottak összehangolt támadást Izrael ellen.
Az Egyesült Királyságban tapasztalható helyzet jól példázza, milyen súlyossá vált a probléma. London és más nagyvárosok zsidó negyedeiben már külön buszjáratok közlekednek, hogy megvédjék a közösség tagjait az esetleges támadásoktól.
Az iszlamista barbárságnak ez a megengedése groteszknek tűnik, különösen akkor, ha ezt ellensúlyozza a konzervatív, keresztény vagy hazafias tüntetések kriminalizálása.
A brit politikai elit egy része, különösen a Munkáspárt, láthatóan képtelen hatékonyan fellépni az iszlamista szélsőségekkel szemben. Keir Starmer miniszterelnök vezetése alatt a párt többször is zavarba ejtő módon kezelte az antiszemitizmus kérdését, ami tovább bátoríthatja a szélsőséges elemeket.
Nagy-Britannia nincs egyedül az antiszemitizmus elleni vesztésre álló csatában. Franciaországban sok idős zsidó évtizedek óta félelemben és szorongásban él. Véres merényletek után néhányan már nem merik elhagyni otthonukat. És Németországban? Itt a palesztinbarát csőcselék már régóta átvette az irányítást a politikai vita nagy részében
– sorolja a példákat Poschardt.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy Berlinben nemrég három feltételezett Hamász-terroristát tartóztattak le, akik vélhetően zsidó intézmények ellen terveztek merényleteket. Ez is alátámasztja azt a javaslatot, hogy a kettős állampolgároktól meg kellene vonni a német útlevelet, ha antiszemita cselekményekben vesznek részt – érvel a kiadó.
Szerinte a Hamász palesztin terrorszervezet cinikus kultúrharca sajnos sikeres volt a nyugati világban, részben azért, mert saját lakosságát is feláldozza, amikor terrorista-infrastruktúrát rejt el kórházak és óvodák alatt. Ebben a harcban azonban nyugati segítőkre is támaszkodhatnak, olyan újságírókra és értelmiségiekre, akik évek óta Izraelt állítják be a közel-keleti béke fő akadályaként.
Elie Wiesel híres mondása szerint a zsidó nép olyan, mint a kanári a szénbányában – elsőként érzi meg, ha mérgezővé válik a levegő egy társadalomban. Az antiszemitizmusban összpontosul minden nyugatellenes reflex: az egyéni szabadság elutasítása, a felvilágosult intellektualitás elleni ellenségesség, a verseny és innováció megvetése, valamint az elitekkel szembeni ellenérzés.
A jelenlegi helyzet különösen aggasztó, hiszen a második világháború óta nem tapasztaltunk ilyen mérgező és agresszív antiszemitizmust Európában
– kongatja meg a vészharangot Poschardt.
Aki elnézi az antiszemitizmust, bűnrészes
A nyugati világ túlságosan engedékeny az Izrael- és zsidóellenes erőkkel szemben. Aki nem fogadja el Izrael létjogosultságát és a nyugati zsidó élet alapvető értékeit, annak valójában nincs helye a nyugati társadalmakban – szögezi le.
Sürgősen szükség van a hatékonyabb fellépésre. Az antiszemita gyűlöletbeszédet szigorúbban kell büntetni az utcákon. Fel kell tárni és nyilvánosságra kell hozni azokat a hálózatokat, amelyek a politikai pártokban és civil szervezetekben működve terjesztik az antiszemita nézeteket. Azokat a korábban tiszteletre méltó szervezeteket is el kell ítélni, amelyek most relativizálják vagy bagatellizálják a zsidóellenességet – írja, külön megnevezve az Amnesty Internationalt.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az erők valójában nem a liberális demokrácia értékeit képviselik. Nem szabad társadalmat akarnak, hanem egy Nyugat-ellenes barbárság bábjai, amely nap mint nap felüti a fejét. Aki elnézi vagy bagatellizálja az antiszemitizmust – legyen az baloldali, jobboldali vagy bevándorló-hátterű –, az bűnrészes ebben a folyamatban.
Az antiszemita időszellemmel szembeni megalkuvás nemcsak morálisan elfogadhatatlan, de saját szabadságunk jövőjét is veszélyezteti. A posztkoloniális, baloldali és bevándorló-hátterű szélsőségesek a zsidósággal együtt a nyugati civilizáció alapértékeit akarják lerombolni, miközben ők maguk csak nyomort és hanyatlást kínálnak alternatívaként – zárja írását Ulf Poschardt.
Ripost hírek
